Infostart.hu
eur:
360.91
usd:
316.67
bux:
141500.74
2026. július 14. kedd Örs, Stella
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülést (RN) vezetője a nemzetgyűlés párizsi üléstermében 2023. december 11-én, amikor a parlamenti alsóházban megkezdődik az új francia bevándorlási törvény vitája.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Badra

Le Pen saját győzelmének tekinti Macron szigorított bevándorlási törvényét

Marine Le Pen francia radikális pártvezér szerint neki köszönhető, hogy a francia Nemzetgyűlés elfogadta Emmanuel Macron elnök kormányának szigorított bevándorlási törvényét. Macron pártjának néhány képviselője fellázadt a javaslat miatt, de az átment az alsóházon.

A francia parlament elfogadta a bevándorlási szabályok szigorításáról szóló kormányzati törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy Macron elnök kormánypártjának soraiban lázadás tört ki. A javaslatot a radikális jobboldal támogatásával tudták átvinni a házon.

Gérald Darmanin belügyminiszter közölte, hogy a „szigorúbb szöveget” kellően nagy többséggel, 349 igen és 186 nem szavazat mellett fogadták el, és azt állította: nem volt szükség a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés támogató szavazataira. A szenátus korábban szintén elfogadta a jogszabályt.

Le Pen asszony kedden közölte, hogy támogatni fogja Macron kulcsfontosságú bevándorlási törvényjavaslatát, miután az elnök komoly engedményt tett. Le Pen szerint ennek nyomán

a törvény a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) „ideológiai győzelme”.

A párt korábban azzal fenyegetőzött, hogy a törvényjavaslat ellen fog szavazni, vagy tartózkodik. Le Pen a „bevándorlási feltételek szigorításának” nevezte a törvényt.

Annak ellenére, hogy keresztülvitte a parlamenten a törvényjavaslatát, a Macron-tábor kínos dilemmával szembesül, mivel sok képviselőnek kellemetlen egy Le Pen által támogatott törvényjavaslat jóváhagyása. Kedd este Macron rendkívüli ülést hívott össze az Élysée-palotába, miközben

olyan hírek láttak napvilágot, hogy a kormány hat baloldali minisztere le akar mondani, ami akár kormányválsághoz is vezethet.

Le Pen pártja néhány napja még a baloldali ellenzékkel összefogva elutasította a tervezet egy korábbi változatát, ami az illegális bevándorlás visszaszorítását és a menedékkérelmek felgyorsítását célozza, miközben tartózkodási engedélyt ad eddig az illegális munkavállalóknak a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban.

Az újra benyújtott szöveget jelentősen szigorította egy vegyes összetételű parlamenti bizottság, de mivel az elnök pártjának nincs abszolút többsége, hétfő óta ment az alkudozás. Kedden történt meg az áttörés, miután Macron engedett a követelésnek, hogy a szociális juttatásokat ötéves, illetve a munkát vállalók esetében 30 hónapos tartózkodás után kaphassák csak meg a legális bevándorlók.

A másik kulcsfontosságú intézkedés az, hogy tartózkodási engedélyeket adhatnak ki nehéz helyzetbe került ágazatokban, például az építőiparban már dolgozó illegális bevándorlóknak.

A baloldal és a migránsok jogait védő szervezetek az elmúlt 40 év során történt legnagyobb visszalépésnek nevezték a törvényt,

ami szerintük az idegengyűlölet megtestesülése.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

Az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentése szerint az uniós adóbevételek 2024-ben 7100 milliárd euróra nőttek, a növekedést pedig szinte teljes egészében a munkajövedelmek adóztatása hajtotta – a dolgozókkal fizettetik meg a költségvetések túlfeszítésének árát. Miközben a politikai retorika zöldebb és egyszerűbb adórendszert ígér, a környezetvédelmi adók bevétele csökken, a tőkeadók sérülékenyek, a munkaterhek pedig több tagállamban is emelkednek. Magyarország az uniós átlagnál jóval kisebb adóterhelést mutat, és az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben faragta le a béreket terhelő adókat az EU-ban, ám a kiesést egyre inkább a fogyasztási adókra – különösen az áfára – hárítja, ami az alacsony jövedelműeket aránytalanul sújtja. A kedvező foglalkoztatási ösztönzők mögött sérülékeny költségvetési szerkezet húzódik, ez pedig egyre fájdalmasabb helyzetet teremthet a kormánynak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×