Nyugat-Európban jó pár helyen, például a Benelux országokban, nagyon bőkezűek az állami nyugdíjak, amelyek még a magas megélhetési költségeket is figyelembe veszik. "Emiatt az olyan helyeken, mint Hollandia, a szegénység szintje hirtelen visszaesik, amikor az emberek elérik a nyugdíjkorhatárt, mert a korábbi helyzettől függetlenül tisztességes jövedelemhez jutnak. Egészen más a helyzet a déli vagy a keleti országokban” – idézte a novekedes.hu Jelle Lossbroek munkaerőpiaci kutatót.
Viszont nem mindenki anyagi kényszerűségből mond le időskorára a munkamentes életről. Egy európai kutatás alapján Magyarországon, akik folytatták a karrierjüket, azoknak csupán 38 százalékát hajtották a pénzügyi problémák.A munkába álló idősek jelentős része, vagyis mintegy 44 százaléka azért „gályázik” a nyugdíjazás után is, mert szereti az állását vagy mert hiányzott a társaság.
Az Eurostat adatai szerint a nyugdíjazás után is dolgozók aránya 2023-ban:
Észtország | 54,9 |
Lettország | 44,2 |
Litvánia | 43,7 |
Svédország | 41,7 |
Finnország | 28,6 |
Csehország | 27,5 |
Írország | 26,3 |
Szlovákia | 24,7 |
Magyarország | 19,9 |
Bulgária | 16,7 |
Lengyelország | 13,1 |
Németország | 12,8 |
Ausztria | 12,2 |
Franciaország | 9,9 |
Luxemburg | 9,7 |
Olaszország | 9,4 |
Spanyolország | 4,9 |
Románia | 1,7 |
A KSH legutolsó adatai szerint egyébként az elmúlt 10 évben megnégyszereződött az idős munkavállalók száma, 2018-hoz képest pedig jelenleg kétszerannyian,közel 115 ezren dolgoznak a 65–74 éves korosztályban.