Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
328.07
bux:
111464.82
2025. december 30. kedd Dávid

Az Európai Unió szegényei között vagyunk

Csökkent valamelyest, de még mindig óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országai között.

Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás alapján is toronymagasan vezet Luxemburg a 28 tagú Európai Unióban, míg Bulgária lemaradása a középmezőnyhöz képest is rendkívül nagy. Ez mondható el az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes jelentésből.

Az elemzés szerint Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került. Az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest 1 százalékponttal nőtt az előző évhez képest, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás azonban nem változott.

Az uniós átlag a 100 százalék, ehhez képest az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék 105 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 106 százalék volt tavaly.

A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 253 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, ahol az átlag 184 százalék. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 49 százalékot tesz ki. Luxemburg esetében az előző évihez képest 5 százalékpontos csökkenést mértek, a bolgár adat nem változott.

Összesen 11 tagállamban haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP:

Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Ausztria (128 százalék), Dánia (125 százalék), Svédország (122 százalék), Németország (123 százalék), Belgium (117 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (105 százalék) és Franciaország (104 százalék).

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be:

Olaszország (96 százalék), Málta (96 százalék), Spanyolország (92 százalék), Csehország (89 százalék), Szlovénia (85 százalék), Ciprus (84 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Litvánia (78 százalék), Észtország (74 százalék) és Lengyelország (70 százalék).

A maradék hat ország közül Magyarországon az egy főre jutó GDP 68 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Lettország jön egyaránt 67 százalékkal. Romániában 63, Horvátországban 61, Bulgáriában pedig 49 százalékra rúg ez az arány.

Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást nézve is Luxemburg az első és Bulgária az utolsó.

Az átlag fölött itt tíz ország teljesített tavaly:

Luxemburg mögött Németország (122 százalék), Ausztria (118 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Finnország (113 százalék), Belgium (112 százalék), Dánia (112 százalék), Hollandia (110 százalék), Franciaország (109 százalék) és Svédország (109 százalék).

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 14 ország szerepel:

Olaszország (98 százalék), Írország (94 százalék), Ciprus (92 százalék), Spanyolország (90 százalék), Litvánia (88 százalék), Portugália (83 százalék), Csehország (80 százalék), Málta (78 százalék), Görögország (77 százalék), Szlovénia (77 százalék), Lengyelország (76 százalék), Szlovákia (76 százalék), Észtország (72 százalék) és Lettország (70 százalék).

A maradék négy ország csoportját Románia vezeti 68 százalékkal, majd Magyarország következik 63 százalékkal, a sort Horvátország és Bulgária zárja, 61, illetve 55 százalékkal.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: az amerikai tulajdonosok inváziója két szempontból is jót tesz az európai sportnak

Dénes Ferenc: az amerikai tulajdonosok inváziója két szempontból is jót tesz az európai sportnak

A 2025-ös év magyar sporteredményeiről, és a 2026-os év várható sportcsúcsairól is beszélt Dénes Ferenc sportközgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában. Kiderül, miért tartja fontosnak a majd újdonságként ható halftime show-kat, s hogy miért lehet minta az Egyesült Államokban megszokott sportfogyasztás az európaiak számára.
Mi lesz a magyar biztosítókkal 2026-ban? - Megszólaltak a biztosítóvezérek

Mi lesz a magyar biztosítókkal 2026-ban? - Megszólaltak a biztosítóvezérek

A Portfolio hagyományainak megfelelően arra kértük a nyolc legnagyobb hazai biztosító első számú vezetőit év végén, értékeljék a mögöttünk álló esztendőt és adjanak előrejelzést a jövő évre. Alábbi kérdéseinkre válaszoltak a biztosítóvezérek: 1. Hogy értékeli 2025-öt saját biztosítója és a biztosítási piac szempontjából? 2. Mit tekint saját biztosítója és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2026-ra? 3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2026 saját biztosítójánál, illetve a biztosítási szektorban?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×