eur:
409.32
usd:
374.42
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Fotó: A Közép-magyarországi ASzC Pesti Barnabás Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola Facebook-oldala.
Nyitókép: Fotó: A Közép-magyarországi ASzC Pesti Barnabás Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola Facebook-oldala.

MNB: a magyar élelmiszeripar rossz termelékenysége is oka az unió legrosszabb inflációjának

Várhatóan csak 2023 második felében jelennek meg Magyarországon azok a hatások, amelynek eredményeként csökkenhet itthon az infláció – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében. Az elemzés nem számol az élelmiszer-ársapkák idei kivezetésével, de ha ez megtörténik, az további 3–3,7 százalékpontos inflációs hatást eredményezhet. A jelentés fontosabb inflációt érintő megállapításairól kérdeztük Balatoni Andrást, a MNB igazgatóját.

A tavalyi év utolsó hónapjaiban és 2023 első felében bontakoznak ki azok az infláció ellen ható tényezők, amelyek az év második felében markánsan fejtik ki hatásukat – ismertette az igazgató.

„A globális inflációs klíma is változóban van, mérséklődik a külső, importált inflációs hatás. A másik fontos tényező pedig nyilván a belső kereslet alakulása. Úgy látjuk, hogy

a háztartások a jelenlegi környezetben egyre inkább megfontoltan fognak dönteni a fogyasztásukról,

ami belülről is támogatja az infláció csökkenését. A belső határokon belül külön szeretném kiemelni a jegybanki lépések hatását: 2021 júniusa óta volt emelkedő pályán a magyar irányadó kamat, ennek a hatása is inkább 2023-ban fog érvényesülni” – beszélt a várakozásokról Balatoni András.

Az MNB az előző év végére 25-26 százalékra teszi az inflációt, és ezen a szinten „stabilizálódhat” az év elején. Éves szinten 15–19,5 közötti inflációra számít igen eltérő havi számokkal, az első félévben magasabbakkal, 20 százalék fölött, a másodikban jóval alacsonyabbakkal, az év végére egy számjegyű tartományba süllyed.

Az élelmiszer árindexe nagyon fontos tényező abban, hogy Magyarországon a legmagasabb a fogyasztói árak növekedése az Európai Unióban

– húzta alá.

A jegybank igazgatója a következő okokat emelte ki:

  • Volt általános költségemelkedés, ami a megugró energiaárakkal vagy a szállítási költségekkel áll összefüggésben.
  • A béremelkedés is nagyon élénk volt Magyarországon az elmúlt időszakban.
  • Az importált termékek esetében a vállalatok viszonylag gyorsan áthárították a fogyasztói árakba az árfolyam leértékelődésének hatását.
  • Voltak adóemelések, amelyek szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció és ezen belül is az élelmiszer-infláció nőjön, ilyen például a jövedéki adó emelése.
  • Különösen az első félévben élénk fogyasztásnövekedés volt.
  • Vannak strukturális tényezők is: a magyar élelmiszeripar termelékenysége nemzetközi összevetésben rendkívül gyenge, csak Bulgária van mögöttünk, és ez a fajta a gyenge hatékonyság hozzájárul ahhoz, hogy ezek a külső-belső impulzusok felerősödjenek.

Arról, hogy a kormány kivezeti-e az idén az élelmiszer-árstopot, nincs információjuk, így ezzel nem számoltak. Balatoni András megjegyezte: ha kivezetik hatósági árat, a többi termék áremelkedési üteme mérséklődhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×