Az OECD a nemzetközi szervezetek többségétől eltérően félig zárt szervezet, ami azt jelenti, hogy nem olyan könnyű csatlakozni hozzá – mondta Tóth Norbert közgazdász, egyetemi tanár, hozzátéve, hogy nem lehet felvételi kérelmet benyújtani, hanem a Tanácsnak nevezett legfőbb döntéshozó szervében a tagállamoknak egyhangúlag kell arról dönteniük, meghívnak egy államot a szervezetbe.

„Csak olyan ország lehet az OECD tagja, amelyben többpártrendszerű demokrácia van, a gazdasági feltétel pedig az, hogy kapitalista legyen. Stabil piacgazdasággal rendelkező országnak kell lennie, ahol nincsenek jelentős zavarok a piac szereplői között.”

Bármelyik tagállam megvétózhatja egy ország felvételét, ameddig csak akarja – hangsúlyozta a közgazdász. Tóth Norbert hozzátette, az elitklubba jelenleg két ország akadályozza – feltehetőleg átmenetileg – Horvátország felvételét.

„Szlovénia vétója tűnik tartósabbnak és nehezebben feloldhatónak. A két országnak határvitája van, amit ugyan egy választott bíróság eldöntött, de Horvátország ezt nem akarja tudomásul venni és végrehajtani. Ez tűnik keményebb diónak.”

Magyarország és Horvátország között pusztán befektetővédelemről van szó, az általános politika nem, csak gazdaságpolitikai megfontolások játszanak szerepet – mondta Tóth Norbert. Az egyetemi tanár hozzátette, vannak olyan vállalatok, például a MOL, amelyeknek érdekeltségeik vannak Horvátországban.

„A horvát gazdaságpolitikai felfogás megváltozott, nem minden ágazatban üdvözli a külföldi befektetéseket. A horvát gazdaságban a finomított kőolaj- és a szénhidrogén-export húzóágazatnak minősül és megpróbálja kiszorítani a külföldi befektetőket. A MOL szempontjából ez azonban sérti a magyar gazdasági érdekeket.”

Ha az akadályozó országokkal meg tudnak állapodni, zöld jelzést kaphat a horvát csatlakozás – mondta Tóth Norbert.