Infostart.hu
eur:
379.74
usd:
321.95
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Friedrich Merz kancellárjelölt aláírja a február 23-i előrehozott parlamenti választások után kidolgozott német kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2025. május 5-én. A Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) 18 tagú koalíciós kormánya május 6-án tesz hivatali esküt, amennyiben megkapja a parlament támogatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Történelmi szavazás: Friedrich Merz nem kapta meg a többséget a Bundestagban

A szükségesnél hattal kevesebben szavaztak a Bundestagban a CDU/CSU és az SPD kancellárjelöltjére.

Friedrich Merz, a CDU elnöke, történelmi jelentőségű kudarcot szenvedett a német Bundestagban tartott első kancellárválasztási fordulóban: a titkos szavazáson mindössze 310 támogató voksot kapott, ami hat szavazattal kevesebb a szükséges abszolút többségnél (316). Ez példátlan eset a Német Szövetségi Köztársaság történetében, hiszen korábban még sosem fordult elő, hogy egy választásokat megnyerő, sikeres koalíciós tárgyalásokat folytató kancellárjelölt ne szerezze meg elsőre a parlamenti többséget.

A CDU/CSU és az SPD közösen 328 mandátummal rendelkezik, ami elvileg kényelmes többséget jelentene. A mostani eredmény azonban azt mutatja, hogy legalább 18 képviselő – vélhetően a koalíciós pártok soraiból – nem szavazott Merzre. A végeredmény szerint 310 képviselő szavazott Merzre, 307 ellene, egy érvénytelen voks volt, míg hárman hiányoztak a voksoláskor.

A német alaptörvény szerint, ha a kancellárjelölt nem kapja meg az abszolút többséget, a Bundestag 14 napon belül újabb szavazást tarthat. Ha ekkor sem sikerül a többség, a harmadik fordulóban már elég a jelenlévő képviselők egyszerű többsége is a kancellárrá választáshoz.

A parlamenti frakciók visszavonultak tanácskozni, hogy mit kezdjenek a példa nélküli helyzettel. Az AfD már jelezte a házelnöknek, hogy szerdán tartaná az újabb voksolást, de hivatalos döntés nincsen. A CDU/CSU frakcióülést kezdett, amelyen megjelent a kancellárjelölt is, aki előtte Lars Klingbeillel, az SPD társelnökével egyeztetett. A szociáldemokraták azt állítják, mindannyian Friedrich Merzre szavaztak, ezért a konzervatív oldalon lehettek ellene szavazó képviselők.

Később kiderült, kedden már biztosan nem tartanak újabb szavazást. Jogi szakértők jelezték, hogy az első körben még a szövetségi elnök jelöltjére szavaztak, de a folytatásban a Bundestag jelölhet kancellárt, és erre 48 óra áll rendelkezésre, de ha a frakciók megegyeznek, akkor akár már szerdán voksolhatnak ismét a képviselők.

A szavazás történelmi jelentőségét mutatja, hogy 1949 óta nem volt példa arra, hogy ne kapjon többséget a kancellárjelölt, a legszorosabb 1949-ben volt, amikor Konrad Adenauert épp a szükséges számú képviselő támogatta.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök. Jól állunk, de a csata még nyílt – mondta, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A választások tétje az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”. Cikkünket frissítjük!

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×