Címke: bundestag (84 cikk)

Németország új kormánya május 6-án léphet hivatalba - jelentette ki Friedrich Merz leendő kancellár a Handelsblatt című német gazdasági lapnak a hétvégén.

Pontosan harminc nappal a február 23-i előre hozott parlamenti választások után megtartotta alakuló ülését az új Bundestag. A testület új elnökét még könnyen megszavazták, de az alelnököknél már kirobbant az első ellentét.

Kedden megalakul Németországban az új Bundestag. Egy héttel ezelőtt még a régi Bundestag tartotta ülését és hagyta jóvá kétharmados felhatalmazással a nagykoalíciós kormány stabilitási programját. A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban beszélt arról is, hogyan és meddig maradhat életben az AfD elleni politikai tűzfal, és a pártnak mit kell tennie ennek áttöréséhez.

A kedden megalakuló új Bundestagban az AfD parlamenti frakciója kétszer akkora, mint az eddigiben volt, és a párt fontos tisztségeket követel magának. A frakciók egy része ezt továbbra is elutasítja, de a választást megnyerő CDU/CSU még nem nyilvánított véleményt.

Heves parlamenti vita után megszavazta a Bundestag a kormánykoalícióra készülő konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD hosszú távú, a biztonság erősítését és gazdaság fellendítését, mindenekelőtt az elavult infrastruktúra fejlesztését célzó programját. A megvalósítás azonban nem ígérkezik könnyűnek.

A Bundestag kétharmados többséggel megszavazta azokat a javaslatokat, amely két gigantikus fejlesztési alap létrehozását teszik lehetővé. Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója szerint a döntéssel Németország csak elodázza a problémái megoldását, ráadásul hosszú időre eladósítja magát.

A leköszönő Bundestag utolsó ülésnapján történelmi döntést hozott: a képviselők kétharmados többséggel szavazták meg azt a két különleges pénzügyi alapot, amely a hadsereg megerősítését és az országos infrastruktúra fejlesztését célozza.

Történelmi hét előtt áll Németország. A parlament két háza, a Bundestag, majd a Bundesrat az elkövetkező napokban dönt arról, hogy a gazdaság fellendítése és a biztonság erősítése érdekében a kormány több tízmilliárdos hitelt vállalhat-e.

Az új amerikai kormányzat Ukrajnával kapcsolatos hirtelen döntései aggodalmat váltottak ki német politikai körökben. A Bundestag tekintélyes hírszerzési szakértőit nyugtalanítja, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti hírszerzési együttműködés ukrán példára történő esetleges leállítása, ami a kontinens számára veszélyes kiszolgáltatottságot eredményezhet.

A hivatalos kormányalakítási tárgyalások csak csütörtökön kezdődnek Németországban, de a CDU elnöke már kész forgatókönyvvel készül a hatalom átvételére. Közben azonban fontos döntést hoz még az alkotmánybíróság és a régi Bundestag is.

A bírálatok ellenére nem akárhonnan kaptak támogatást a február végi választások után nagykoalíció megalakítására törekvő pártok a hosszú távú eladósodással járó rendkívüli pénzügyi alapok létrehozásához – a lakosság túlnyomó többsége ugyanis nem bánja a hiteleket, a legfontosabbnak a biztonság erősítését tartja.

A maga nemében történelmi választásokra készül Németország, de nem elsősorban azért, mert a tavaly őszi koalíciós válság miatt előre hozott szavazásra kerül sor: a változást a a Bundestag létszámának jelentős zsugorodása és az új választójogi törvény jelenti.

A felmérések szerint döntetlent hozott Friedrich Merz és Olaf Scholz televíziós vitája – mondta az InfoRádióban Bauer Bence. A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója kiemelte, elsősorban a Olaf Scholz kancellárnak volt tétje a vitának, és a várakozásokhoz képest jobban szerepelt.

Rendkívüli hét zárult le a német Bundestagban a péntek késő délutáni szavazással. A tét ezúttal annak a törvényjavaslatnak a sorsa volt, amelyet a konzervatív CDU elnöke, egyben esélyes kancellárjelöltje, Friedrich Merz terjesztett elő az illegális menekültek befogadásának, illetve kitoloncolásának minden korábbinál erőteljesebb szigorítására.

Friedrich Merz CDU-elnök és kancellárjelölt újabb javaslatáról szavaz pénteken a német parlament, és az illegális menekültek beáramlásának korlátozó törvényt jó eséllyel elfogadják – ismét az eddig politikai karanténban tartott AfD képviselőinek a támogatásával. Pontosan délben három órára megszakadt az ülés.

A Bundestag vált a a február 23-i parlamenti választások előtti kampány fő helyszínévé. Az illegális bevándorlás elleni harc pedig az összes többi témát, mindenekelőtt a gazdaságot, de az ukrajnai orosz háborút is teljes mértékben háttérbe szorította.

Egy héttel a bajorországi Aschaffenburgban egy illegális afgán menekült által végrehajtott véres terrorcselekmény nyomán magasra csaptak az indulatok a Bundestagban. A tét a menekültek befogadásának és kitoloncolásának szigorítása, illetve az erről előterjesztett konzervatív indítványok sorsa volt.

Bár a korábbi tizenhét németországi atomerőmű közül már egyik sem működik, a leállításuk továbbra is heves politikai vita tárgya. Erre utal, hogy a Bundestag illetékes bizottsága sürgősséggel ismét napirendre tűzte az erőművek végleges bezárásáról született döntést.

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.

A német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) megvonta a bizalmat hétfőn Olaf Scholz kancellártól és ezzel megnyitotta az utat a február 23-i előrehozott választások előtt.