Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Dróncsapás.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty Images

Szakértő a kijevi rakétacsapásról: mintha Putyin már nem akarna Trump kedvében járni

Az orosz hadsereg majdnem 600 rakétával, illetve drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradó éjjel, Kijevben a legfrissebb adatok szerint 10 ember meghalt, többtucatnyian megsebesültek, és az ország több régiójában komoly károk keletkeztek – közölték ukrán hírügynökségek és hírportálok. A történtekről Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte az InfoRádió.

„Az elmúlt hónapokban Oroszország folyamatosan növelte az ukrán városok ellen indított drónok és rakéták számát. Hétről hétre rekordokat döntött a bevetett fegyverek mennyisége. Míg az elmúlt években éjszakánként 150-200 drón csapott le az ukrán területekre, addig az elmúlt hónapokban már 4-500 vagy majdnem 600 is” – mondta a posztszovjet térség szakértője.

Bendarzsevszkij Anton mindezt azért tartja különösen figyelemre méltónak, mert közben Donald Trump többször is sürgette az orosz légitámadások leállítását. Az amerikai elnök elmondta, hogy őt leginkább az zavarja, hogy Putyinnal nagyon jókat beszélget a háború lezárásáról, de amikor hazamegy, a felesége azzal fogadja, hogy az oroszok megint lebombáztak egy újabb ukrán várost.

Ugyan az oroszok az alaszkai találkozó előtt visszafogták a légicsapásokat, viszont utána megint csak megemelték azok számát. A munkácsi támadás is az elmúlt egy hétben történt és az is egy nagy, orosz, egész Ukrajnát érintő légicsapás része volt, akárcsak a mostani kijevi.

„Az oroszok most valamiért nem akarnak Donald Trumpnak kedvezni. Hiszen amikor Alaszka előtt ezt akarták, akkor csökkentették a légicsapásokat, most pedig újra fokozzák azokat” – hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton. Szerinte van ebben egy terrorelem, amivel az ukrán lakosságot és a kijevi vezetést akarják megfélemlíteni. De mintha az oroszokban már nem lenne meg az a szándék, hogy tekintettel legyenek Donald Trump érzéseire és ne haragítsák magukra az amerikai elnököt. Pedig ez augusztus első felében egyértelműen megvolt, most pedig már nincs.

Bendarzsevszkij Anton kétkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az újabb orosz támadóhullám esetleg az olajiparukat ért ukrán csapásokra adott válasz lenne. Úgy vélte, az oroszok hónapokon keresztül támadták az ukrán városokat. Egész májusban és júniusban néhány naponta 4-500 drón, több tucat orosz rakéta csapódott ukrán célpontokba. Ráadásul az oroszok számára nem fontos, hogy ezek katonai vagy polgári a létesítményeket találtak-e el.

„A terrorizálás úgymond egy járulékos bónusz, mivel elsődlegesen az a cél, hogy túlterheljék az ukrán légvédelmet. Miután ez sikerült, jönnek a precíziós rakéták, amelyeket viszont már katonai célpontok ellen indítanak” – figyelmezetett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Ellenben az ukrán támadások az orosz kritikus infrastruktúrával szemben tavasszal indultak. Aztán amikor az érintette a nemzetközi energiapiacot, akkor kaptak egy jelzést az Egyesült Államoktól, hogy fejezzék be. „Leálltak vele, és most az elmúlt hetekben megint felpörgették ezeket. De nem tekinteném válasznak az orosz támadásokkal szemben, mivel azok már hosszú hónapok óta folytatódnak” – hangoztatta Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×