eur:
411.29
usd:
393.9
bux:
79578.71
2024. november 22. péntek Cecília
Nyomtatott Magyar Állampapír Plusz a belvárosi 5-ös számú postán 2019. november 28-án.A november eleje óta megvásárolható nyomtatott Magyar Állampapír Plusz 5 éves futamidejű, névre szóló, nyomdai úton 10.000, 50.000, 100.000, 500.000, 1.000.000, 2.000.000 forintos címletekben előállított, fix, sávos kamatozású lakossági állampapír.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Szemléletes arányok - így tarolt a szuperállampapír

Sosem látott magasságba emelkedett a lakosság megtakarításainak mértéke: 2019 végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona átlépte a 60 ezer milliárd forintot. Ennek megoszlása rávilágít a nagy arányú átrendeződésre.

A 2019 végére elért 61 161 milliárd forintos bruttó pénzügyi vagyon 11,1%-os növekedést jelent az előző év végéhez képest (ebben a számításban az ingatlanokat és tárgyi ingóságokat nem veszik figyelembe) - írta a portfolio.hu a Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján.

Időközben az infláció is gyorsult (decemberre 4,0%-ra), ezt figyelembe véve a háztartások megtakarításainak reálértéke tavaly 6,8%-kal emelkedett.

Tavaly először fordult elő, hogy Magyarország legnépszerűbb megtakarítási formája már nem a folyószámla betét, hanem az állampapír volt. A MÁP+ értékesítési dömpingje nyomán 8047 milliárd forintra emelkedett 2017 végére a háztartások magyar állampapír-állománya, ebből 3196 milliárd forint hevert már a szuperállampapírban, pedig csak június 3-a óta elérhető a termék.

Az adatok szerint

100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint kötött ki állampapírban, 21 forint pedig folyószámlán. További 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető többi megtakarítási formából ugyanennyi távozott.

Utóbbiak közé a befektetési jegyeket, a tőzsdei részvényeket, a nyugdíjpénztári megtakarításokat, életbiztosításokat és a lekötött betéteket sorolják.

Az állampapír és a folyószámla betét után a készpénz a legnépszerűbb megtakarítási forma ma Magyarországon (természetesen emellett a pénzforgalmi szerepe is jelentős), majd pedig a befektetési jegyek, a lekötött betétek és a nem tőzsdei részvények következnek.

Önmagához képest az állampapírok állománya nőtt tavaly a legnagyobb mértékben, 39%-kal. A tőzsdei részvényekben lévő pénz 25%-kal emelkedett, elsősorban a részvénypiacok jó hozamának (és nem a részvények népszerűségének) köszönhetően. A nyugdíjpénztárak állománya 9,0%-kal, az életbiztosításoké 8,1%-kal növekedett tavaly, miközben a jelentősebb megtakarítási formák közül egyedüliként a háztartási befektetési alapok állománya több mint 1%-kal visszaesett.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×