Balatoni András MNB-elnök szavaiból kiderült: várakozásaik szerint jövőre nagy mértékben csökkennek a reálbérek, visszaesik a fogyasztás, a korábbinál jóval magasabbra szalad az infláció, az élelmiszerek áremelkedése 2023-ban továbbra is körülbelül 30 százalékos lesz.
Mindeközben több ágazatban is meglepően nagyot kaszáltak a cégek, gyors a profitnövekedés. A korábbi évek átlagát számottevően meghaladó áremelés a jegybanki adatok szerint általánosan is megfigyelhető a magyar gazdaságban.
Általános értékelés, főbb üzenetek
Magyarországon az infláció 20 százalék fölé emelkedett a költségek és az energiaárak növekedése miatt. A vállalatok a költségeik emelkedésnél magasabb mértékben emeltek árat, ami miatt a vállalati profitábilitás nőtt, 34 százalékkal az előző év hasonló időszakához képest. Ez nemzetközi és hazai viszonylatban is kiemelkedő - hangzott el az inflációs jelentés ismertetésekor.
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671704315-LLF3BPyU9_md.png)
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671704430-NTzXEHulf_md.png)
Mind a belső, mind a külső tényezők dezinflációs (inflációcsökkentő) hatásokat mutatnak a jegybank értékelése szerint, a folyamat a jövő év elején kezdődik és annak közepén gyorsul fel.
A gazdasági növekedés negyedéves bázison csökkent, ugyanakkor tavalyhoz képest bővült a GDP. A lassulás folytatódni fog, de
jövőre átlagosan pozitív marad, 0,5-1,5 százalék közé várják a GDP-növekedést. A gazdasági aktivitás 2024-ben élénkül meg ismételten.
A munkaerőpiac az MNB szerint ellenálló, a munkanélküliségnek csak enyhe emelkedésére számítanak jövőre.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben a korábban vártnál kedvezőbben alakult és később is javulni fog.
Kitérő az élelmiszerárakra
Ezek emelkedése Magyarországon a legmagasabb Európában, ezért az MNB külön is megvizsgálta, mi áll a folyamat hátterében.
Áremelő tényezők az élelmiszereknél:
- megugró energiaárak és magas szállítási költségek
- munkaintenzív iparág
- erős béremelkedés
- importált élelmiszerek árában gyorsan megjelent az árfolyamleértékelésből fakadó inflációs hatás
- adóemelések (NETA- és jövedékiadó-emelés), hatásuk ősszel már begyűrűzött
- fogyasztás növekedése teret adott a nagyobb áremelésre
- élelmiszer-árstopok különféle negatív hatásai (rövid tárú áremelés és még most is tartó hatások) – a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés következett be
- a termelékenység gyenge az ágazatban, ez növeli az inflációt (csak Bulgáriát előzzük).
Magyarországon majdnem minden árucsoportban nagyon magas áremelkedés volt, messze elszakadt a folyamat a régió átlagától. A sorrendben utánunk következő országokra is jelentősen "ráverünk" – derül ki az adatokból.
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671704380-Sjbm5XrPf_md.png)
Balatoni András rámutatott: meg kell vizsgálni, mi okozza az ilyen széles körű magas inflációt Magyarországon. A termelési láncokban szakadások keletkeztek, erre példaként hozta fel, hogy a 2,8-as tej fogyasztásának markáns emelkedése tejzsírhiányhoz vezetett, és így a sajtok, tejtermékek ára nagyot drágult.
Lengyelországból Magyarországra szállítani a trappistát 25 százalékkal olcsóbb, mint a magyar sajtot értékesíteni. Nagy mértékben veszíti tehát versenyképességét a magyar áru,
erre fontos felhívni a figyelmet a jegybank szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Kormányinfón arról beszélt egy inflációra és ársapkára vonatkozó kérdésre adott válaszában, számára felfoghatatlan, hogy okozhat drágulást, ha egy termék árát alacsonyan tartjuk:
A markáns élelmiszerár-emelkedésnek van másodkörös hatása is: a büféáruk, éttermi étkezés árainak emelkedésében rekorder Magyarország, menzai étkezésben is top 3-as drágulás.
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671704505-JfFz5hupv_md.png)
Miért az élelmiszeriparban látja az MNB az inflációt pörgető egyik fő okot?
Az élelmiszeripar gyenge termelékenységére utal, hogy a feldolgozott élelmiszereknél nagyobb az inflációs többletünk.
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671704734-XxndtPoNt_md.png)
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671704564-xRXlD55l8_md.png)
Az importált élelmiszerek árindexe jelentősen megemelkedett, ugyanakkor azok, amelyeket itthon elő lehet állítani, még jobban drágultak.
Az ársapkák kivezetését követően körülbelül 3-4 százalékpontos inflációs hatás maradhat fenn,
ami ellen küzdeni kell a jegybank szerint, ugyanis a helyettesítő termékek megemelt ára szinte biztosan nem fog csak úgy visszacsökkenni. Ezen árszintek tartósan velünk lehetnek a következő időszakban.
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671704160-hgu2NBk11_md.png)
A költségnövekedésnél jobban emeltek a cégek, néhol kiemelkedő a profitábilitás
Az infláció általánosan is magas, az élelmiszerek nélkül vizsgálva is nagyon jelentős átárazás valósult meg, és ez perzisztens, vagyis áprilistól nagyon magas szinteket és tartósan magas értékeket mértek.
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671704130-0POAxbAbc_md.png)
Működési eredmény a vállalatoknál: az elmúlt hét évben egy negyedévet leszámítva (alacsony covid-referencia) kiugróan magas a profitábilitás. (30-35 százalékos mérték!)
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671704045-G8PTR2z55_md.png)
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671703748-yqVbOZO9z_md.png)
A fenti ábrán a cégek bruttó működési eredményeinek változása látható. Ebből kiderül, hogy a feldolgozóiparban, a szállítás-raktározás területén, a kereskedelem-turizmus közös kategóriában, illetve a szolgáltatásoknál gyorsult leginkább a profitábilitás. (Az összevont kategóriákat akkor lehet majd szétbontani, ha elkészülnek a részletes nemzeti számlák, illetve befutnak majd a vállalati adóbevallások - így derülhet ki, hogy a feldolgozóiparon belül például melyik területeknél emeltek olyan nagyot a cégek.)
Ezért tehát nem egyszerűen költségvezérelt az infláció, vagyis nem csak kénytelenek a cégek a költségek miatt emelni, hanem jóval afölött drágítottak.
Arra a kérdésre, hogy mi okozza a rendkívül magas magyar inflációt, a Baksay Gergely azt válaszolta, hogy a fogyasztás, ami Magyarországon sok más országnál nagyobb mértékben nőtt, így a vállalatok tudták érvényesíteni az áremelést.
Mi hozhatja majd el az áremelkedések lassulását?
Dezinflációs hatások
- Belső kereslet csökkenése, a múlt negyedév jegybanki lépései, magas bázisok 2023 második felében
- korrekció a világpiaci energia- és nyersanyagárakban
- enyhültek az ellátási láncok súrlódásai, csökkennek a globális szállítási költségek
- élelmiszerek világpiaci árai csökkennek
- NETA- és más adóemelések beépültek már, hatásaik 2024-től teljes mértékben kifutnak
- lakossági energiaárak emelése jövő szeptemberig fejti ki inflációs hatását.
A belső kereslet is csökkenni fog, ami szintén visszafogja majd az inflációt, illetve a verseny növekedése is hozzájárulhat ehhez.
Előrejelzések
2024-ben tér vissza az infláció az MNB toleranciasávjába.
A GDP-növekedés kedvezőbb lett, mint amire az MNB számított (ez egész Európára jellemző) - emögött a legfőbb paraméter az ipar, azon belül a járműgyártás hozzájárulása. Önmaga is bővült és a súlyát is növelte (23 százalékra) az iparon belül. Az akkumulátor- és villamosmotor-gyártás egyelőre még kisebb arányú az iparon belül, de olyan mértékben bővül, hogy az máris húzni tudja az ágazatot.
A külpiacaink növekedési kilátásai nem túl fényesek. Magyarországon az exportrendelések továbbra is nagyon dinamikusan emelkednek, közel 20 százalékos bővülést mért az MNB. Vagyis élénk a kereslet az ipar exportja iránt, és hiába lassul a felvevőpiacaink növekedése, ezt nem követi le a hazai kivitel, az gyorsabban fog nőni, mint az exportpiacok gazdasága.
Belső kereslet esetében a rendelkezésre álló reáljövedelem mérséklődni fog, ami a fogyasztás csökkenését vonja maga után 2023-ban.
A Portfolio megjegyzi, az MNB szakértői 15-19,5 százalékos infláció mellett a nemzetgazdaságban 9,8-10,8 százalékos átlagkereset-növekedést vetítenek előre. Ez igen jelentős reálkereset-csökkenést jelentene, ha csak a sáv széli számokat nézzük, 4,2-9,7 százalékost. Mivel a két mutató egymással összefügg, ezért ennek a közepe, 6,8 százalékos reálkereset-csökkenés lehet implicit módon az előrejelzésben.
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671703650-ofpNRf0iJ_md.png)
![](/images/site/articles/inline/2022/12/1671703589-CE3gLjyXf_md.png)
Mérséklődésre számít a jegybank Balatoni András elmondása szerint a beruházások esetében is 2023-ban. A beruházási ráta ezzel együtt is magas szinten áll, de ezt jelentős részben az árhatások okozzák (relatív értelemben gyorsabban drágulnak a beruházások, mint az általános árszínvonal).
Éves átlagban 2023-ban is bővülni fog a magyar gazdaság (0,5-1,5), utána 4 százalék, illetve 3,5 százalék lehet a 2024-es és a 2025-ös év értéke.
Mint az már a főbb inflációs adatok keddi ismertetésekor kiderült, a jövő évi átlagos infláció 19,5 százalék lesz. A csütörtökön kiadott inflációs jelentés szerint
a nyers élelmiszerek éves átlagban 28,4 százalékkal drágulnak éves szinten, a feldolgozott élelmiszerek pedig 30,4 százalékkal a jegybank várakozásai szerint.
Az élelmiszerinfláció lefutása magas év eleji szintről fokozatosan mérséklődik, párhuzamosan az átlagos infláció 2023-as mértékével, és éves szinten 29,7 százalék lesz.
Frissítés: az élelmiszerinflációra vonatkozó számokat az MNB javította a jelentésben, ezért megjelenés után pár órával mi is korrigáltuk cikkünket.
![A helyreállítási terv elfogadásával Magyarország nagy lépést tett az RRF-pénzek megszerzéséért, ez jelentős bevétel lesz a költségvetésnek. (MNB)](/images/site/articles/inline/2022/12/1671703555-HgGq6kkCL_md.png)
Az elmúlt években kialakult feszes munkaerőpiac miatt hiába lassul a GDP-növekedés, a foglalkoztatásnak csak minimális elmozdulására számítanak és 2023-ban csak minimális időszakos munkanélküliségi növekedés lehet.