A zöld kötvényeknek, és azokon belül a zöld államkötvényeknek kifejezetten az a célja, hogy az eladásukból származó bevételt kizárólag környezetvédelmi, természetvédelmi, klímavédelmi projektek finanszírozására, illetve már futó projektek refinanszírozására lehet felhasználni - mondta az InfoRádiónak Szakáli István Loránd, a Századvég vezető közgazdásza. Ennek már komoly gyakorlata van nemzetközi szinten: az első zöld kötvények mintegy 10-15 éve jelentek meg.

A lengyelek 2016-ban elsőként bocsátottak ki zöld államkötvényt.

Olyannyira nagy volt az érdeklődés, hogy az először meghatározott 500 millió eurónak megfelelő kötvényállomány helyett - mivel négy-ötszörösen túligényelték - végül 750 millió eurónyit értékesítettek - mondta Szakáli István Loránd. A közgazdász emlékeztetett arra, hogy ezek ötéves lejáratú államkötvények voltak, amit elsősorban intézményi befektetőknek kínáltak fel. A túligénylés miatt azt is sikerült elérni, hogy az eredetileg tervezettnél alacsonyabb hozamajánlat mellett bocsáthassák ki - vagyis a referenciaszint feletti hozamot mérsékelve a költségvetés számára olcsóbban finanszírozhatóvá vált az ügylet. Végül 90 százalékban külföldi intézményi befektetők - európai biztosítók, befektetési bankok, nyugdíjalapok - jegyezték le.

Lengyelországban eddig három körben bocsátottak ki zöld államkötvényt, összesen mintegy 3-4 milliárd euró értékben.

Egyelőre még igen keveset tudunk arról, hogy Magyarországon milyen projektekre, milyen finanszírozási igény mellett lehetne felhasználni a zöld kötvény által potenciálisan bevont forrást. De ha azt vesszük figyelembe, hogy a kormányzat éppen a múlt héten fogadta el a klímavédelmi akciótervét, illetve ha számba vesszük azokat a vállalásokat, amelyekről a miniszterelnök az évértékelő beszédében szólt, ezek megvalósulásához mindenféleképpen több ezer milliárd forintra lesz szükség az elkövetkező esztendőkben - mondta a közgazdász arra a felvetésre, hogy lesz-e elég finanszírozható projekt.

Szerinte elég csak arra gondolni, hogy a kormány vállalása szerint 2030-ra a Magyarországon előállított elektromos energia 90 százalékának megújuló forrásból kellene származnia, vagy épp arra, hogy az évtized végéig meghatszorozzák a jelenlegi naperőmű kapacitásokat. De az a vállalás is forrásigényes, mely szerint a közösségi közlekedésben 2022-től csak elektromos autóbuszok forgalomba állítását engedélyezik. Emellett sok egyéb vállalás finanszírozására felhasználható lenne az így bevont forrás, elég csak az erdőtelepítésekre, a kis- és középvállalkozásoknak juttatott megújuló energiaelőállítás támogatását célzó programra.

Számos kihívás áll a kormány előtt, amelyekre valamiféle választ kell adni, ehhez pénzre van szükség.

A zöld államkötvény egy lehetőség, hogy az eddigiekhez képest plusz forrást vonjon be a kormányzat e célok finanszírozása érdekében

- tette hozzá Szakáli István Loránd. Az államkötvény kibocsátási feltételein most dolgoznak, a közgazdász tudomása szerint elsősorban nálunk is az intézményi befektetői kör a fő potenciális vásárlói célcsoport. A világban szerencsére egyre többek - akár magánszemélyek, akár intézmény befektetőkről legyen is szó - számára fontos, hogy a befektetéseiket olyan célok szolgálatába állítsák, amely kapcsolatban áll a környezet- és klímavédelemmel, és arra hitelezzenek, hogy e célok megvalósulhassanak.