Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
325.8
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje a párt vezetőségi ülésén Berlinben 2025. március 10-én. Két nappal korábban megállapodás született a koalícióalakításról tartott egyeztetéseken a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU, valamint az eddig kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) között, utat nyitva az érdemi koalíciós tárgyalásoknak. Merz április 20-áig szeretné megalakítani a kormánykoalíciót.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Friedrich Merz: Németország rendkívüli kihívások előtt áll

Rendkívüli érdeklődés előzte meg az új német kancellár első, a Bundestagban elhangzott kormánynyilatkozatát. Csaknem ötvenperces expozéjában Friedrich Merz az általa vezetett koalíciós kormány külpolitikájáról, a migrációról és nem utolsó sorban a gazdaság fellendítésének szükségességéről beszélt.

A kormánynyilatkozat bevezetőjének különös színfoltja volt, hogy a konzervatív kancellár korábbi nézeteltéréseik ellenére meleg szavakkal mondott köszönetet elődjének, a szociáldemokrata Olaf Scholznak, aki immár egyszerű tagja a Bundestagnak. Merz mindenekelőtt azt az erőfeszítést emelte ki, amelyet a tavaly novemberben megbukott hárompárti Scholz-kabinet Ukrajna támogatásért tett. Külön köszönetet mondott a demokratikus és békés hatalomátadásért.

A kancellár ugyancsak a bevezetőben hangsúlyozta azt, hogy az SPD-vel kötött koalíciós megállapodás jelszavának címében foglaltaknak megfelelően vállalja a felelősséget Németország biztonságáért és gazdaságának megszilárdításáért. Utalt arra, hogy 85 millió német kancellárja kíván lenni, és egységre szólított fel. Az ország – mint fogalmazott – rendkívüli kihívások előtt áll, és ez összefogást igényel.

A 69 éves politikus expozéjának következő részében a biztonság megszilárdításáról és ettől elválaszthatatlanul külpolitikai kérdésekről beszélt. Első helyen Ukrajna támogatását emelte ki, nyomatékosan utalva ugyanakkor arra, hogy Németország a jövőben sem lesz háborús résztvevő . A kormánynyilatkozatban rendkívül élesen bírálta Oroszországot, hangoztatva, hogy százezrek vesztették életüket a több mint három éve tartó háború kirobbanása óta. Hangsúlyozta, hogy

tartós és igazságos békére van szükség, mégpedig mielőbb, az orosz agresszió nem tűrhető tovább.

A kancellár ezzel összefüggésben kiemelte az európai szolidaritás szükségességét. Ukrajna jövője meghatározó lehet az ez európai kontinens jövője miatt is. A mielőbbi béke kulcsfontosságú az európai béke szempontjából is – tette hozzá

Itt kiemelte a NATO-n belüli együttműködés szükségességét is, utalva az Egyesült Államok és személy szerint az amerikai elnök, Donald Trump szerepvállalására. Emlékeztetett arra, hogy a napokban két alkalommal is telefonon egyeztetett az Egyesült Államok elnökével. Hangsúlyozta az Európa és az Egyesült Államok közötti partnerség szükségességét.

Németország Merz szerint a jövőben arra törekszik, hogy az eddiginél nagyobb szerepet vállaljon az európai béke és összefogás előmozdításában. Utalt arra, hogy mindenekelőtt ezt a célt is szolgálta egy nappal kancellári beiktatását követő franciaországi és lengyelországi látogatása.

Németország megbízható és erős európai partner kíván lenni

– szögezte le a kancellár.

A külpolitikát illetően külön is hangsúlyozta Izrael támogatását, emlékeztetve a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 60. évfordulójára, amit az izraeli államfő berlini látogatása is fémjelzett. Merz megerősítette hogy Izrael támogatása Németország állami érdeke, és a jövőben is elutasítja az antiszemitizmus minden formáját.

A kancellár határozottan elítélte a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-i Izrael elleni támadását. Sürgette ugyanakkor a gázai övezet lakosságának humanitárius megsegítését.

A kancellár nyilatkozatában hangsúlyosan, de viszonylag röviden foglalkozott a menekültek befogadásával, illetve az illegális migráció szigorításával. Emlékeztetett arra, hogy Németország a múltban is olyan befogadó ország volt, amely üdvözölte a beilleszkedő, illetve munkát vállaló, azt megbecsülő menekülteket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez az elmúlt években túlzott terheket rótt az országra. Állást foglalt az illegális bevándorlás meghirdetett szigorítása mellett, hozzátéve ugyanakkor, hogy mindez a szomszédos országokkal egyeztetve történhet.

Az expozé másik nagy részét a gazdaságpolitika tette ki. A kancellár elismerte, hogy az elmúlt két év a recesszióval meglehetősen lesújtó volt az ország számára, és a gazdaság fellendítését ígérte. A legfontosabb célkitűzések között említette a beruházásokat, a vállalatok adócsökkentésekkel történő támogatását, az elavult infrastruktúra felújítását, a mesterséges intelligencia, illetve a digitalizáció előmozdítását, nem utolsó sorban a bürokrácia csökkentését.

Az elkövetkező időszak gazdasági célkitűzései közül az energiapolitika korszerűsítését, a klímavédelmet, továbbá a lakásépítések szükségességét emelte ki. Az említett célokkal, de mindenekelőtt az infrastrukturális beruházások szükségességével említette a hosszú távú hitelfelvéteket is, amit a kormány az előirányzott menetrendnek megfelelően törleszteni fog.

Merz a nyilatkozatban külön is kiemelte a rugalmas nyugdíjrendszer szükségesét, ami – mint utalt rá – az idősek számára lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez elválaszthatatlan a fiatal generáció védelmétől, konkrétan attól, hogy a fiatalokra a jövőt illetően túlzott terhek nehezedjenek.

Az expozé gazdasági fejezetével összefüggésben hangsúlyozta, hogy Németország kulcsfontosságúnak tartja a nemzetközi együttműködést, megemlítve az összes kontinenst is. Kiemelte az Egyesült Államokkal való együttműködés szükségességét, és külön említette a Kínával való partnerség fontosságát is. Az ázsiai országgal a kooperáció akadályozó tényezőjeként említette ugyanakkor Kína Oroszország ukrajnai agressziós politikáját támogató politikáját.

Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Mit csinál a dollár a választás napján?

Mit csinál a dollár a választás napján?

Minimális mértékben gyengül a forint az euróval szemben, amely 365 forint közelében, a napi sáv felső részén jár, míg a dollárral szemben lényegében stagnál a magyar deviza, 326 körüli árfolyam mellett. A befektetők az amerikai félidős választások kimenetelét és az amerikai–iráni megállapodás esélyeit mérlegelik; a zöldhasú végül a vártnál jóval erősebb JOLTS-jelentés után fordult pluszba, miután a nyitott álláshelyek száma 7,523 millióra ugrott. A figyelem a hét további részében a pénteki amerikai foglalkoztatottsági adatokra irányulhat, amelyek az elemzők szerint a Fed kamatpályája szempontjából is meghatározók lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×