Címke: franciaország (1725 cikk)

"Nem vagyok többé egy politikai tábor jelöltje, hanem mindenki elnöke vagyok" – mondta az exit pollok alapján nagy fölénnyel újraválasztott francia köztársasági elnök. A készenléti rendőrség könnygázzal oszlatta az elégedetlen tüntetőket Párizs belvárosában.

Két közvéleménykutató is azt mérte, hogy a jelenlegi francia elnök a szavazatok 58 százalékát szerezte meg.

Vasárnap tartják Franciaországban az elnökválasztás második és egyben döntő fordulóját. Akárcsak öt évvel ezelőtt, ezúttal is Emmanuel Macron és Marine Le Pen mérkőzik meg egymással. A legfrissebb közvélemény-kutatások a hivatalban lévő elnök győzelmét valószínűsítik, de hogy végül merre billen a mérleg nyelve, abba közvetve egy harmadik politikus is beleszólhat.

Ez erős üzenet a libanoni hatóságoknak.

Eddig azt lehetett tudni, hogy 100 millió euró értékben adományoztak felszerelést, most Emmanuel Macron árult el részleteket.

A francia elnökválasztási kampány második fordulójának hajrájában Brüsszelben erősödnek az aggodalmak a széljőjobboldalinak tartott Marine Le Pen esetleges győzelme miatt. Uniós diplomaták attól tartanak, hogy a hivatalban lévő Emmanuel Macron államfő választási veresége esetén gyökeres változások lesznek az Európai Unió működésében.

Emmanuel Macronnak több a szavazója, Marine Le Pennek viszont nagyobb a tartaléka –derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, ahol Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója és Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója fejtegette a francia elnökválasztás esélyeit. Beszéltek a francia társadalom és a pártrendszer párhuzamos átalakulásáról, az orosz–ukrán háború hatásáról és arról is, honnan szerezhet még támogatókat a két versenyben maradt jelölt.

Állítólag uniós pénzeket térítettek el és használtak pártcélokra.

Emmanuel Macron francia államfő újraválasztása esetén közvetlenül a miniszterelnök lesz felelős a ökológiai változtatásokért, annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése felgyorsuljon - ígérte meg szombaton az elnök a dél-franciaországi Marseille-ben tartott nagygyűlésén. Kihívója, a szuverenista Marine Le Pen eközben egy vidéki látogatásán úgy fogalmazott, hogy "a legelesettebbek családanyája" kíván lenni, ha elnöknek választják.

A francia elnökválasztás első fordulójának eredménye ellen demonstráltak.

Marine Le Pen pedig nemet mondott az Éric Zemmourral történő esetleges közös kormányzásra.

Ritka dolog, amikor egy nemzeti választást egy nem világhatalom esetében Washingtontól Brüsszelen át Berlinig és Rómáig döntő fontosságú világpolitikai erőpróbának tekintenek. Ami egyébként sokak szerint részben a megelőlegezése is annak, ami az előbb-utóbb bekövetkező olasz választásokat kíséri majd.

Franciaországban – a 2017-es elnökválasztáshoz hasonlóan – ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szuverenista jobboldali Marine Le Pen küzdelmére kell készülni a voksolás második fordulójában. A francia elnökválasztás eredményeiről Fejérdy Gergelyt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

A hivatalban lévő elnök, Emmanuel Macron és legfőbb riválisa, Marine Le Pen jutott be a francia elnökválasztás április 24-i második fordulójába. Macronnak az Európa-politika mellett most elsősorban az ország előtt álló gazdasági problémákra kell összpontosítania, kihívója számára ugyanis a megélhetés, illetve az életkörülmények javításának hangsúlyozása a fő fegyver.

Franciaországgal biztosan tárgyalnak.

Szoros volt a francia elnökválasztás első fordulója, a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon alig maradt el a Le Pentől. A második fordulóban igen kiélezett csatára lehet számítani a két talpon maradó jelölt között egy közvéleménykutatás szerint.

Marine Le Pen jut még be a francia elnökválasztás második körébe.

Hárman életüket vesztették.

A választásra jogosultak mintegy harmada az utolsó napokig a bizonytalanok táborát erősítette.

Megkezdődött Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.