Ma 11 órakor fog összeülni a 21. német Bundestag. Érdekesség, hogy most egy balpárti politikus nyitja meg az ülést. Németországban ugyanis már nem a legidősebb képviselő teszi ezt meg, mint a korábbi rendszer szerint, hanem a legrégebb óta mandátummal rendelkező, aki most Gregor Gysi, 77 éves volt kommunista politikus. A szabályt egyébként 2017-ben változtatták meg, hogy az AfD ne nyithassa meg korelnökkel az ülést, emlékeztetett az InfoRádióban Bauer Bence.
Ezután megválasztják a parlament elnökét, Julia Klöckner CDU-s politikust, majd pedig az alelnököket. A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója kiemelte: a parlament ügyrendi szabálya kimondja, hogy minden frakció adhat egy alelnököt, ám az AfD-s jelöltet valószínűleg nem fogják megszavazni, ahogyan már korábban sem tették.
"Ez állandóan napirenden lesz. Az utolsó ciklusban több mint 20 alkalommal állítottak jelöltet az AfD-sek a a parlamenti alelnöki tisztségre, és a többiek egyszer sem választották meg őket, mert az összes többi párt politikai karanténban tartja az AfD-t. Ez egy visszás helyzet, hiszen egy 21 százalékot szerzett politikai erőről van szó, amely a második legnagyobb párt. Ha a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták fognak kormányozni, akkor az AfD lesz a vezető ellenzéki erő, amelyet viszont mindenféle ilyen lehetőségtől megvonnak. Ez szerintem problémás helyzet" – értékelt Bauer Bence, megjegyezve, hogy azt egyelőre nem tudni, bizottsági elnöki posztokat kaphat-e majd a párt.
A felmérésekben egyébként az AfD erősödik, a legfrissebb adatok szerint 23,5 százalékon áll a népszerűsége, míg a CDU-é csak 27 százalékon, azaz már csak 3,5 százalék választja el a két pártot.
A politikai karanténról az igazgató elmondta: ez azt jelenti, hogy a demokrácia ellenségének tartják az AfD-t, és nem engedik se pozícióhoz, se pénzhez jutni. Például a pártalapítványokról szóló törvényt úgy módosították, hogy pont az AfD ne kapjon állami támogatást. Ez folytatódik a parlamenti alelnöki tisztségnél, és sok más helyen. Ám a választók problémásnak látják, hogy az AfD nem kapja meg azt a szerepet, ami megilletné a választás eredménye alapján, ezért is erősödik a párt.
A választók egyébként nem csak az AfD támogatóit jelentik Bauer Bence szerint. Például a CDU/CSU szavazói nagyon megosztottak e téren: körülbelül a felük jónak tartja a jobboldali párttal szembeni tűzfallal kapcsolatos intézkedéseket és minden tekintetben támogatja a pártvezetés eddigi politikáját, miközben a CDU szavazók egy jó része legszívesebben megszüntetné a tűzfalat, és együttműködne az AfD-vel.
"A CDU/CSU-nak az AfD-vel egy nagyon kényelmes, jobboldali többsége lenne a Bundestagban, és a CDU politikai ígéreteiből nagyon sok mindent együtt megvalósíthatnának. Ám ezeket a CDU-sok nem tudják megvalósítani a szociáldemokratákkal,
mint a koalíciós tárgyalások során ez egyértelműen kiderült" – mondta az igazgató.
A tűzfalpolitika esetleges megszűnése szerinte több lépésből állhat össze. Fontos állomásnak tartja, hogy az amerikai alelnök, J. D. Vance találkozott a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia alkalmából Alice Weidellel, az Alternatíva Németországért társelnökével. Fontos mozzanatként említette, hogy Elon Musk a platformján fellépést biztosított az AfD-nek.
"Szerintem fontos mozzanat lesz, ha például blokkoló kisebbségbe kerül az AfD egyes tartományi parlamentekben, ahol a mandátumok egyharmadát birtokolja, és a kétharmados döntések csak vele együtt lehetségesek. Például ez Türingiában már most bekövetkezett. Fontos lehet az, hogy a mérésekben az AfD erősödik, Kelet-Németországban például az első helyen van. Nagyon sok mozaikkőből áll tehát össze az, hogy megváltozik az álláspont. Egy utolsó csepp lehet a pohárban az, ha a most, Friedrich Merz vezetésével felálló kormány olyan politikát visz, amit egyébként a kampányban maga is kritizált. Ez simán összejöhet, hisz a szociáldemokratákkal nagyon sok kompromisszumra kényszerül most Friedrich Merz" – értékelt Bauer Bence.
Az egyébként Németországban nincs szabályozva, hogy mikor kell levenni az AfD-t a jobboldali szélsőségesek kockázati listájáról. Az Alkotmánybíróság vezetése a belügyminiszter alá tartozik, azaz van ott utasítás, és természetesen az mindig egy politikai akarat, hogy megfigyelnek egy pártot, nem adnak a finanszírozási törvény alapján az alapítványának pénzt, illetve adnak-e neki pozíciót a parlamentben.
Meglátása szerint
az a politika akarat, amely szerint az AfD-t ki kell taszítani, politikai karanténban kell tartani, egy jó darabig nem fog megváltozni.
"Nem látok arra jeleket, hogy e téren a jelenlegi német politikai vezetés másképp gondolja. Arra viszont gondolni kell, hogyha a jelenlegi vagy most felálló kormány tényleg nem teljesíti azokat az ígéreteket, amelyeket most tett, esetleg ez a több ezer milliárdos felvett hitel nem váltja be a reményeket, akkor a nagyon erősödő AfD előbb-utóbb de facto át fogja törni a politikai tűzfalat" – mondta az InfoRádióban.
Ehhez a pártnak egyrészt nagyon határozottan kell kiállnia a saját elképzelései mellett, mert ezek olyan dolgok, amelyeket maga a CDU is javasolt, jónak tartott korábban. Másrészt vannak az államfő köreiben olyan politikusok, akik vállalhatatlan kijelentéseket tettek a múltban, és tesznek most is. Bauer Bence szerint ezektől kellene "egy kicsit távolságot tartani", és megmutatni, hogy tud az AfD felelősségteljesen viselkedni.
"Megítélésem szerint a demokrácia erőssége pont az lenne, hogy bevonják valamikor az AfD-t, előbb-utóbb kormányzati vagy felelősségteljes pozícióba kerül, és megmutatja, hogy hozzá tud tartozni a demokratikus eljárásokhoz, és hozzá tud tenni Németországhoz. Szerintem ez középtávon be fog következni. Az AfD maga úgy kalkulál, hogy 2029-től szeretne kormányozni, de nem kizárt, hogy előre hozott választásra kerül sor, és így akár korábban is olyan helyzetbe kerülhet a párt, hogy ha nem is kormányoz, de esetleg egy CDU/CSU kisebbségi kormányt kívülről tudna támogatni" – elemzett a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.
(A nyitóképen: Friedrich Merz leendő német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke (j) és Carsten Linnemann CDU-főtitkár a párt vezetőségi ülésén Berlinben 2025. március 24-én.)