eur:
409.42
usd:
388.34
bux:
78765.24
2024. november 18. hétfő Jenő

Németh Zsolt: a Brexit ellenére legyen közös európai hadsereg

Az Országgyűlés Külügyi bizottságának álláspontja szerint az Európai Uniónak olyan megállapodásra kell törekednie Nagy-Britanniával, hogy a közös kül- és biztonságpolitikából a Brexit ellenére se lépjenek ki a britek. Mindezt Németh Zsolt, a testület elnöke nyilatkozta azt követően, hogy a testület áttekintette a szigetország kilépésének biztonságpolitikai következményeit.

„Sok probléma van ma az európai biztonsággal: migráció, terrorizmus, szíriai háború, ukrajnai háború. Ezeknek a problémáknak a sorát most a Brexit gyarapítja” - emlékeztetett a Külügyi bizottság elnöke.

„Abban bízunk, hogy ez egy fontos utolsó figyelmeztetés lesz Európa számára, hogy felismerjék, elsőbbséget kell adni az európai politikák között a biztonság kérdésének” - hangsúlyozta Németh Zsolt.

A Külügyi bizottság elnöke szerint a Brexit erre nagyon erőteljesen felhívja a figyelmet, hiszen a legerősebb hadsereg távozik az Európai Unióból, és nagyon komoly kérdés, hogy hogyan lehet pótolni a briteket.

„Fontos kérdés, hogy a kilépési tárgyalások során sikerül-e valami olyan különleges státuszt találni a briteknek, amely lehetővé teszi azt, hogy az európai kül- és biztonságpolitikában bent maradjanak” - hangsúlyozta.

„Vannak országok, amelyek bizonyos európai uniós politikákban bent maradnak vagy belépnek akkor is, ha nem tagjai az Európai Uniónak” - indokolta.

„A magyar kormánynak a bizottság álláspontja szerint arra kell törekednie, hogy egy olyan tárgyalási folyamat folyjon le az elkövetkező időszakban a britekkel, amely lehetővé teszi, hogy a britek ebből a közös kül- és biztonságpolitikából ne lépjenek ki” - közölte a Külügyi bizottság elnöke.

Arra a kérdésre, hogy ha a britek mégsem tudnak olyan megállapodást kötni, amelyben reménykednek, támogatják-e egy, az Orbán Viktor által is felvetett közös európai uniós hadsereg létrehozását, Németh Zsolt igennel válaszolt.

„Ha a biztonság van az első helyen Európa számára, az az európai hadsereg irányába való haladást is jelenti. Itt nem pusztán egy hadsereg létrehozásáról van szó, hanem arról a folyamatról, ahogyan elérkezünk egy jelentősebb képességfejlesztéshez” - tette hozzá a Külügyi bizottság elnöke.

„A képességeket kell Európában fejleszteni, erre pedig pénzt kell az elkövetkezendő időszakban fordítani. Most alapvetően nem felesleges struktúrák létrehozásában kell gondolkodni” - fogalmazott Németh Zsolt.

Hozzátette: fontosnak tartják ugyanakkor, hogy ne legyen megkettőződés, vagyis ne úgy jöjjön létre az európai hadsereg, hogy a NATO-val versenyhelyzetbe kerüljön.

Az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy meglátása szerint Amerikának és a NATO-nak sincs ez ellenére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba. Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 18. 11:28
×
×
×
×