Infostart.hu
eur:
389.84
usd:
332.54
bux:
109299.29
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke beszél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által rendezett Lámfalussy Lectures Konferencián Budapesten 2020. január 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Drágul a magyar ezüst!

Húszezer forintra módosította a jegybank az újonnan kiadandó egy unciás ezüst emlékérmék névértékét a korábbi 15 ezer forintról. Ennek oka a nemesfém árrobbanása: 2024 januárjához képest – forintban – másfélszeresére emelkedett az nyersezüst ára. A Magyar Nemzeti Bank idei érmekibocsátási programjában 14 különböző témájú kibocsátás szerepel, az előjegyzési időszak január 13-tól február 3-ig tart.

1888 kilogramm színezüstöt és 27,5 kilogramm színaranyat használt fel a Magyar Pénzverő Zrt. a 2024-es kibocsátási programban meghirdetett emlékérmék készítésére. 17 témakörben összesen majdnem 205 ezer érmét vertek: ebből 59 ezer készült ezüstből, 4500 aranyból. A legtöbb már el is kelt, ugyanis – az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan – tavaly is nőtt az érdeklődés a kibocsátások iránt. A gyűjtők mellett ugyanis egyre többen vásárolják ezeket befektetésként – mondta el az Inforádiónak Hergár Eszter. A jegybank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója a múlt év különlegességei közül kiemelte az MNB centenáriumára megjelent 100 grammos ezüst érmét, ami a jegybak történetének legnagyobb kibocsátása: súlyra és névértékre is.

Az idei kibocsátási programban összesen tizennégy téma, egy arany, kilenc ezüst és négy önálló színesfém érme szerepel. Az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozatban Szent László tiszteletére egy unciás színarany érmét vernek. Egy év kihagyás után új eleme jelenik meg a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató, illetve a magyar népmesék rajzfilmsorozat egy-egy epizódját felelevenítő sorozatnak. Kuriózum a vakok magyarországi oktatásának 200. évfordulójára készülő érme, ami tapintásbiztos patinát kap. Így a kapszulából kivéve bárki a kezébe veheti és megérintheti az emlékérme felületét annak elszíneződése nélkül – mondta el Hergár Eszter. Az előjegyzési időszak január 13-tól 21 napig, február 3-ig tart.

Az emlékérmék ára idén jelentősen emelkedik: négy év után az egy unciás ezüstök – az eddigi 15.000 forint helyett – 20.000 forint névértékben jelennek meg. A jegybank igazgatójának elmondása szerint erre a nemesfém világpiaci árának növekedése miatt van szükség. 12 hónap leforgása alatt nagyjából másfélszeresére emelkedett az ezüst ára. A jegybank legutóbb 2021-ben változtatott, addig – majdnem egy évtizeden keresztül - 10.000 forintos névértéken jelentek meg a 31,46 grammos ezüstök. A változás várható volt, a legnépszerű bullion színezüst érmék ára is megugrott az elmúlt időszakban. A Bécsi Filharmonikusokat, a Kengurut, a Maple Leafet vagy a Sast 2025 január elején 16-18 ezer forintért kínálják a kereskedők. Érdekesség, hogy ezek névértéke - a magyar érmékhez képest - igen alacsony, az osztrákok 1,5 euros, az ausztrálok és az amerikaiak 1-1 dolláros 31 gramm súlyú színezüst befektetési érméket vernek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben
Tudósítónktól

Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben

Az incidens során sem az utasok, sem a személyzet nem került veszélybe, a repülőgépet azonban biztonsági okokból ideiglenesen földre parancsolták. Robert Fico ennek ellenére részt vett a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról szóló szerdai esti csúcstalálkozón.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk korábbi részeiben részletesen feltártuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás helyzetét. Bemutattuk a fővárosi szinten közel 20 ezer ingatlant számláló portfólió hasznosításának nehézségeit, és rávilágítottunk arra a paradoxonra, hogy az ingatlangazdálkodás számos településen bevételtermelés helyett jelenleg veszteséget generál. Ugyanakkor a hazai jó gyakorlatok világosan mutatják: proaktív megközelítéssel a sokszor tehernek tekintett ingatlanvagyon a városfejlesztés és a bevételtermelés egyik központi motorjává válhat. Cikksorozatunk utolsó két részében bemutatjuk a hatékony működés hatpillérű modelljét. E cikk három területre fókuszál: városfejlesztési célokhoz igazodó stratégiai tervezésre, adatvezérelt portfólió kialakítására, valamint rugalmas szabályozási keretre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×