Infostart.hu
eur:
378.98
usd:
322.07
bux:
124924.87
2026. február 24. kedd Mátyás
Nyitókép: Peter Dazeley/Getty Images

Minden ötödik nyugdíjas ezt a megoldást választja – önként vagy kényszerből

Magyarországon a nyugdíjba lépők 19,9 százaléka dolgozik. Szlovákiában és Csehországban ez az arány még a 24 százalékot is meghaladja.

Nyugat-Európban jó pár helyen, például a Benelux országokban, nagyon bőkezűek az állami nyugdíjak, amelyek még a magas megélhetési költségeket is figyelembe veszik. "Emiatt az olyan helyeken, mint Hollandia, a szegénység szintje hirtelen visszaesik, amikor az emberek elérik a nyugdíjkorhatárt, mert a korábbi helyzettől függetlenül tisztességes jövedelemhez jutnak. Egészen más a helyzet a déli vagy a keleti országokban” – idézte a novekedes.hu Jelle Lossbroek munkaerőpiaci kutatót.

Viszont nem mindenki anyagi kényszerűségből mond le időskorára a munkamentes életről. Egy európai kutatás alapján Magyarországon, akik folytatták a karrierjüket, azoknak csupán 38 százalékát hajtották a pénzügyi problémák.A munkába álló idősek jelentős része, vagyis mintegy 44 százaléka azért „gályázik” a nyugdíjazás után is, mert szereti az állását vagy mert hiányzott a társaság.

Az Eurostat adatai szerint a nyugdíjazás után is dolgozók aránya 2023-ban:

Észtország 54,9
Lettország 44,2
Litvánia 43,7
Svédország 41,7
Finnország 28,6
Csehország 27,5
Írország 26,3
Szlovákia 24,7
Magyarország 19,9
Bulgária 16,7
Lengyelország 13,1
Németország 12,8
Ausztria 12,2
Franciaország 9,9
Luxemburg 9,7
Olaszország 9,4
Spanyolország 4,9
Románia 1,7

A KSH legutolsó adatai szerint egyébként az elmúlt 10 évben megnégyszereződött az idős munkavállalók száma, 2018-hoz képest pedig jelenleg kétszerannyian,közel 115 ezren dolgoznak a 65–74 éves korosztályban.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyelnek ma a befektetők, a várakozások szerint ugyanis másfél év után újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus Magyarországon. Bár a piaci árazások már tükrözik a kamatok esetleges csökkentését, Varga Mihály mai sajtótájékoztatója és a hazai monetáris politika jövőbeli iránya fontos üzeneteket közvetíthet a devizapiacok számára is. A kamatdöntés felé közeledve fokozatosan erősödik a hazai fizetőeszköz árfolyama: az euró jegyzése a reggeli 379,5 feletti szintről 379 alá, míg a dollár árfolyama a 322,3-as szintről 321,5 környékére mérséklődött. Délután meg is kapták a várt jelzést a piacok: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×