Infostart.hu
eur:
359.57
usd:
309.36
bux:
132144.99
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Fotó: A Közép-magyarországi ASzC Pesti Barnabás Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola Facebook-oldala.
Nyitókép: Fotó: A Közép-magyarországi ASzC Pesti Barnabás Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola Facebook-oldala.

MNB: a magyar élelmiszeripar rossz termelékenysége is oka az unió legrosszabb inflációjának

Várhatóan csak 2023 második felében jelennek meg Magyarországon azok a hatások, amelynek eredményeként csökkenhet itthon az infláció – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében. Az elemzés nem számol az élelmiszer-ársapkák idei kivezetésével, de ha ez megtörténik, az további 3–3,7 százalékpontos inflációs hatást eredményezhet. A jelentés fontosabb inflációt érintő megállapításairól kérdeztük Balatoni Andrást, a MNB igazgatóját.

A tavalyi év utolsó hónapjaiban és 2023 első felében bontakoznak ki azok az infláció ellen ható tényezők, amelyek az év második felében markánsan fejtik ki hatásukat – ismertette az igazgató.

„A globális inflációs klíma is változóban van, mérséklődik a külső, importált inflációs hatás. A másik fontos tényező pedig nyilván a belső kereslet alakulása. Úgy látjuk, hogy

a háztartások a jelenlegi környezetben egyre inkább megfontoltan fognak dönteni a fogyasztásukról,

ami belülről is támogatja az infláció csökkenését. A belső határokon belül külön szeretném kiemelni a jegybanki lépések hatását: 2021 júniusa óta volt emelkedő pályán a magyar irányadó kamat, ennek a hatása is inkább 2023-ban fog érvényesülni” – beszélt a várakozásokról Balatoni András.

Az MNB az előző év végére 25-26 százalékra teszi az inflációt, és ezen a szinten „stabilizálódhat” az év elején. Éves szinten 15–19,5 közötti inflációra számít igen eltérő havi számokkal, az első félévben magasabbakkal, 20 százalék fölött, a másodikban jóval alacsonyabbakkal, az év végére egy számjegyű tartományba süllyed.

Az élelmiszer árindexe nagyon fontos tényező abban, hogy Magyarországon a legmagasabb a fogyasztói árak növekedése az Európai Unióban

– húzta alá.

A jegybank igazgatója a következő okokat emelte ki:

  • Volt általános költségemelkedés, ami a megugró energiaárakkal vagy a szállítási költségekkel áll összefüggésben.
  • A béremelkedés is nagyon élénk volt Magyarországon az elmúlt időszakban.
  • Az importált termékek esetében a vállalatok viszonylag gyorsan áthárították a fogyasztói árakba az árfolyam leértékelődésének hatását.
  • Voltak adóemelések, amelyek szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció és ezen belül is az élelmiszer-infláció nőjön, ilyen például a jövedéki adó emelése.
  • Különösen az első félévben élénk fogyasztásnövekedés volt.
  • Vannak strukturális tényezők is: a magyar élelmiszeripar termelékenysége nemzetközi összevetésben rendkívül gyenge, csak Bulgária van mögöttünk, és ez a fajta a gyenge hatékonyság hozzájárul ahhoz, hogy ezek a külső-belső impulzusok felerősödjenek.

Arról, hogy a kormány kivezeti-e az idén az élelmiszer-árstopot, nincs információjuk, így ezzel nem számoltak. Balatoni András megjegyezte: ha kivezetik hatósági árat, a többi termék áremelkedési üteme mérséklődhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a hátralévő napokban sorozatban igyekszik felvázolni, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, kik voltak az eltelt immár több mint hetven év legfontosabb szereplői, s nem utolsósorban: miért kaphatta meg a klubfutball jelenében a legszűkebb elittől messze lévő Magyarország a rendezés jogát.

Reagált a Fidesz és a KDNP a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítási javaslatára

A szerda este benyújtott javaslatban korlátoznák a miniszterelnöki pozíció időbeli betölthetőségét, rögzítenék, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, valamint lépéseket tesznek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Kevesebb banki tartozás, több szolgáltatási számla - A magyar lakosság fizetési szokásai is átalakultak

Kevesebb banki tartozás, több szolgáltatási számla - A magyar lakosság fizetési szokásai is átalakultak

Az EOS Magyarország által a követeléskezelési piacon fellelhető adósállomány közel fele (47,6%) telekommunikációs szolgáltatóknak tartozik, miközben a banki átutalások aránya rekordmagas, 85,97%-ot ért el – derül ki az EOS Csoport magyar leányvállalatának több mint 650 ezer hazai követelésen alapuló kutatásából. Az adatok egyértelműen jelzik: a fizetési szokások és a tartozási struktúra egyszerre alakul át a digitalizáció és a fogyasztási minták változásának hatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×