Mikor kezdődik a hivatalos kampányidőszak, és annak egyáltalán bármi jelentősége van-e egy permanens kampány idején?

Február 21-én, szombaton veszik át a képviselőjelöltek, legalábbis nagy többségük az ajánlóíveket, és kezdik el a 106 egyéni választókerületben az ott élő választópolgárok ajánlásait gyűjteni ahhoz, hogy hivatalosan is jelöltté váljanak a folyamatban.

Hogy néz ki egy ajánlóív? Azért kérdezem, mert a választópolgárokat fogják vele megkínálni és nem árt, hogyha a választópolgár látja, hogy amit ő kap, az tényleg egy ajánlóív-e vagy valami cetli, amivel nem is biztos, hogy képviselőjelölt gyűjt bármire, hanem lehet, hogy mit tudom én, multilevel marketinges. Bármi előfordulhat. 2026-ot írunk.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák adják ki ezeket az íveket. Egy íven nyolc választópolgár tud ajánlást tenni az érintett képviselőjelöltnek, a személyes adatait kell hozzá megadni, és ezek kizárólag olyan ívek, amelyeket az adott választási irodák adnak ki, nem lehet őket máshonnan letölteni, tehát bizalommal forduljanak a választópolgárok a képviselőjelöltekhez.

Személyes adatokat kell megadni, az a nevem, meg ami a személyi igazolványomban van, az számít személyes adatnak?

Igen.

Hogy szokott ez lenni a gyakorlatban? Elkérhetik az ajánlóívet gyűjtők az én személyi igazolványomat ellenőrizni, hogy az vagyok-e, aki vagyok, vagy el kell hinniük, hogy én az vagyok, aki vagyok?

Bevett gyakorlat, hogy az aktivisták segítenek a kitöltésben, hiszen a jelöltté válás folyamatában a jelölt számára kifejezetten fontos, hogy jó adatok kerüljenek fel az ívre, mivel minden egyes ajánlást, miután leadja a jelölt a választási irodában az íveket, tételesen ellenőriznek a választási irodák munkatársai.

Az, hogy tételesen ellenőrzik, azt jelenti, hogy végigolvassák az egészet, vagy szúrópróbaszerűen belenéznek?

Nem, végigolvassák az egészet, és a Nemzeti Választási Rendszerben, egy informatikai rendszerben minden egyes választójoggal rendelkező és ott lakó választópolgár ajánlását ellenőrzik. Ötszáz ajánlás kell ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, és az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság felvegye hivatalosan a jelöltek közé. Ehhez pedig egy megelőző munkafolyamatra van szükség, amikor az adott választási iroda munkatársai minden egyes ajánlást leellenőriznek. Egész addig végzik ezt a folyamatot, amíg az 500 érvényes ajánlásig el nem jutnak. Akkor nem kezdik meg a folyamatot, ha fizikailag látszik, hogy kevesebb az ajánlás.

Háromszáznál bele sem fognak?

Pontosan. Ha pedig elérik az ötszázat, akkor nem is kell folytatni, hiszen megvan a szükséges ajánlásszám. A leellenőrzött ajánlásokat a választópolgárok ellenőrizhetik a valasztas.hu weboldalon, a Kit ajánlottam? szolgáltatásnak az igénybevételével. Amennyiben ebben a körben szerepel az ő adatuk is, akkor ott vissza tudják igazolni, hogy valóban erre a jelöltre adták az ajánlást. Az is egy érdekes és fontos szabály, és tudjunk róla: több jelöltet is ajánlhatnak a választópolgárok, de egy adott jelöltet csak egyszer. Tehát ha valaki egy adott jelöltnek több különböző napon, közterületen, itt-ott, aláír több alkalommal is, ezt fogják érzékelni a választási irodák, és természetesen csak egy ajánlás fog számítani az adott jelölthöz az ő részéről.

Mi szokott lenni a gyakorlat? Túlgyűjtik magukat a pártok akkor is, ha mondjuk már 700-at gyűjtöttek, hogy „elgyűjtsék” a másik elől, vagy ennek nincs igazából már jelentősége? Néha meg szokott jelenni a sajtóban, hogy én gyűjtöttem össze először 3471-et.

Ez már olyan része a kampánynak, ami a választási igazgatást kevésbé érdekli, úgyhogy én ezt nem szoktam vizsgálni, meg annyira nem is követem nyomon. Nekünk az a fontos, hogy a választási irodák fel vannak arra készülve, hogy 500 ajánlásig minden jelöltet leellenőriznek, és utána előkészítik a bizottság számára a nyilvántartásba vétellel összefüggő döntéshozatalt.

Ezt mindig a helyi választási irodák csinálják? Az országban mindenhol van erre dedikált ember?

Az országgyűlési választásokon az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák végzik ezt a feladatot.

Van valami határideje, hogy ezt mikorra kell megcsinálni, kell-e vele sietni, vagy nem kell kapkodni? Mi ennek a menete?

Úgy szól a jogszabály, hogy amikor a jelölt behozza az ajánlóíveket, akkor azt négy napon belül meg kell vizsgálni, és négy napon belül a bizottságnak döntést is kell hozni. Tehát ha összesűrűsödne ez a folyamat, akkor is úgy kell iparkodnia az érintett választási irodának, hogy a negyedik napon a bizottságnak döntést kell hozni. A negyedik nap délelőttjén még folyhat az ajánlásellenőrzés, de délután már a bizottságnak üléseznie kell, és a nyilvántartásba vételről dönteni. Ezt sokszor egyébként egy-egy nap alatt elvégzik a választási irodák, jól felkészültek rá. Azt gondolom, hogy most is gyorsan fogják ezt a feladatot ellátni, úgyhogy a bizottságok is szépen haladni fognak a jelöltek nyilvántartásba vételével.

Tudunk-e nekik valamit segíteni? Arra gondolok, hogy megpróbáljuk olvashatóan kitölteni ezeket az ajánlóíveket, vagy azokat is „orvosi szemmel” fogják nézni, bármit el tudnak olvasni, ami egyébként fölismerhető?

Segíti a munkát, hogyha jól felismerhető és jól olvasható az ajánlóíven lévő adatsor, de kisebb eltéréseket, elírásokat, ékezethibát, helyesírási hibát nem olyan szigorú szemmel néznek. Mindazonáltal a törvényi feltételeknek minden ajánlásnak meg kell felelni.

Ilyenkor, amikor valakitől adatot kérnek, akkor a teljes nevét kell kiírnia?

Célszerű azt írnunk, ami a személyes okmányunkon van, de ha valaki a doktort elhagyja, vagy egy második utónevet elhagy, ez pont az a kategória, ami nem veszélyezteti az ajánlásnak az érvényességét.

A jelölőszervezeteknek a hivatalos kampányidőszakban más kampányszabályokat kell betartani, mint egyébként a normalitás megköveteli?

A választási eljárási törvény alapján szombaton indult a kampány, a törvény tartalmazza, hogy melyek a legfontosabb kampányolási technikák, kampányt hogyan kell folytatni, és ott mire kell figyelni, milyen szabályokat kell betartani. Természetesen a választási bizottságok is adott esetben vizsgálják az ezzel kapcsolatos kifogásokat, visszaéléseket.

A választási bizottsághoz bárki jelenthet be kifogást, bejelentést, akinek nem tetszik valakinek a kampányolása? Mert ha ez így van, akkor előbb-utóbb valószínűleg töménytelen mennyiségű bejelentéssel kell foglalkozni. Egyszerűen nem szimpatikus a jelölt, nem akarom, hogy kampányoljon, túl zöld a plakátja, ezer okot tudok mondani, amivel meg lehet kifogásolni egy kampányelemet.

Választásról választásra változik, hogy mennyi beadvánnyal kell foglalkozniuk a bizottságoknak, és attól is függ, hogy éppen milyen a közhangulat. Ezzel kapcsolatban is csak azt tudom mondani, hogy a választási irodák igyekeznek a legjobb tudásuk szerint erre felkészülni és fogadni az ilyen beadványokat, illetve előkészíteni a bizottságoknak, döntéshozóknak.

Hogy alakult a jelölő szervezetek száma az előző választáshoz képest? Többen gondolják úgy, hogy nekimennek ennek a választásnak vagy kevesebben?

Huszonhat párt vetette eddig nyilvántartásba magát. Ez valamivel alacsonyabb szám, mint a négy évvel ezelőtti, de ez a folyamat még zajlik, még nyitva van ez a kapu, még előreléphetnek az eddig nem jelentkező pártok. Március 7. az a határidő, amíg a pártoknak az országos listájukat be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

A nyilvántartásba vételhez meg kell ugrani valami szintet? Vagy simán azt mondja, hogy indulni akarok, kérem, vegyenek nyilvántartásba!

Bejegyzett párt jelentkezhet a Nemzeti Választási Bizottságnál, megfelelő formanyomtatványok, megfelelő jogosultság alapján, és akkor minden további nélkül a bizottság nyilvántartásba veszi. De az is előfordul, hogy nem megfelelő képviselője jelentkezik a szervezetnek, lejárt a képviseleti jogosultsága, ezek formai hibák. A nagy többségnél nem ez a helyzet, de ilyenkor természetesen ezeket meg kell vizsgálnia a választási bizottság mellett működő titkárságnak, és úgy előkészíteni a döntést, a bizottság az alapján hozza meg a nyilvántartásbavételi döntést.

Az előző választásokhoz képest a választókerületek átalakításával közelebb mentünk ahhoz, hogy nagyjából ugyanannyi szavazat eredményezzen mandátumot minden választókörzetben Magyarországon?

Igen. A választási igazgatás oldaláról azt tudom mondani, hogy teljesen jogszerű az a helyzet, amivel a választópolgárok most találkozni fognak. A 2022-es országgyűlési választásokat követő beszámolómban az Országgyűlés felé írott és szóban elmondott formában is jeleztem, hogy több választókerületben a választópolgárok száma már meghaladja a törvényben rögzített határt. Az volt tapasztalható az elmúlt 15 évben, hogy 90 ezer választópolgár a fővárosból kiköltözött Pest vármegyébe, és ez aránytalanságokat idézett elő a választókerületi beosztásban. Ezért az Országgyűlés 2024 év végén módosította a választójogi törvénynek az adott mellékletét, ami ezeket a körzethatárokat, és Budapesttől két mandátum átkerült ennek okán Pest vármegyéhez, illetve a demográfiai folyamatok alapján Csongrád-Csanád vármegyében és Fejér vármegyében is módosított a területi beosztáson az arányosság elérése érdekében.

A területi módosítások érintik azt is, hogy a szavazás napján kinek hova kell majd mennie szavazni vagy ahova harminc éve járunk, oda fogunk most nagy valószínűséggel menni, ha csak össze nem omlott az épület?

Ez így igaz, tehát a választópolgár szempontjából ennek annyi jelentősége van, hogy az értesítőn, amit kiküldtünk, illetve digitálisan is megkapták a tárhelyükre az azzal rendelkező választópolgárok, látják, hogy melyik vármegye, hányas számú választókerületéhez tartoznak. De jellemzően a településükön a szavazókörök nem változnak, tehát ugyanoda kell menni. Ahol pedig változás van, ott helyben is igyekeznek a választási irodák tagjai külön felhívni a választópolgárok figyelmét, hogy ne megszokásból menjenek.

A biztonság kedvéért kell papíralapon is, meg digitálisan is értesíteni az állampolgárokat, már akinek van tárhelye és lehet digitálisan értesíteni?

A törvény azt mondja, hogy értesítenünk kell őket, a Posta viszi ezeket ki. Itt is a törvény tartalmazza ezt a határidőt, amin belül nekünk ezt a postázást meg kellett tennünk. Ez jól haladt, ütemezetten haladt. Akiknek pedig van tárhelyük, ők mindkét formában megkapták ezt az értesítőt. Alapvetően ennek a célja az, hogy a választópolgárt segítsük a választójog gyakorlásában, amennyiben a tárhelyről töltöttük le az értesítőt, akkor azonnal tudunk is tovább kattintani a valasztas.hu-ra, hogyha valamilyen kérelmet szeretnénk benyújtani, átjelentkezünk, külképviseleten szavazunk, mozgóurnát igénylünk. Azt gondolom, hogy a mai korban ez teljesen normális és bevett gyakorlat, és a jövőben is fogjuk ezt tartani, hiszen aki az elektronikus szolgáltatások igénybevételével él, az is sokkal egyszerűbben tudja az ilyen kérelmeit beadni és az ehhez kapcsolódó jogosultságait gyakorolni.

A határon túli magyar szavazati joggal rendelkező magyar állampolgároknak ugyanígy postai úton lehet eljuttatni az értesítőket? Nekik valószínűleg nincsen magyar tárhelyük.

Nekik külön értesítőt most nem küldtünk.

Nem kell?

Minden magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak tavaly októberben küldtünk egy figyelemfelhívó levelet, hogy egyrészt regisztrálhat mint levélszavazó, hiszen az ő esetükben kötelező a regisztráció, egy aktív eljárásjogi cselekmény, szemben a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárokkal, akik automatikusan bekerülnek a névjegyzékbe, sőt, ha valaki nem kapott értesítőt, az sem akadálya annak, hogy szavazhasson, lehet pótolni, és lehet kérni a helyi választási irodánál egy új értesítőt. Egyébként a valasztas.hu-n keresztül is lehet ellenőrizni, hogy az én lakcímem szerint melyik szavazókörhöz tartozok, és az értesítő nem szükséges a választójog gyakorlásához. Visszatérve a levélben szavazókhoz, tavaly ősszel azokat is értesítettük, akik már szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében, hogy lehetőségük van adatmódosításra, ha máshol szeretnék fölvenni a levélcsomagot, megváltozott a lakcímük, akkor ezt jelezzék, hiszen mi ez alapján fogjuk küldeni a levélcsomagokat. De külön értesítést most nem kaptak a levélszavazók.

A levélszavazatok eljuttatásának útja az olajozottabb? Emlékszem azokra az időszakokra, amikor a külországi posták nem feltétlenül serénykedtek abban, hogy ezek a levélszavazatok eljussanak ide, és akkor ebből voltak is problémák. Ez most sima?

Az egész világra küldünk levélszavazatokat, tehát tengerentúlra is, meg természetesen a legnagyobb mennyiségben a Kárpát-medencébe. A Magyar Posta tartja a kapcsolatot például a román, illetve a szerb postával is, és az utóbbi években ez normális és együttműködő kapcsolattá vált, úgyhogy az elmúlt választások során kevés probléma adódott ebből, de természetesen a lehetőség él a levélszavazók számára, hogy a külképviseleteken adják le a levélcsomagot, illetve föl is tudják ott venni, amennyiben ezt jelölték be a regisztráció során.

Lehet tömbösítve fölvenni a levélcsomagokat? Megbízhatom a szomszédot, hogyha úgyis arra jár, akkor az enyémet is vegye föl? Vagy ahhoz személyesen oda kell menni? Nem a mi választásunkkor szokott ezzel probléma lenni, hanem, mondjuk, az amerikai választáson.

Személyesen lehet átvenni a levélcsomagot.

Az informatikai rendszerek milyen állapotban vannak most? Mert azoknak a kihordási ideje nem négy év szokott lenni, hanem annál sokkal rövidebb.

Jó állapotban van és felkészült a választási informatika. Zajlanak a főpróbáink, úgyhogy minden olyan igazgatási folyamatot, ami a jelölt nyilvántartásba vételhez, illetve majd az eredmény megállapításhoz szükséges, rendszeresen teszteljük, illetve próbáljuk is az érintett választási irodákkal. Még két országos főpróba előtt állunk, de egyébként a választási informatika műszaki alapjai nagyon stabilak, komoly fejlesztéseket végeztünk az utóbbi években, illetve most is egy megújult honlappal mutatunk minden fontos információt a valasztas.hu-n a választópolgárok számára. Ugyanez a felület fog majd a választás estéjén is az eredmények nyomon követése céljából a választópolgárok számára rendelkezésre állni.

Mennyire újult meg a honlap? Azért kérdezem, mert az ember megszokta már, és pontosan tudja, szinte vakon, hogy hova kattint és milyen adatot ér el. De az elmúlt választásra is voltak fejlesztések, még a napi részvételi adatokban is betettek egy pluszt.

Egy picit változott a struktúra, és talán még felhasználóbbá vált a környezet. A honlapunk nyitó oldalán egyből a 2026-os választásra lehet kattintani, és ott a megszokott rendben lehet tájékozódni szavazókörökről, jelöltekről, a választópolgárokkal kapcsolatos statisztikáról, illetve a legfontosabb híreink is ott elérhetők, a kisfilmjeink is. Most is több lakossági kisfilmmel készültünk, sok kisfilmmel készülünk, a szavazatszámláló bizottságok számára is készítjük őket. Volt arra igény az elmúlt években, hogy online elérhető anyagokkal is segítsük a felkészülésüket, ennek igyekszünk maradéktalanul eleget tenni, és a választási füzetek mellett interaktív módon is segíteni minden, a választás lebonyolításban érintett személynek a felkészülését.

Most is az lesz a rend a választás napján, hogy urnazárásig napi részvételi adatokat fogok látni, akár választókerületi bontásban is, meg eseményadatokkal, tehát hogy történt-e valami rendkívüli esemény? Ahogy bezárják, akkor kinyílik az eredményoldal és elkezdik föltölteni az adatokat és akkor láthatom, két százalék, három százalék? Ez lesz a rend most is?

Igen, most is ez lesz a rend.

Most is két rendszer működik, egy zárt, amihez nem férünk hozzá, meg egy abból generált nyílt rendszer, amit láthatunk?

Pontosan. Így zajlik a közzététele az eredményeknek, és nemcsak a mi honlapunkon, hanem rengeteg médium bejelentkezett egy olyan szolgáltatásra, hogy amikor mi a zárt választási informatikai rendszerből a honlapunkra publikáljuk az adatokat, és nyilvánossá tesszük mindenki számára, ezzel egyidejűleg ők is megkapják ugyanezeket az adatokat, hogy a saját maguk által fejlesztett rendszerekben megjelenítsék ugyanezeket az adatokat.

Ennek valami kényelmi szempontja van, hogy az általuk írt szoftver az a nyers adatokat fogja tudni kezelni, és úgy bontja ki? Az adattartalom ugyanaz.

Struktúrában jelenítik meg, mint mi a honlapunkon, illetve a saját felületeikre csábítják ezáltal a választópolgárokat. Természetesen nem baj, és ahogy mondtam, pont ugyanazokat az adatokat kapják meg, amelyeket mi is a honlapunkon közzéteszünk. Talán az fontos még, hogy egyébként a magyar választásoknak a lebonyolítása teljes egészében papíralapon történik, hiszen helyben kinyomtatják a névjegyzéket, ha szereplünk a névjegyzékben, akkor tudunk választani. Ott helyben a papíralapon leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottságok összesítik, ott helyben töltenek ki erről egy szavazóköri eredményjegyzőkönyvet, ezeket az adatokat visszük be az informatikai rendszerbe, és ezeket összesítjük, és ezt mutatjuk utána a honlapon. Egyébként az összes szavazóköri jegyzőkönyvet be is fogjuk szkennelni, és ez a szavazás másnapján már látható lesz a honlapunkon. Manuálisan is össze lehet adni ezeket az eredményeket és összevetni a honlapunkon mutatott összesített eredményekkel.

Tehát akkor is lesz hivatalos eredmény, hogyha a Föld nevű bolygón egy globális áramszünet jön és minden számítógép megáll?

Igen, csak akkor egy picit várni kell arra, hogy megismerjük az összesített eredményeket.

A szavazatszámlálás átláthatóságát hogyan kell biztosítani egy modern választáson? Sajtót kell beengedni, a delegáltakat kell beengedni, attól lesz mindenki számára elfogadhatóan átlátható?

Szerintem nagyon jó a magyar rendszer ebből a szempontból, mert két fő összetevője van a szavazatszámláló bizottságoknak. Egyrészt a civil szférából választott tagjai vannak a szavazatszámláló bizottságnak, akik teljesen független, a pártpolitikától nem befolyásolt lakosai az adott településnek, akik jelentkeznek erre a feladatra. Melléjük jönnek be az adott választáson induló jelölteknek, jelölő szervezeteknek a delegáltjai. Így alkotják a szavazatszámláló bizottságot, esküt tesznek, hogy a törvény szerint fognak eljárni, és a jogaik és kötelezettségeik azonosak. A nemzetközi megfigyelők, illetve a sajtó képviselői végig jelen lehetnek, a szavazás lebonyolítását az elsőtől az utolsó lépésig nyomon követhetik.

Van lelkesedés szavazatszámláló bizottsági tagnak lenni? Mert én többféle embert is látok az én választókerületemben a szavazókörben. Van, akit már harminc éve látok. Ő a profi, aki mindent tud erről. És mindig vannak cserélődő emberek. Nyilván őket oktatni kell, mert a profi, aki 30 éve csinálja, az mindent tud. Vannak elegen?

Vannak. Hál' Istennek az egész országban rendben vagyunk ezzel a folyamattal. Most zajlanak egyébként még a vármegyei választási felkészítők, amelyeken a Nemzeti Választási Iroda is jelen van. Ilyenkor mindig külön rá is kérdezünk az adott vármegyében, hogy hogyan állunk az SZSZB-tagoknak a toborzásával. A folyamatot egyébként már tavaly ősszel megindítottuk és országos kampányt is folytattunk ezzel kapcsolatban. Már akkor nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk a helyiektől, hogy mindenütt van elégséges számú jelölt. Itt-ott vannak kisebb eltérések, és egyébként még van is idő arra, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjait a települések képviselőtestületei a választási Iroda vezetőjének indítványára megválasszák. Jól halad ez a munka, mindenhol lesz megfelelő számú szavazatszámláló bizottsági tag.

Most már a Nemzeti Választási Iroda a szavazás technikai lebonyolításának kizárólagos ura? Azért kérdezem, mert korábbi választásokon voltak fura hatásköri villongások a helyi jegyző, az önkormányzat, meg a választási iroda, meg a választási bizottság között, hogy nyissunk már egy új termet, mert nagyon sokan vannak, hozzunk már egy nyomtatót.

Én azt gondolom, hogy ezeket a gyermekbetegségeket kinőtte a választási igazgatás, és nagyon jól felkészült kollégák dolgoznak mindenütt, tudják, hogy mi a feladatuk. A választási irodáknak alapvetően a lebonyolítás előkészítése és az ahhoz kapcsolódó helyszíneknek az előkészítése a feladatuk, meg szervezési munkák, megfelelő számú választási bizottsági tagnak a toborzása, melléjük jegyzőkönyvvezetőnek a rendelése. De a döntéshozatal minden esetben az adott szavazatszámláló bizottságé, majd azt követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságé. Az irodák a döntéshozatalt segítik, előkészítik, és a bizottság keze alá dolgoznak. A hatásköri villongások már abszolút nem jellemzőek.

Kell-e ezen a választáson készülni az átjelentkezés miatti megnövekedett sorokra? Korábbi választásokon volt ebből probléma.

Már a 2022-es választást is úgy bonyolítottuk le, hogy a mínusz kilencedik napig lehetett átjelentkezési, illetve a külképviseletekre történő jelentkezési kérelmet beadni. Ez most is ugyanígy van, azzal a különbséggel, itt fel is hívom a választópolgárok figyelmét, hogy a mínusz kilencedik napról ez most a mínusz tizedik napra előrecsúszott, mert a mínusz kilencedik nap az éppen nagypéntek. Vagyis a nagyhét csütörtökén, április 2-án lehet utoljára ezeket a kérelmeket beadni. Azt hozzáteszem, hogy azzal, hogy a digitális tárhelyre is küldtük az értesítőket, időarányosan már sokkal több átjelentkező, illetve külképviseleten szavazó választópolgár regisztrálta magát, és adta be ezt a kérelmet, mint korábban. Úgyhogy azt gondolom, hogy a választópolgárok is tisztában vannak ezzel, hiszen tájékoztatjuk erről őket. A kérdésre visszatérve: a nagy sorok megszűntek, és ezeket az igazgatási oldalról szükséges változtatásokat, azt gondolom, mindenki jól viseli és kezeli. A választási igazgatás részéről mi is arra készülünk, hogy ahova több ezres számú átjelentkező választópolgár jön, ott megfelelő helyszínek legyenek. Itt a törvény is változott, ahol nagyszámú átjelentkező választó van, ott bontani kell a névjegyzéket, és több helyszínt, több alszavazókört kell kialakítani.

Névsor szerint, abc szerint?

Abc szerint, vármegye szerint, főleg a fővárosban, nagyobb megyei jogú városokban. Ezeket a helyszíneket le is ellenőrizzük a képzéseknél, és több helyütt javaslatot is tettünk rá, hogy egy másik helyszínen folytassák, bonyolítsák le az átjelentkezők szavaztatását, mert az eredetileg kinézett helyszín nem ideális. Ebben együttműködnek velünk a választási irodák, 2022-ben is jó tapasztalatokat szereztünk. Most külön igyekszünk azokkal a külképviseletekkel is együttműködni, mint például a londoni, a müncheni, ahol sokezer választópolgár fog megjelenni a szavazás napján, hogy ott is a lehető leggördülékenyebben folytassuk le a szavazást. Azt azért hozzá kell tenni, hogy mindig vannak olyan időszakok, amikor sokan érkeznek meg, ebéd előtt, ebéd után, egy adott szavazókörhöz külképviseleten is, ennek természetes velejárója, hogy amikor négyévente elmegyünk választani, akkor előfordulhat, hogy egy picit várakoznunk kell. Ez minden nyugati demokráciában is ugyanígy működik, amikor a választójogukkal élnek a választópolgárok.

A külképviseleti szavazásra mit kell magunkkal vinnünk? Ott elég az útlevelünk, ha van, vagy ugyanazt az adattartalmat kell produkálnunk érvényes okmánnyal, mint egy hazai választáson?

A hazai választásnál is fontos változás, hogy a lakcímkártyára már nincsen szükség. Egyetlen érvényes igazolvány kell a választás napján a választópolgártól az azonosításához. Ez lehet személyi igazolvány, útlevél, vagy pedig jogosítvány, és ez alapján fogja őt a szavazatszámláló bizottság azonosítani. Ez külföldön pontosan ugyanígy fog menni.

A lakcímkártya azért nem kell, mert az összes többi adatból már elegendően meg lehet állapítani a személyazonosságot?

Így igaz.

Korábban akkor miért kellett?

Mert akkor a névjegyzék a személyi azonosítót tartalmazta, most pedig a névjegyzék a négy természetes azonosítót, nevünket, édesanyánk nevét, születési helyünket és időnket fogja tartalmazni. Emellett azt is, hogyha valaki valamilyen szavazási segítséget, például Braille-sablont igényelt, illetve a címünket is mutatja, de a négy természetes azonosító alapján mindenki azonosíthatóvá válik. Ez egyébként a külképviseleti szavazáson eddig is így volt, és volt ezzel kapcsolatban egy EBESZ-javaslat, ami az egységesítésre vonatkozott, ezért változott itt a jogszabály, és most már csupán egyetlen érvényes igazolvány szükséges minden választópolgár részéről a személyes választás során.

Említette a szavazási segítségeket. A Braille-sablon a látássérülteknek segít megmondani, hogy mi van a szavazólapon?

Igen. Kapnak egy külön elkészített leírást a pártokról, sorszámmal ellátva, és mellette pedig egy sablont is viszünk ezekbe a szavazókörökbe, amibe be tudják helyezni a szavazólapot, és ott le tudják olvasni a Braille-sablonról, hogy melyik sorszámú lista hol található. Csak a szavazás leadásához szükséges karikák vannak a sablonban kivágva, tehát a tollal ők ott tudnak egy két egymást metsző vonalat ejteni. Ettől függetlenül nagyon fontos azt is hangsúlyozni, hogy aki ilyen sablont nem igényelt, az ugyanúgy jogosult arra, hogy elkísérje családtagja, ismerőse és mint segítő közreműködjön a választójogának a gyakorlása.

Ha nincsen családtag, segítő, akkor két szavazatszámláló bizottsági tagot bátran megkérhet az illető, hogy menjen be vele?

Persze. Sőt, őket még külön fel is készítjük arra, hogy ilyen esetekben legyenek proaktívak és segítsenek a választópolgárnak a szavazat leadásában.

A szavazókörök képe változik-e a korábbi választásokhoz képest?

Nem, változatlan minden alapszabály. Tollal kell szavazni, ez lehet saját toll is, és két egymást metsző vonalat kell elhelyezni mind a két szavazólapra. Most annyiban egyszerű a képlet, hogy egy pártlistás szavazólapot, vagy egy nemzetiségi listásat, hogyha nemzetiségi választópolgár megy szavazni, fog kapni az adott választópolgár, illetve az egyéni jelölteknek a szavazólapját. A pártlistás és az egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapon is egy-egy egymást metsző vonalat lehet ejteni.

Továbbra is igaz az, hogy csak azt fogják vizsgálni, hogy abban a körben benne van-e a két egymást metsző vonal? Tehát hiába dekorálom ki, hiába írok üzenetet a képviselőknek, az nem fog számítani.

Az, hogy egyébként milyen üzenetek, rajzok, egyéb közlések vannak a szavazólapon, az az érvényességét nem befolyásolja a szavazatnak. A bizottsági tagok azt vizsgálják, hogy két egymást metsző vonal van-e valamelyik jelöltnél.

Boríték lesz mellé?

Ez is fontos változás. A választási bizottság tagjai kérésre fognak borítékot adni, tehát lesz elegendő számú boríték minden szavazókörben, de nem lesz kötelező azt használni. Én 2006-ban voltam az első munkahelyemen, Pesterzsébeten szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető, és már akkor tapasztaltam azt a szavazást követően, amikor a bizottság elkezdte az urnából kivenni a szavazólapokat még borítékból, hogy az további jó pár percet vesz igénybe, míg a borítékokat kibontják, a borítékokat félreteszik, abból a szavazólapokat kiveszik, úgyhogy ez a feldolgozást is segíteni fogja, s valamennyire környezetbarát is. Ettől függetlenül mindenki, aki úgy érzi biztonságban a szavazatát, hogy azt borítékba szeretné tenni, élhet a lehetőséggel. Aki pedig nem fog borítékot kérni, neki a bizottság fel fogja hívni a figyelmét, hogy a titkosságra azért ügyeljünk, hajtsuk félbe a szavazólapot és úgy dobjuk be az urnába.

Az urnák képe, az nagyjából ugyanaz, könnyű lesz eltalálni, nemzeti színszalaggal van átkötve és abba kell beledobni. A nap elején meg fogják nézni, hogy üres-e az urna? Több szavazatszámláló bizottsági tag belekukkant?

Nemhogy több szavazatszámláló bizottsági tag, hanem az elsőként érkező választópolgárnak a jelenlétében zajlik az úgynevezett urnazáró jegyzőkönyvnek a kitöltése, amit aláír az adott választópolgár is, és ezzel tanúsítja a bizottság tagjai mellett, hogy az urnát az ő jelenlétében zárták le, és az urna lezárásakor az urnában nem volt egyetlen szavazat sem. Miután lezárják az urnákat, külön plombákat helyeznek el rajtuk, és a plombák számát is rögzítik a jegyzőkönyvben. Majd a szavazásszámlálást követően ugyanebbe az urnába zárják vissza a szavazatokat az SZSZB tagjai, újból leplombálják, és a plombáknak a sorszámát szintén rögzítik az urnazáró jegyzőkönyvben. Egy későbbi jogvita során szükség lehet a szavazatoknak az újraszámlálására, akkor az azzal a momentummal kezdődik, hogy összevetjük a lezárt urnákon lévő plombák számát a szavazás estéjén az urnazáró jegyzőkönyvben rögzített plombák sorszámaival, és ez vélhetően egyezni fog. Ezt követően bontják csak föl, és kezdődik meg az újraszámlálás. Ez egy olyan garanciális elem, ami biztosítja azt, hogy egész addig, amíg nincs rá szükség, senki nem nyúl a lezárt urnákhoz. Ha pedig ez így telik el, akkor a szavazást követő kilencvenediknapon fogják a választási irodák megsemmisíteni, a korábbiaknak megfelelően is, a szavazáshoz használt szavazólapokat és egyéb iratokat.

Ha valaki meggondolja magát és nem az átjelentkezésnek megfelelően akar szavazni, előfordulhat olyan élethelyzet, hogy mégsem ott lesz, van valami határidő, hogy meddig vonhatja vissza?

A választást megelőző harmadik napig, április 9-ig vissza lehet vonni.

De csak egyszer lehet? Azt nem lehet, hogy aztán megint meggondolom magam?

Akkor már letelt az április 2-i határidő, akkor már máshova feliratkozni nem tudunk, leiratkozni tudunk még.

Ha valaki átjelentkezik, akkor az azt jelenti, hogy az eredeti helyén kiveszik a névjegyzékből, hogy ne tudjon két helyen szavazni?

Természetesen. Ugyanakkor az átjelentkezéssel egyidejűleg, ahol ő, egy másik településen, szavazni fog, a lakóhelye szerinti egyéni jelöltes szavazólapot fogja megkapni. És neki ezt majd egy zárt zöld borítékba kell behelyeznie, amit mi fogunk visszajuttatni a 106 egyéni választókerületnek egyikébe, lesz minden egyes választókerületben egy kijelölt szavazókör, amelyik a szavazás estéjén nem számol, hanem bevárja a külképviseleteken leadott, illetve az átjelentkezéssel az ország más településein leadott, zárt borítékban érkező szavazatokat, és a szavazást követő szombaton számol. A hivatalos eredmény megállapítása egyébként csak ezt követően fog megtörténni. Az egyéni választókerületi választási bizottságok részéről ezt követően lehet majd listás eredményt is megállapítani, úgyhogy mindaz, amit a választás estéjén, a honlapon, egyéb médiumok felületein látunk, az előzetes eredmény.

Van-e valamilyen prognózisuk arra, hogy a külföldről beérkező szavazatok, amennyiben ezek száma megnövekedett, milyen arányban fogják befolyásolni a végeredményt? Az elmúlt néhány választáson nagyon sok helyen hajszál döntött a jelöltek között.

Van egy új szabály, a kötelező újraszámlálás, amit az Országgyűlés úgy vezetett be, hogy országgyűlési választáson a második helyen álló jelölt, ha 100 szavazat vagy annál kisebb a hátránya, kérheti az újraszámlálást mindenféle jogsérelem állítása nélkül. Amióta ez a jogi környezet él, azóta egy olyan választókerület volt, ahol 100 alatt volt az első két helyen álló jelölt közötti különbség. Volt egy olyan is, ahol 127 vagy 128 volt. Az egyik a fővárosban, a másik Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, de jellemzően a különbségek 3-400-tól indulnak. Mindig megvan az a nyolc-tíz választókerület, amit mi is mutatunk külön a honlapunkon, ahol kis különbségek vannak, és adott esetben szoros a verseny, és mivel az átjelentkezők által, illetve a külképviseleten leadott szavazatokkal együtt számolandó szavazókör eredménye, módosulhat az állás.

A külképviseleten listára és egyéni választókerületi jelöltre is lehet szavazni ?

Persze, hiszen a külképviseleten azok a választópolgárok szavaznak, akiknek van magyarországi lakcímük, de a szavazás napján nincsenek itthon Magyarországon. Ők jelentkeznek a 151 külképviselet valamelyikére, ott személyesen megjelennek, és a magyarországi lakcímük szerinti egyéni választókerületi egyéni jelöltekre vonatkozó szavazólapot kapják meg a pártlistás mellett.

Tehát ha valaki Battonyáról dolgozik Bostonban, akkor a battonyai egyéni országgyűlési jelöltjére fog szavazni, és ha akar, persze, a pártlistára is. De akkor az ő szavazatát meg kell várni, amíg Bostonból megjön, és utána bele kell számolni a battonyai jelöltek versenyében. Azt lehet tudni, hogy ez körülbelül mennyi idő, hogyha ott szoros a verseny, akkor meddig kell várni?

Amikor lezajlik a szavazás, a külképviseletekről elindulnak az urnák Magyarországra, legkésőbb csütörtökig ide kell, hogy érjenek. Egyébként a 2022-es, 2024-es választásoknál az volt a tapasztalatunk, hogy szerdán befutott még Ausztráliából is az utolsó urna.

Hozza a külképviseleti munkatárs egy bőröndben a repülőn?

Így igaz. Kifejezetten olyan urnákat gyártottunk az idei választásra, most már ezek is mind jól zárható műanyag urnák, amelyek adott esetben egy kézipoggyászba is beférnek, hogy ha az elégséges a külképviseleten szavazó választópolgárokhoz. Ha nem, akkor olyan is előfordul, hogy a külképviseleti iroda munkatársa mellett egy külön repülőjegyet veszünk az urnának, ami nagyobb méretű. Európából természetesen a külképviseletek gépkocsival is szállítják a nagyobb urnákat. Úgyhogy ezek megérkeznek Magyarországra, ezeket a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrizi, ugyanolyan lezárt állapotban vannak, azt követően a Nemzeti Választási Iroda munkatársai az átjelentkezős szavazólapokkal együtt, borítékokkal együtt szétválogatják, 106 kupacot készítenek, és az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák bejönnek érte, és hazaviszik. Minden egyes választókerületben van egy kijelölt szavazókör, amely ahogy mondtam, nem számol a szavazás estéjén, hanem pontosan ezekre a szavazatokra vár. Egyébként ezekben a szavazókörökben adunk zöld borítékot a választópolgároknak, összekeverik a zöld borítékokat és helyben leadottakat, átjelentkezéssel leadottakat, külképviseleten leadottakat, és ezt követően tudja az az SZSZB megállapítani az adott választókerületből még ezt a hiányzó szavazóköri eredményt. Utána tud a választókerületi választási bizottság az egyéni jelöltek vonatkozásában végső eredményt megállapítani és hirdetni, és ez determinálja azt is, hogy milyen szavazatok mennek fel a listákra. Tehát ezt követően történik majd meg a listás eredményeknek a megállapítása.

A fehéren, ami a papír, meg a zöldön kívül más szín lesz ezen a választáson?

A színeknek akkor volt jelentőségük, amikor az önkormányzati választást együtt bonyolítottuk az európai parlamenti választásokkal. Annak érdekében, hogy könnyítsük a feldolgozást, meg a választópolgároknak a tájékozódását is. Most, az országgyűlési választáson erre nincsen szükség.

Két lapot fogunk látni, a listás lapot, meg az egyéni versenyek lapját. Azt lehet már látni ilyenkor, hogy ezek körülbelül mekkorák lesznek? Volt olyan országgyűlési választás, amikor lepedőnagyságúakkal kellett dolgoznunk.

Most úgy számolunk, hogy nagyjából hat-hét jelöltig és listáig egy A4-es szavazólapra ezek nyomtathatók lesznek.

Tizenkilenc óra a szavazás vége?

Igen, illetve ha 19 óráig megérkezik a választópolgár a szavazókörhöz, de vannak előtte, akkor aki addig megérkezett és sorban áll, az még leszavazhat.