Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
A Yi Peng 3 kínai kereskedelmi hajó
Nyitókép: marinetraffic.com

Egy kínai hajót gyanúsítanak azzal, hogy elvágta a kommunikációs kábeleket a Balti-tengeren

Három dán hadihajó közrefogta azt a kínai áruszállítót, amely gyanúsan közel haladt a megrongálódott kommunikációs kábelekhez.

A finn védelmi miniszter – a Helsingin Sanomatnak nyilatkozva – elmondta, egyelőre nincs elég bizonyíték a kínaiaik egyértelmű felelősségére. Antti Häkkänen közölte továbbá, hogy tanultak a korábbi hasonló esetből és ha kell, erőszakkal is feltartóztatják a gyanús hajókat.

A finn lap úgy értesült, hogy a kínai zászló alatt hajózó Yi Peng 3 a Svédország és Litvánia, valamint a Finnország és Németország közötti kábelek közelében haladt éppen akkor, amikor a vezetékek sérülését észlelték.

Az X-en megjelent információ szerint a dán haditengerészet három egysége közrefogta a gyanús kínai járművet.

Antti Häkkänen azt is elárulta, hogy a kommunikációs kábelek szakadását a svéd hatóságok vizsgálják. Mint mondta: a svédeknek kitűnő víz alatti és vízfelszíni berendezéseik vannak, így igen nagy valószínűséggel meg tudják állapítani, mi okozhatta a vezetékek sérülését.

A finn védelmi miniszter nem hagyott kétséget afelől, hogy a balti-tengeri régió hatóságai készek feltartóztatni a kínai hajót, ha szükséges. Emlékeztetett rá, hogy tavaly, egy másik kínai hajó horgonya eltörte a Finnország és Észtország közötti Baltic Connector gázvezetéket. Akkor arra gyanakodtak, hogy nem baleset, hanem szabotázs történhetett. De mire a vizsgáló hatóságok rájöttek erre, a kínai hajó már elhagyta a Balti-tengert.

„Meglehetősen mereven értelmeztük a nemzetközi tengerjog vonatkozó rendelkezéseit” – hangsúlyozta a finn miniszter, majd hozzátette: tanultak a hibából, és most már az az eljárás, hogy amennyiben azt gyanítják, hogy egy hajó, egy másik ország kritikus infrastruktúráját rongálta meg, akkor azonnal feltartóztatják a károkozót, függetlenül attól milyen lobogó alatt közlekedett.

Német kollégája viszont nagyon egyértelműen fogalmazott, amikor a Finnország és hazája közti kommunikációs kábel sérüléséről beszélt. Az EU védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója előtt, Boris Pistorius kijelentette:

„Senki sem hiszi el, hogy ezek a kábelek maguktól szakadtak el. Azt sem hihetjük, hogy a kárt egy véletlenül rossz helyre leeresztett horgony okozta."

„Ezért – anélkül, hogy pontosan tudnánk kik az elkövetők –, ki kell mondanunk, hogy ez a hibrid hadviselés kategóriájába tartozó akció volt. Vagyis feltételezhetjük, hogy valóban szabotázs történt.”

(Címképünkön a Yi Peng 3 kínai kereskedelmi hajó)

Címlapról ajánljuk

„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

Gyökeresen átalakul a Fidesz parlamenti frakciója, hétfőn alakul meg az új, vezetője Gulyás Gergely lesz – közölte Orbán Viktor, aki visszaadja mandátumát is. „Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – hangsúlyozta.

Szabó Olivér Norton: leghamarabb 2050-ben lehet ember a Marson

Leghamarabb 2050-ben léphet ember a Mars felszínére – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint legalább ennyi idő kell, hogy egy ilyen, várhatóan a Holdról indítandó küldetés minden előfeltétele teljesüljön.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×