eur:
396.49
usd:
359.83
bux:
71905.87
2024. szeptember 10. kedd Hunor, Nikolett

A demokrata elnökjelöltek valamennyien ellenzik az iraki háborút

Az iraki háború volt a fő témája az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségre pályázó nyolc politikusa közötti tévévitának. A jelöltek közötti vita jó lehetőség arra, hogy az elnökjelöltségért versengők pénzt szerezzenek párton belüli kampányukhoz. Még legalább 23 hasonló vitát terveznek a pártok az elnökjelöltek személyéről döntő jövő januári előválasztásokig.

Már az első nap kiszállnék az iraki háborúból - ezzel a hangzatos mondattal foglalta össze legfontosabb külpolitikai célkitűzését Új-Mexikó kormányzója, Bill Richardson, akivel egyetértett Hillary Clinton New York-i szenátor is.

A nemzetközi sajtó az első elnökjelölti vita után szinte már csak azt emlegeti, hogy a Demokrata Párt vezető hangjai egyöntetűen az iraki háború ellen foglaltak állást, ám egységfrontjukon túl nem látszott, hogy konkrétan mit is akarnának tenni és mikor.

Hillary Clintont most is emlékeztették, hogy 2002-ben még a háború mellett voksolt, ezúttal John Edwards, korábbi észak-karolinai szenátor célozgatott az elnökfeleségből lett politikus lelkiismeretére, pedig maga is így szavazott akkor, csak azóta bocsánatot kért.

A nyolc jelöltből rajta kívül még Christopher Dodd connecticuti szenátor fogalmazott úgy, hogy élete legnagyobb szakmai vétkeként tartja számon az igen gomb megnyomását 2002-ben.

Összességében a demokrata jelöltek közül négyen gondolták akkor a háborút megoldásnak, most mind a nyolcan ellenzik a folytatást. Barack Obama illinois-i szenátor büszkén vallotta, hogy ő kezdettől fogva ellenezte az iraki jelenlétet.

A fiatal politikus 2002-ben még nem volt a Szenátus tagja, és ezt éppenséggel hátrányára is írják a közvélemény-kutatások alapján a lehetséges demokrata szavazók.

A vita szigorú szabályai szerint a jelöltek nem tarthattak bemutatkozó beszédeket, és egymástól sem kérdezhettek.

Mindegyikük a kampány alatt magára öltött viselkedési formát hozta: Hillary Clinton közvetlen Fehér Házi tapasztalaira hivatkozott, Barack Obama szenátor pedig az ország egyesítését ígérte.

A George Bush által legyőzött John Kerry szenátor alelnökjelöltjeként ringbe szállt John Edwards szerény gyermekkoráról és a szegénység visszaszorításáról beszélt, míg az új-mexikói Bill Richardson diplomáciai tapasztalait ajánlotta a Dél-Karolinai Egyetemen megtartott vitán a nagyközönség figyelmébe.

A külpolitikai vonatkozások mellett háttérbe szorultak az immár szokványosnak mondható amerikai választási szlogenek: az olcsóbb egészségügyi rendszerről, az abortuszról és a fegyvertartásról.

Öten tették fel a kezüket az NBC műsorvezetőjének arra a kérdésére, hogy kinek volt közülük életében saját fegyvere.

Az első vitát legalább 23 másik követi még mindkét pártban az év végéig. Kilenc hónappal az előválasztás előtt az első másfél órának a külpolitikai üzenete volt a leginkább hallható, és ennél sokkal konkrétabb lesz a kampány jövő áprilisban, mire a csapatok a tervek szerint befejezik a kivonulást Irakból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rajnai Gergely: új politikai kommunikációról árulkodik a kötcsei beszéd

Rajnai Gergely: új politikai kommunikációról árulkodik a kötcsei beszéd

A Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője szerint Orbán Viktor kötcsei beszéde arról tanúskodik, hogy a kormányoldal új tónusra áll át a június 9-ei választások eredményére reagálva. Rajnai Gergely úgy látja, hogy a kormányfő megpróbál bűnbakot képezni Matolcsy György jegybankelnökből.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.10. kedd, 18:00
Sayfo Omar
a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×