Címke: bundestag (59 cikk)

Éles szóváltás volt a Bundestagban a jelenlegi kancellár és a CDU kancellárjelöltje között, aminek különös pikantériát ad, hogy a február 23-i előre hozott választás után minden valószínűség szerint közösen kell kormányt alakítaniuk.

Az elmúlt három évről, de különösen az elmúlt egy hétről szinte alig beszélt, ehelyett már az előre hozott választások előtti kampányszózatot tartott a parlamentben a német kancellár Az általa vezetett hárompárti koalíció felbomlására nem vesztegette az időt, az ország jóléte érdekében szerinte összefogásra van szükség.

Amíg Olaf Scholz Budapesten az EU-csúcson tárgyalt, a Bundestagban egymásnak estek a pártok, de semmit sem közeledtek az álláspontok, így nem tudni, meddig lesz kisebbségi kormány, és mikor lehetnek előre hozott választások.

Csak augusztus óta 94,05 milliós értékű fegyverkivitelt engedélyeztek a Hamász és a Hezbollah ellen harcoló ország számára, miközben csak 45 millió euró volt az idei terv.

Noha az ellenzők száma magas volt, a Bundestag pénteken elfogadta a biztonsági, illetve migrációs intézkedések szigorításáról szóló csomagot, amelyet az ellenzéki CDU/CSU és az AfD egyhangúlag elégtelennek tartott, a koalíciós szavazatok azonban elegendőnek bizonyultak a jóváhagyáshoz. A teljes törvénytervezet azonban egyelőre nem léphet életbe, a parlament felsőháza, a Bundesrat ugyanis kifogást emelt.

Az oroszországi titkosszolgálatok "agresszív tevékenységére" hívták fel a figyelmet hétfőn a német hírszerző szolgálatok a német parlament alsóházában, a Bundestagban tartott nyilvános meghallgatáson.

Ritkán látott jelenet zajlott le a német Bundestagban. Friedrich Merz, az ellenzéki konzervatív CDU elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy korábbi ígérete ellenére nem szállít fegyvert Izraelnek. Ennek nyomán a kancellár, Olaf Scholz a krónikák szerint olyat tett tett, amire nemigen volt példa több mint három éve tartó hivatali idejében.

Rendkívüli kormánynyilatkozatot tett Olaf Scholz a Bundestagban, amelynek a biztonság volt a középpontjában.

A Bundestagban helyet foglaló 736 honatya havi fizetése hat százalékkal emelkedik az eddigihez képest, ráadásul olyan időkben, amikor a szociális kiadások csökkentése a pénzügyminiszter egyik fő vesszőparipája.

Két kormánypárti politikus, a Bundestag elnöke és a védelmi bizottság vezetője csapott össze Németországban, a kölcsönös vádaskodás középpontjában pedig egy rejtélyes és alapvetően titkos tanácskozásról történt rejtélyes kiszivárogtatás áll.

A nyilvánosságnak eddig arról sem volt tudomása Németországban, hogy egyáltalán létezik egy ilyen testület. Most azonban megtudhatta, hogy "forró" témákról rendszeresen ülésezhet a Bundestag meghívott vendégekkel kibővített védelmi bizottsága, amely ezúttal a Taurus cirkálórakéták kérdését vitatta meg.

A kezdeményező CDU/CSU a kiszavazó koalíciós képviselők támogatásában bízott, de végül jelentős kisebbségben maradt a német parlament alsóházában.

Bár a jövő évi parlamenti választásokig a naptár szerint még másfél év van hátra, de a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a nagy hagyományokkal rendelkező liberális Szabad Demokrata Párt évtizedek után búcsút inthet a Bundestagnak, de befellegezhet az egykori NDK-s utódpártnak, az amúgy is halódó Baloldal Pártjának.

Noha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban arra figyelmeztetett, hogy "hatalmas válságot" idézhet a további késlekedés az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokban, és annak közvetlen hatása a harctéren fog megnyilvánulni, a német parlament nagy többséggel elutasította Taurus típusú cirkálórakéták szállítását az ostromlott országnak.

A 2021-es berlini szövetségi választás részleges megismétlését rendelte el a német alkotmánybíróság.

Noha a parlamenti jóváhagyás még hátravan, a kormánykoalíció pártjai biztosak abban, hogy az általuk elfogadott "válságköltségvetés" előbb-utóbb életbe lép. Annak ellenére is, hogy az ellenzék – élén a konzervatív CDU-val, valamint a radikális jobboldali AfD-vel – hevesen tiltakozik a koalíciós egyezményben foglaltak ellen. Friedrich Merz kereszténydemokrata pártelnök arra szólította fel a kancellárt, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást a Bundestagban.

Általános vélekedés szerint mindenekelőtt a túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitika okozta a német koalíciós kormány támogatottságának rohamos csökkenését. A menekültek tömeges, főképp a munkaerőhiány pótlására hivatkozó befogadása szinte már elviselhetetlen terhet jelent a tartományok, illetve a helyi önkormányzatok számára. Az illegális migránsok kitoloncolása rendkvül lassan halad, az úgynevezett származási országokkal a Scholz-kormány eddig nemigen tudott zöld ágra vergődni. A hárompárti koalíció a menekültpolitika reformjával igyekszik jópontokat szerezni, ami nem ígérkezik könnyűnek.

A német kancellár parlamenti beszédében elismerte, az alkotmánybíróság döntés nyomán nehéz helyzetbe került kormánya: eltörli az energiaárféket, viszont felfüggeszti az adósságféket. Az ellenzék ismét az alkotmánybírósághoz fordul, és alkalmatlannak tartja a kormányfőt.

Egy alkotmánybírósági döntés nyomán vált szükségessé a kegyes halál szabályozása Németországban, de hiába volt két törvényjavaslat is a Bundestag előtt, egyik sem kapta meg a többséget.

Életbe léphet a vitatott választójogi reform Németországban, miután az államfő, Frank-Walter Steinmeier aláírta az erre vonatkozó törvényt. A következő, 2025-ben esedékes parlamenti választásokat már a módosított választójog alapján rendeznék, hacsak az ellenzék az elnöki aláírás ellenére nem torpedózza meg azt.