Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
325.48
bux:
145330.02
2026. november 2. hétfő Achilles
Jég megolvadt vizéből kialakult folyók a Grönland nyugati részén húzódó jégtakarón 2019. augusztus 1-jén, miután a több európai országot egy héttel korábban sújtó hőhullám elérte a szigetet. A víz függőleges kürtőkbe, úgynevezett gleccsermalmokba folyik, amelyekből az Atlanti-óceánba ömlik.
Nyitókép: MTI/AP/InCaspar Haarlov

Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

"Jelenleg nincs igazán nagy támogatottsága az Egyesült Államokhoz való csatlakozásnak a grönlandiak körében, de az más kérdés, ha független lenne a sziget, akkor szüksége lenne külső támogatásra, hiszen nem önellátó" – mondta Demkó Attila. Emlékeztetett: Grönland költségvetésének felét Dánia adja.

Ha a sziget tovább haladna a függetlenség felé vezető úton, akkor szükségük lenne egy új partnerre, és az Egyesült Államok alkalmas lenne erre, hiszen már most is jelentős amerikai katonai erők állomásoznak ott – jelezte a szakértő. Hozzátette: az Egyesült Államok számára kiemelten fontos a sziget geopolitikai szempontból, és többet is tudna adni, mint Dánia, de a sziget elszakadásához népszavazás kellene.

"Elméletileg van támogatottsága a függetlenedésnek, de amikor megkérdezik az embereket, hogy mikor szavazzanak, akkor inkább az a válasz, hogy maradnak a jelenlegi helyzetnél: a dánok nagyjából évente egymilliárd euróval támogatják a szigetet" – jellemezte a helyzetet Demkó Attila.

Grönland katonai szempontból fontos, de az ott található nyersanyagok is lényegesek. A szakértő jelezte, az olajon és a gázon kívül vannak ritkaföldfémek, de jelenleg nem lehet kitermelni ezeket, a sziget elsősorban a halászatból él, a dán állam segítségén túl.

Demkó Attila arról is beszélt, hogy a bányászat rengeteg előnnyel járna az Egyesült Államok számára, ki tudnák aknázni ezt a lehetőséget, Dániának nincsenek ehhez akkora erőforrásai. Kína próbált bányákat venni a szigeten, de Amerika ezt meg tudta akadályozni. "Dániában és Grönlandon egyelőre nem döntöttek arról, hogy engednék-e ezeket a nyersanyagkitermelő bányákat, nagy a környezetszennyezés fenyegetése" – hangsúlyozta a szakértő. Leszögezte ugyanakkor: nincs realitása jelenleg, hogy akár Dánia, akár a grönlandi nép megengedné Amerika számára a bányászatot.

Grönland nagyon jelentős autonómiát élvez egy 2009-es szabályozás alapján, ha lenne egy érvényes népszavazás, akkor el is szakadhatna Dániától, tehát meghatározó, hogy az emberek mit akarnak. 56 ezer lakosa van a 2,2 millió négyzetkilométeres szigetnek.

"Donald Trump naggyá akarja tenni Amerikát, nem csak a szó átvitt értelmében, hanem a szó szoros értelmében is. A Grönlandról megfogalmazott üzenetei is elsősorban a választóknak szólnak" – mondta a John Lukacs Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump nem lehet nyugodt, kedden félidős választások lesznek

Donald Trump nem lehet nyugodt, kedden félidős választások lesznek

Egy új felmérés szerint 7 fontos amerikai szövetségi államban a demokrata jelöltek több voksra számíthatnak a keddi félidős választásokon, mint a republikánusok. Mindez azért lényeges, mert Donald Trump elnök számára valósággá válhat, hogy a törvényhozás mindkét házában az ellenfelei lesznek többségben.

Szovjetunió, puhatestűzés – Magyar Péter napirend előtti viszonválasza

A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Erősödött a forint, 364 körül járt az euró hétfőn

Erősödött a forint, 364 körül járt az euró hétfőn

Széles körben erősödött hétfőn a forint, amiből csak késő este adott vissza egy keveset: az euró 364 felett, a dollár 324 és 325 között járt nap közben, és a magyar deviza a lengyel zlotyval, valamint a cseh koronával szemben is feljebb araszolt. A piaci figyelem középpontjába a zloty került, amely a mélyülő lengyel belpolitikai válság hatására hároméves mélypontra gyengült az euróval szemben. Az olajárak esése ugyanakkor a nyersolajimportra szoruló országok, köztük India, Dél-Afrika és Magyarország devizáinak kedvezett; az árupiaci enyhülést az a hír váltotta ki, hogy Donald Trump amerikai elnök hajlandó több időt adni az Iránnal folytatott diplomáciai rendezésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×