Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Pixabay

Mélypontra süllyedt a világ borfogyasztása

A járványt leginkább a minőségi borok piaca szenvedte meg, hiszen bezártak az éttermek, szüneteltek a borkóstolók.

Becslések szerint 234 millió hektoliter, vagyis 23,4 milliárd liter bort ittak meg az emberek világszerte. Ez 3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, derül ki a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati ​​Szervezet (OIV) előzetes éves jelentéséből. A szervezet egyenesen úgy fogalmaz: 2002 óta a tavalyi lehet a legrosszabb év a borfogyasztás szempontjából, a visszaesés a 2008–2009-es globális pénzügyi válságot követően tapasztaltakkal összevethető – írta a novekedes.hu

A minőségi borok piacát az éttermek bezárása, a borkóstolók, borturizmus elmaradása sújtotta. Jelentős volt a visszaesés a pezsgőfogyasztásban is, de a könnyű habzó bort, a proseccot nem érintette ilyen mértékben a válság. A dobozos borok értékesítése ugyanakkor erőteljes növekedést ért el, bár az összmennyiség továbbra is alacsony.

A legtöbb bort fogyasztó országok, millió hektoliter/mhl (fogyasztás változása 2019-hez képest):

  1. USA: 33 mhl (0)
  2. Franciaország : 4,7 mhl (0)
  3. Olaszország - 24,5 mhl (7,5 százalék↑ )
  4. Németország - 19,8 mhl (0,2 százalék ↑)
  5. Egyesült Királyság - 13,3 mhl (2,2 százalék ↑)
  6. Kína - 12,4 mhl (17,4 százalék ↓)
  7. Oroszország - 10,3 mhl (3 százalék ↑)
  8. Spanyolország - 9,6 mhl (6,8 százalék ↓)
  9. Argentína - 9,4 mhl (6,5 százalék ↑)
  10. Ausztrália - 5,7 mhl (3,7 százalék ↓)

A húszas listára már több európai ország is felkerült, így Portugália, Románia, Hollandia, Svájc, Belgium, Ausztria, Svédország és Csehország is, viszont nem szerepel rajta Magyarország. Az említettek közül pedig csak az osztrákoknál és a cseheknél ittak több bort tavaly, mint egy évvel korábban.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×