eur:
413.13
usd:
401.01
bux:
81818.27
2025. január 10. péntek Melánia

Kemény EU-csúcs a Brexit után

Megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója kedd délután Brüsszelben, az ülés középpontjában az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító, előző heti népszavazás következményei állnak.

Kedden huszonnyolcas körben tanácskoznak az uniós vezetők, a vacsoránál David Cameron brit miniszterelnök várhatóan ismertetni fogja a múlt csütörtöki referendum végeredményét és a brit helyzetet.

Cameron korábban azt közölte, hogy a keddi ülésen nem fogja hivatalosan bejelenteni a szigetország kilépési szándékát, azaz nem aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt.

Az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel az Egyesült Királyságot. Ehhez azonban a londoni kormánynak először hivatalosan be kellene jelentenie az ország kilépési szándékát.

A csúcs keddi napján a migrációs válság kezelésének kérdéseiről, az egységes belső piacról, valamint a NATO-val folytatandó együttműködés fokozásáról is egyeztetni fognak a résztvevők. Utóbbi téma tárgyalásán Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára is részt vesz.

Szerdán már David Cameron nélkül tanácskoznak a többi huszonhét uniós tagállam vezetői Brüsszelben, hogy informális megbeszélésen a britek kilépésének következményeiről és a "kiválási folyamatról" egyeztessenek. Emellett a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak.

Az Egyesült Királyságban csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 51,9 százaléka szavazott a kilépésre, 48,1 százaléka pedig a bennmaradásra.

Orbán Viktor: a magyar érdek világos, a jogi helyzet rendezett

A tárgyalások során Magyarországnak arra kell figyelnie, hogy olyan megállapodás jöjjön létre az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, amely a magyarok és a többi közép-európai ország érdekeit megvédi - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben az unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve kedden.

Hozzátette: magyar diákok és munkavállalók élnek Nagy-Britanniában, az ő érdekeiket kell megvédeni, amikor a brit kilépésről szóló tárgyalások megkezdődnek.

"A brit népszavazás kérdésében semmilyen tisztázatlan kérdést nem látok, minden kérdés meg van válaszolva, ugyanis az alapszerződés erre az esetre világos eligazítást ad" - mondta.

Amíg nincs meg a tárgyalások utáni kilépésről szóló szerződésmódosítás, addig a jogi helyzet változatlan - tette hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta, hogy a csúcstalálkozón David Cameron brit miniszterelnök tájékoztatást fog adni a népszavazás tényéről, de értesítést annak eredményéről hivatalosan a brit kormány döntése után fognak kapni.

"A helyzet súlyos, kétségkívül válságos helyzetben vagyunk" - hangoztatta a miniszterelnök. A válsághelyzet minden részletkérdése ugyanakkor jogilag rendezett - tette hozzá Orbán Viktor.

A kormányfő kiemelte: fontos kérdés az, hogy "mi, európaiak, akik benne vagyunk, és benne akarunk maradni az Európai Unióban, milyen tanulságot vonunk le abból, ami történt."

Kifejtette: számára a legnyilvánvalóbb tanulság az, hogy a népszavazást eldöntő téma a migráció kérdése volt. "Ha az Európai Unió nem tudja megoldani a migrációs helyzetet, akkor az ilyen kihívások meg fognak növekedni" - vélekedett.

Hozzátette: azért vetik fel egyre több helyen a népszavazás lehetőségét, mert azt látják, hogy az Európai Unió nem tudja kezelni a migráció okozta helyzetet. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy azokat az államokat pedig, amelyek saját erőből cselekszenek, az unió nem elismeri és támogatja, hanem bírálja. Ez rossz politika - szögezte le a miniszterelnök. A célját világosan meghatározó, egységes migrációs politikára van szükség - mondta.

Magyarország célja az, hogy megállítsa a migrációt, amíg másoknak az, hogy beengedjék a migránsokat és utána szétosszák őket. "Ezért van szükség arra, hogy a magyar álláspont minél erősebben és érthetőbben jelenjen meg a tárgyalásokon. Erről szól majd a magyar népszavazás is" - tette hozzá a miniszterelnök.

Cameron: Nagy-Britannia "a lehető legszorosabb viszonyra" törekszik az EU-val

Nagy-Britannia a lehető legszorosabb viszonyra törekszik az Európai Unióval, miután a múlt csütörtöki referendumon a brit szavazók a közösségből való kilépést választották - mondta kedden David Cameron brit miniszterelnök az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülését megelőzően.

A bennmaradási kampányt vezető Cameron, aki a népszavazás másnapján bejelentette lemondási szándékát, hangsúlyozta, az "elválási" folyamatnak amennyire lehetséges, konstruktívnak kellene lennie.

A kormányfő úgy vélte, nem szabad hátat fordítani Európának, hiszen "ezek az országok a szomszédaink, barátaink, szövetségeseink, partnereink".

Az európai vezetők többször is felszólították Cameront, hogy mielőbb jelentse be országa kilépési szándékát, azaz aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt, amellyel elkezdődik a tagság megszűnéséig tartó kétéves időszak.

Angela Merkel: aki el akarja hagyni az európai családot, nem számíthat összes kötelezettsége megszűnésére.

Aki el akarja hagyni az európai családot, nem számíthat arra, hogy megszabadul az összes kötelezettségétől, miközben a jogosultságait megtartja - mondta Angela Merkel német kancellár az unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve kedden.

Arra figyelmeztetett: az unióból történő brit kiválásról folytatandó tárgyalások során nem engedhető meg, hogy London "kimazsolázza" a számára fontos pontokat. Különbség van a között, hogy egy ország ki akar lépni, vagy bent akar maradni az Európai Unióban.

Az unió jövőjéről, a munkahelyteremtésről és a versenyképességről folytatandó tárgyalásokon az Egyesült Királyságnak nem lenne szabad részt vennie már azt megelőzően sem, hogy hivatalosan kilépett volna az unióból. Ugyanakkor fontos, hogy barátként és partnerként tekintsünk Nagy-Britanniára - hangsúlyozta a kancellár.

Tusk: London bejelentése nélkül nem fogjuk elkezdeni a kilépésről szóló tárgyalásokat

Nagy-Britannia kilépési szándékának bejelentése nélkül nem fogjuk megkezdeni az "elválási folyamatról" vagy a jövőbeli kapcsolatainkról szóló tárgyalásokat - jelentette ki kedden Brüsszelben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az állam-, illetve kormányfőket tömörítő testület ülését megelőzően.

Tusk leszögezte, a brit szavazók akarata mellett az uniós szerződéseket is tiszteletben kell tartani. Ezek értelmében pedig a brit kormánynak kell kezdeményeznie az európai közösségből való kiválás folyamatát.

A volt lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy a hatályos jogszabályok szerint jelenleg ez az egyetlen járható út, ami azt jelenti, hogy az uniónak szükség esetén türelmesnek kell lennie.

Bár nem ennek a forgatókönyvnek a megvalósulásában bíztunk, az unió készen áll a kiválási folyamat megkezdésére - tette hozzá Donald Tusk.

David Cameron brit miniszterelnök a tanácskozás előtt elmondta, országa a jövőben a lehető legszorosabb viszonyra törekszik az Európai Unióval. A bennmaradási kampányt vezető Cameron, aki a népszavazás másnapján bejelentette lemondási szándékát, hangsúlyozta, az "elválási folyamatnak" amennyire lehetséges, konstruktívnak kellene lennie.

A brit kormányfő úgy vélte, nem szabad hátat fordítani Európának, hiszen "ezek az országok a szomszédaink, barátaink, szövetségeseink, partnereink".

Az európai vezetők többször is felszólították Cameront, hogy mielőbb jelentse be országa kilépési szándékát, azaz aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt, amellyel elkezdődik a tagság megszűnéséig tartó kétéves időszak.

Kedden huszonnyolcas körben tanácskoznak az uniós vezetők, a vacsoránál David Cameron várhatóan ismertetni fogja a múlt csütörtöki referendum végeredményét és a nagy-britanniai helyzetet.

Szerdán azonban már csak a bennmaradó "huszonhetek" vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a britek kilépésének következményeiről és a "kiválási folyamatról" egyeztessenek. Tusk ennek kapcsán elmondta, javaslatot fog rá tenni, hogy az uniós állam- és kormányfők szeptemberben is tartsanak egy ehhez hasonló, szűkebb körű találkozót. Az Európai Tanács elnöke a júliusban kezdődő szlovák soros uniós elnökségre való tekintettel Pozsonyt javasolta az ülés helyszínének.

Nagy-Britanniában csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 52 százaléka voksolt a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.

Sturgeon: ellentétes lenne a skót nép akaratával, ha Skóciát "eltávolítanák" az EU-ból

A skót nép akaratával ellentétes lenne, ha az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésével együtt Skóciát is "eltávolítanák" az európai közösségből - hangsúlyozta kedden Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a skót parlamentben elmondott beszédében.

A kormányfő azt mondta, szerdán Brüsszelbe utazik, hogy világossá tegye mindenki előtt Skócia érdekeit. A tervek szerint a többi között Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével találkozik.

Sturgeon David Cameron brit miniszterelnök előreláthatólag ősszel várható távozására utalva azt mondta, ez "vezetési vákuumot" jelent, és a három hónapos politikai sodródás csak további károkat okoz a brit gazdaságnak.

Azt is leszögezte: egyelőre nem kéri azt a edinburghi törvényhozástól, hogy a skót függetlenségről szóló újabb referendumot támogassanak.

Címlapról ajánljuk
Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

Kaiser Ferenc: sem a béke, sem a tűzszünet nem lesz gyors Ukrajnában

A tűzszünet akkor ér valamit, ha mind a két fél betartja – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az orosz–ukrán háború várható alakulásáról az InfoRádió Aréna című műsorában. A biztonságpolitikai szakértő kitért arra is, miért figyelik a felek Donald Trump beiktatását is, és hogy miért nincs esély a megegyezésre, amíg hiányzik a bizalom a háborús felek között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
Újabb katonai támogatást kap Ukrajna, már Trump szerint sem lehet béke egyhamar – Háborús híreink pénteken

Újabb katonai támogatást kap Ukrajna, már Trump szerint sem lehet béke egyhamar – Háborús híreink pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, az Ukrajnát támogató országok csütörtöki ramsteini találkozóján újabb 2 milliárd dollárnyi katonai támogatásról született megegyezés. Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszakozni látszik korábbi ígéretéből, hogy 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak: most már hat hónapos időtávról beszél. Trump csütörtökön Mar-a-Lago-i rezidenciáján elmondta, Vlagyimir Putyin találkozni szeretne vele, és már folyamatban van a találkozó előkészítése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×