A 47. Medicina Fórum és Konferencián tartott hosszú előadást az egészségügyért is felelős Pintér Sándor. Azt mondta, korábban azért nem fogadott el hasonló felkérést, mert nem ismerte az egészségügy helyzetét. „Túl fekete volt előttem, hisz azokat a problémákat ismertem csak, amelyek gondot okoztak” – fogalmazott a belügyminiszter.
Pintér Sándor azt mondta, azt a feladatot kapta, hogy hozza létre Európa egyik legjobb egészségügyi rendszerét; nem a leggazdagabbat, hanem az adott körülmények között a legjobbat – hangsúlyozta. Szerinte az elmúlt két évben 90 olyan intézkedést vezettek be, ami javította az ágazatot. Ezek között említette például az orvosi és ápolói béremelést, a 300 ezer négyzetméteren lezajlott kórházfelújítási programot, illetve a hálapénz kivezetését. Utóbbit illetően megjegyezte: a teljes paraszolvencia kivezetésében reménykednek. „Tudom, hogy még nem tartunk ott, de már a 80-90 százalékot elértük” – fűzte hozzá.
A jelenleg zajló fejlesztésekről a tárcavezető azt mondta, folytatják a digitalizációt, bevezetik a digitális ápolási dokumentációt. Néhány kijelölt kórházban januárban elindul az elektronikus lázlap tesztelése. Emellett még idén megkezdi működését egy nagy és a tervek szerint idővel egyetlen központi egészségügyi raktár, ahova a beszerzések érkeznek majd. A mesterséges intelligenciára is egyre inkább támaszkodnak – mondta Pintér Sándor. Általánosságban úgy fogalmazott: „a mesterséges intelligenciának a gyógyításban is helye van: nem ügydöntő, hanem az orvost támogató módon”.
A belügyminiszter beszélt arról is, hogy megháromszorozná az egészségügyben dolgozó ellenőrök számát. Az eddigi ellenőrzésekről elmondta: több mint 200 olyan orvost találtak, akiket teljes munkaidőben foglalkoztatnak az állami egészségügyben, és augusztus végéig kevesebb mint 50 beteget láttak el. Köztük volt olyan is, aki a magánrendelésén 1800 pácienst fogadott. Szerinte
meg kell vizsgálni, hány mellékállása lehet egy orvosnak, emellett meg kell határozni, egy orvos hány beteget lásson el.
További problémának és elvégzendő feladatnak nevezte Pintér Sándor a szűréseken való részvétel javítását, de szerinte változtatni kell a betegekhez való hozzáálláson is. „Különösen az ápoló, szakápolói területnek, de az orvosok sem mentesek ettől” – fogalmazott. Mint mondta, Ónodi-Szűcs Zoltán a járóbeteg-irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott által kiadott és begyűjtött kérdőív alapján a betegek szerint sok szakdolgozóra jellemző a durvaság, az empátia hiánya.
Pintér Sándor meggyőződése, hogy ennek egyik oka a túlterheltség, ha ezt leveszik róluk, változni fog a hozzáállás. Ennek érdekében az Országos Kórházi Főigazgatóság is évi két alkalommal oktatja számukra a betegekkel történő hatékony kommunikációt. Pintér Sándor megjegyezte azt is a kórházak jelenleg sok esetben szociális otthoni feladatot látnak el, ezzel a gyakorlattal pedig szakítani kell.
A kórházi adósságokról
Nem magyar sajátosság az adósság felhalmozódása az egészségügyben – erről már Takács Péter beszélt a konferencián. Az egészségügyért felelős államtitkár azt mondta míg ez Magyarországon a kórházak szintjén jelentkezik, Nagy-Britanniában az NHS-nél, azaz a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnál, Csehországban pedig az egészségbiztosítóknál. A kórházi tartozásokkal kapcsolatban kiemelte, idén és jövő év elején is kapnak forrást ezek rendezésére az intézmények.
Takács Péter hozzátette jövőre mintegy 150 milliárd forintot biztosít a büdzsé az egészségügyi ellátás finanszírozásának korrekciójára. Emellett átfogó adatgyűjtést indítanak kilenc kórházban a finanszírozás további átalakításához. Az államtitkár arról is beszélt, hogy emellett adósságcsökkentést támogató programot indítanak a kórházak vezetése számára. Meghatároznak majd egy még tolerálható adósságmértéket. Ahol ezt átlépik, ott szakértői segítséget biztosítanak, és belső adósságkezelő programot indítanak – hangsúlyozta.
„Mindig lesznek olyan kórházak, amiknek a portfóliójában túlnyomó többségében veszteséget termelő szakmák vannak, ezeknél fog adósság termelődni, de a mértéke nem mindegy. Ha hasonló kórházak között kiugró értéket látunk, ott a fenntartónak és a NEAK-nak egyébként dolga az, hogy egy zseblámpával odavilágítson és megnézze, hogy mi a kiugrás oka, mi a feltűnő anomália oka” – magyarázta.
Az államtitkár leszögezte azt is, a kormány végleg elvetette az önkormányzati szakrendelők államosítását, ugyanakkor kincstári körbe vonják őket, így a vármegyei irányító intézmény rálát majd betegforgalmi adataikra és gazdálkodásukra, és ha kell, módszertani segítséget biztosít számukra.
