eur:
399.53
usd:
368.15
bux:
86674.79
2025. március 14. péntek Matild
Jég megolvadt vizéből kialakult folyók a Grönland nyugati részén húzódó jégtakarón 2019. augusztus 1-jén, miután a több európai országot egy héttel korábban sújtó hőhullám elérte a szigetet. A víz függőleges kürtőkbe, úgynevezett gleccsermalmokba folyik, amelyekből az Atlanti-óceánba ömlik.
Nyitókép: MTI/AP/InCaspar Haarlov

Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

"Jelenleg nincs igazán nagy támogatottsága az Egyesült Államokhoz való csatlakozásnak a grönlandiak körében, de az más kérdés, ha független lenne a sziget, akkor szüksége lenne külső támogatásra, hiszen nem önellátó" – mondta Demkó Attila. Emlékeztetett: Grönland költségvetésének felét Dánia adja.

Ha a sziget tovább haladna a függetlenség felé vezető úton, akkor szükségük lenne egy új partnerre, és az Egyesült Államok alkalmas lenne erre, hiszen már most is jelentős amerikai katonai erők állomásoznak ott – jelezte a szakértő. Hozzátette: az Egyesült Államok számára kiemelten fontos a sziget geopolitikai szempontból, és többet is tudna adni, mint Dánia, de a sziget elszakadásához népszavazás kellene.

"Elméletileg van támogatottsága a függetlenedésnek, de amikor megkérdezik az embereket, hogy mikor szavazzanak, akkor inkább az a válasz, hogy maradnak a jelenlegi helyzetnél: a dánok nagyjából évente egymilliárd euróval támogatják a szigetet" – jellemezte a helyzetet Demkó Attila.

Grönland katonai szempontból fontos, de az ott található nyersanyagok is lényegesek. A szakértő jelezte, az olajon és a gázon kívül vannak ritkaföldfémek, de jelenleg nem lehet kitermelni ezeket, a sziget elsősorban a halászatból él, a dán állam segítségén túl.

Demkó Attila arról is beszélt, hogy a bányászat rengeteg előnnyel járna az Egyesült Államok számára, ki tudnák aknázni ezt a lehetőséget, Dániának nincsenek ehhez akkora erőforrásai. Kína próbált bányákat venni a szigeten, de Amerika ezt meg tudta akadályozni. "Dániában és Grönlandon egyelőre nem döntöttek arról, hogy engednék-e ezeket a nyersanyagkitermelő bányákat, nagy a környezetszennyezés fenyegetése" – hangsúlyozta a szakértő. Leszögezte ugyanakkor: nincs realitása jelenleg, hogy akár Dánia, akár a grönlandi nép megengedné Amerika számára a bányászatot.

Grönland nagyon jelentős autonómiát élvez egy 2009-es szabályozás alapján, ha lenne egy érvényes népszavazás, akkor el is szakadhatna Dániától, tehát meghatározó, hogy az emberek mit akarnak. 56 ezer lakosa van a 2,2 millió négyzetkilométeres szigetnek.

"Donald Trump naggyá akarja tenni Amerikát, nem csak a szó átvitt értelmében, hanem a szó szoros értelmében is. A Grönlandról megfogalmazott üzenetei is elsősorban a választóknak szólnak" – mondta a John Lukacs Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Nagyon jó összképet mutat a Forma–1 2025-ös mezőnye, a jelenlegi számítások szerint azonban a McLaren versenytempóban körülbelül három tizedmásodperccel veri a közvetlen üldözőket – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arról is beszélt, hogy a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj végeredménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az erőviszonyokról.

Csizmazia Gábor: a békéhez vezető úton sokkal több a kérdőjel, mint gondolnánk

Az amerikai–ukrán tárgyalásokról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről, Volodimir Zelenszkij magatartásáról, vagy éppen a trumpi intézkedések republikánus és demokrata olvasatáról is beszélt Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Továbbra is egymástól eltérő jelentések érkeznek a kurszki régióból, miután az elmúlt napokban az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet, és majdnem teljesen visszaszerezte azt a kiszögellést, amelyet még a nyáron foglalt el Ukrajna. Délután reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-amerikai tűzszüneti javaslatra, de nem mondta ki határozottan, hogy elutasítja-e azt vagy sem, hanem további megbeszéléseket helyezett kilátásba Donald Trump amerikai elnökkel. Trump nem sokkal később maga is megszólalt, pozitívan értékelve Putyin szavait, és azt mondta, kész tárgyalni az orosz elnökkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban az orosz államfő csak újabb manipulációt mutatott be. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×