A vártnál jobban sikerült a 20 éves lejáratú forintkötvény piaci bevezetése, mivel az első aukción a tervezett 15 milliárd forintot jócskán túljegyezték, a másodpiacon is értékesítettek belőle, és végül 22,8 milliárd forintot sikerült értékesíteni belőle – derült ki egy interjúból, amit Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a privatbankar.hu-nak adott.
Idén 120 milliárd forintért terveznek értékesíteni ebből a papírból, de a vezérigazgató szerint nagyobb kereslet esetén nem zárkóznak el a keretemeléstől sem. A jelenlegi 3,01 százalékos éves hozamot elfogadhatónak tartja Kurali Zoltán. Az értékesítésnél
jelenleg elsősorban a belföldi, hosszú távú megtakarításokban érdekelt intézményi befektetőkre számítanak, de bárki megvásárolhatja.
A vezérigazgató szerint a későbbiekben a cél az, hogy bekerüljön egy prominens nemzetközi kötvényindexbe, mivel ekkor nagyobb likviditás érhető el az index-követő befektetők bevonása révén. Ahogyan a 2038-ban lejáró kötvény esetében is erre törekednek, igaz, ehhez az is szükséges, hogy a 2019 végén 192 milliárd forintnyi állomány elérje a 300 milliárdot.
Az ÁKK mindenesetre szeretné az ennél is hosszabb lejáratú papírok bevezetése érdekében az intézményi állampapírpiacot fejleszteni.
Az interjúban Kurali Zoltán kitért arra is, hogy egyelőre nem tervezik felülvizsgálni sem a MÁP Plusz, sem az inflációkövető állampapírok (PMÁP) hozamait, mivel
továbbra is az a cél, hogy a lakossági papírok konzisztens reálkamatot kínáljanak a befektetőknek.
A lakossági kézben lévő államadósság állomány mindenesetre gyorsan hízik, már közelíti a 8 ezer milliárd forintot, és elképzelhető, hogy már 2021-ben eléri a Pénzügyminisztérium által megcélzott 11 ezer milliárdos határt. A legfrissebb adatok szerint egyébként a MÁP Plusz értékesítése meghaladta a 3300 milliárd forintot, amiből 78,1 milliárdot a postán keresztül sikerült bevonni.
„Szeretnénk a lakossági állampapírok futamidején is hosszabbítani, s erre a nyugdíjkötvény bevezetése az egyik és jelenleg legvalószínűbbnek tűnő lehetőség”
- mondta Kurali Zoltán.
A korábban bejelentett, csak környezetvédelmi célokra, beruházásokra fordítható zöld kötvényekből származó tőkebevonás felhasználásához egyelőre több minisztérium bevonásával keresik a finanszírozható projekteket. A vezérigazgató szerint az év közepén kibocsáthatják az első, legalább 3 éves lejáratú kötvénysorozatot. Valószínűleg erre elsőként Japánban, majd Kínában kerül sor.