Infostart.hu
eur:
360.6
usd:
308.93
bux:
151539.19
2026. augusztus 26. szerda Izsó
Fotó: A Közép-magyarországi ASzC Pesti Barnabás Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola Facebook-oldala.
Nyitókép: Fotó: A Közép-magyarországi ASzC Pesti Barnabás Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola Facebook-oldala.

MNB: a magyar élelmiszeripar rossz termelékenysége is oka az unió legrosszabb inflációjának

Várhatóan csak 2023 második felében jelennek meg Magyarországon azok a hatások, amelynek eredményeként csökkenhet itthon az infláció – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében. Az elemzés nem számol az élelmiszer-ársapkák idei kivezetésével, de ha ez megtörténik, az további 3–3,7 százalékpontos inflációs hatást eredményezhet. A jelentés fontosabb inflációt érintő megállapításairól kérdeztük Balatoni Andrást, a MNB igazgatóját.

A tavalyi év utolsó hónapjaiban és 2023 első felében bontakoznak ki azok az infláció ellen ható tényezők, amelyek az év második felében markánsan fejtik ki hatásukat – ismertette az igazgató.

„A globális inflációs klíma is változóban van, mérséklődik a külső, importált inflációs hatás. A másik fontos tényező pedig nyilván a belső kereslet alakulása. Úgy látjuk, hogy

a háztartások a jelenlegi környezetben egyre inkább megfontoltan fognak dönteni a fogyasztásukról,

ami belülről is támogatja az infláció csökkenését. A belső határokon belül külön szeretném kiemelni a jegybanki lépések hatását: 2021 júniusa óta volt emelkedő pályán a magyar irányadó kamat, ennek a hatása is inkább 2023-ban fog érvényesülni” – beszélt a várakozásokról Balatoni András.

Az MNB az előző év végére 25-26 százalékra teszi az inflációt, és ezen a szinten „stabilizálódhat” az év elején. Éves szinten 15–19,5 közötti inflációra számít igen eltérő havi számokkal, az első félévben magasabbakkal, 20 százalék fölött, a másodikban jóval alacsonyabbakkal, az év végére egy számjegyű tartományba süllyed.

Az élelmiszer árindexe nagyon fontos tényező abban, hogy Magyarországon a legmagasabb a fogyasztói árak növekedése az Európai Unióban

– húzta alá.

A jegybank igazgatója a következő okokat emelte ki:

  • Volt általános költségemelkedés, ami a megugró energiaárakkal vagy a szállítási költségekkel áll összefüggésben.
  • A béremelkedés is nagyon élénk volt Magyarországon az elmúlt időszakban.
  • Az importált termékek esetében a vállalatok viszonylag gyorsan áthárították a fogyasztói árakba az árfolyam leértékelődésének hatását.
  • Voltak adóemelések, amelyek szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció és ezen belül is az élelmiszer-infláció nőjön, ilyen például a jövedéki adó emelése.
  • Különösen az első félévben élénk fogyasztásnövekedés volt.
  • Vannak strukturális tényezők is: a magyar élelmiszeripar termelékenysége nemzetközi összevetésben rendkívül gyenge, csak Bulgária van mögöttünk, és ez a fajta a gyenge hatékonyság hozzájárul ahhoz, hogy ezek a külső-belső impulzusok felerősödjenek.

Arról, hogy a kormány kivezeti-e az idén az élelmiszer-árstopot, nincs információjuk, így ezzel nem számoltak. Balatoni András megjegyezte: ha kivezetik hatósági árat, a többi termék áremelkedési üteme mérséklődhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak. A kormányfő délután arról is beszélt, hogy az ambiciózus célok miatt a gyors, esetenként rendkívüli kormányzati intézkedések a jövőben is megmaradhatnak, pihenni majd 7 év és 8 hónap múlva lesz lehetősége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×