A tavalyi év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, és először lépte át a világ a globális felmelegedés küszöbértékét, vagyis az iparosodás előtti globális átlaghőmérsékletnél 1,5 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékletet - erősítette meg pénteken kiadott elemzésében az Európai Unió Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálata (C3S).
A tudósok szerint a rekordhőmérsékletek elsősorban az emberi tevékenység okozta klímaváltozással állnak összefüggésben, de emellett olyan faktorok is szerepet játszottak benne, mint a csendes-óceáni El Nino időjárási jelenség, amelynek szintén hatása volt a globális hőmérsékletek emelkedésére.
A brit meteorológiai hivatal, a Kelet-angliai Egyetem és a brit Nemzeti Légkörtudományi Központ (NCAS) elemzései szintén arra az eredményre jutottak, hogy 2024 volt a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb éve a Földnek, és "valószínűleg" ez volt az első év, amelyben átléptük az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt.
A klímatudósok szerint egyetlen év, amelyben az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti értéket, még nem jelenti azt, hogy a világ elérte a globális felmelegedésnek ezt a szintjét, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy már nagyon közel járunk hozzá.
A 2015-ben elfogadott globális párizsi egyezmény egyik legfontosabb kötelezettségvállalása, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg 1,5 Celsius-foknál többel az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet, hogy elkerülhetők legyenek az éghajlatváltozás legveszélyesebb hatásai.
A brit elemzések szerint a globális átlaghőmérséklet 2024-ben 1,53 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti átlagot, plusz-mínusz 0,08 Celsius fokos hibahatárral, ami valószínűsíti, hogy ez lehetett az első naptári év, amely meghaladta a küszöbértéket. Az adatsorban 2024 volt a 11. év egymást követően, amely elérte vagy meghaladta az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1 Celsius-fokos emelkedést.
A Copernicus elemzése rámutatott, hogy a hőmérséklet a becslések szerint 1,6 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti, iparosodás előtti szintet, és 0,12 Celsius-fokkal az eddigi legmelegebb, 2023-as év globális átlaghőmérsékletét.
Az adatok szerint 2024 volt az eddigi legmelegebb év Európában, a hőmérséklet 1,47-Celsius fokkal lépte túl az 1991-2020 közötti referencia-időszak átlagát.
Az elemzés kiemelte, hogy globálisan az elmúlt tíz év mindegyike a legmelegebb tíz év közé tartozott a feljegyzések kezdetétől eltelt időszakban.
"Jelenleg a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos szint átlépésének határán táncolunk, és az elmúlt két év átlaga már most is e szint felett van" - mondta el Samantha Burgess, a C3S-t működtető Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) munkatársa.
"Ezek a magas globális hőmérsékletek, megfejelve a 2024-es rekordszintű globális légköri vízpárával, példátlan hőhullámokat és esőzéseket okoztak, milliók életét megkeserítve" - fűzte hozzá.
Rowan Sutton professzor, a brit meteorológiai hivatal Hadley Központjának igazgatója szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés önmagában nem jelent még kritikus helyzetet az éghajlati hatások szempontjából, "de a globális hőmérséklet minden töredékfoknyi emelkedése növeli a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és súlyosságát, növekedik a tengerszint, és nő annak kockázata, hogy átlépjük a bolygót potenciálisan megváltoztató fordulópontokat, mint például az amazóniai esőerdők biomjának összeomlása, illetve a grönlandi vagy az antarktiszi jégtakaró összeomlása".
Sutton véleménye szerint ez a mérföldkő azt jelzi, hogy milyen sürgető a jövendőbeli felmelegedés minimalizálása.
Joeri Rogelj professzor, a londoni Imperial College klímaváltozással foglalkozó Grantham Intézetének munkatársa ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a nap- és szélenergia költsége gyorsan csökken, és sok országban már olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok. "A kormányok egészséges gazdaságot építhetnek erősebb és célzottabb lépésekkel, amelyek felgyorsítják a tiszta energiára való áttérést" - hangsúlyozta.