Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Tino Chrupalla (b) és Alice Weidel, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnökei sajtóértekezletet tartanak a párt berlini székházában 2024. szeptember 23-án, két nappal a brandenburgi választások után. A voksoláson az AfD szoros versenyben, 29,2 százalékkal a második helyen végzett a német Szociáldemokrata Párt (SDP) mögött, amely a szavazatok 30,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Folytatódik az AfD parlamenti kiközösítése: nem a bizottsági elnökjelöltekre is

Noha a CDU/CSU konzervatív pártszövetség után az AfD rendelkezik a legtöbb parlamenti mandátummal, és országos támogatottsága is töretlen, a Bundestag bizottságai közül egyet sem vezethet.

A február végi előre hozott parlamenti választások nyomán a Bundestag képviselőinek száma a korábbi 735-ről 630-ra csökkent, az AfD ugyanakkor a szavazás eredményeként megkétszerezte korábbi mandátumainak számát, így az új parlamentben immár 152 képviselővel van jelen. Egyedül a győztes CDU/CSU előzi meg 208 képviselői hellyel, míg a konzervatívok koalíciós partnerének, a korábbi vezető kormánypártnak, a szociáldemokrata SPD-nek mindössze 120 mandátum jutott.

A radikális jobboldali párt kiközösítése az eredmények ellenére már a Bundestag alakuló ülésén megkezdődött. Megválasztották a a parlament új elnökét és további öt alelnököt, és az egyik alelnöki posztra az AfD is aspirált, de a többi párt vétót emelt ez ellen. Az AfD hiába tiltakozott, esélye sem volt a támogatottságának megfelelő poszt megszerzésére.

Még inkább felerősödött az AfD-ellenes hangulat az után, hogy a kölni székhelyű alkotmányvédelmi hivatal a pártot „bizonyítottan szélsőségesnek” minősítette. Miután a párt vezetői – Alice Weidel társelnökkel az élen – a kölni közigazgatási bíróságnál fellebbeztek a határozat ellen, a hivatal egyelőre talonba tette azt.

Több meghatározó konzervatív politikus is szót emelt az AfD politikai kiközösítése ellen, és a párbeszéd szükségességét hangoztatta, sőt az alkotmányvédelmi hivatal döntése ellen érvelt Friedrich Merz kancellár is, de a tűzfal továbbra sem átjárható, ezt bizonyította most az, hogy a képviselők ezúttal azt utasították el, hogy az AfD a Bundestag bizottságai közül bármelyiket is vezethesse, jelöltjei egytől egyig elbuktak.

A parlament 24 bizottsága közül a párt hat bizottság, köztük a jogi, a belügyi, a munkaügyi, továbbá a pénzügyi bizottság vezetését pályázta meg, jelöltjei azonban kudarcot vallottak. Az ARD emlékeztetett arra, hogy a radikális jobboldali párt a korábbi törvényhozási ciklusban sem kapott bizottsági elnöki tisztséget, csakhogy azóta a parlamenti ereje megkétszereződött.

Az AfD két társelnöke, Alice Weidel és Tino Chrupalla tiltakozott a diszkrimináció ellen, és a többi parlamenti csoportot „pártpolitikai önkénnyel” vádolták. A CDU visszautasította a bírálatot, azt hangoztatva, hogy a jelöltállítás valamennyi parlamenti párt „demokratikus joga”.

Elemezők szerint az AfD-jelöltek elutasítására számítani lehetett, több forrás szerint mind a CDU, mind az SPD frakcióvezetői az érintettek elutasítására hangolták képviselőiket.

Egyelőre annyi ismert, hogy a külügyi bizottságot az egykori kancellárjelölt, a CDU-s Armin Laschet vezeti, és párttársa, Thomas Röwekamp került a védelmi bizottság élére. Az SPD társelnöki posztjától leköszönő Saskia Esken az oktatási és csald-ügyi bizottságot vezetheti. Zöldpárti politikus került az európai ügyek bizottságnak élére, míg a Baloldali Párt (Die Linke) a környezetvédelmi bizottságot vezetheti.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×