A keddi szavazást heteken át tartó rendkívüli viták előzték meg. A február végi előre hozott parlamenti választások nyomán politikai szenzációval ért fel, hogy a győztes keresztény pártok a vesztes szociáldemokratákkal alkotandó kormánykoalíció mellett döntöttek. mint ahogy az is, hogy a CDU/CSU és az SPD közös nevezőre jutott a Németország előtt álló legfontosabb feladatokról. Ezt célozta az a két különleges, együttvéve 900 milliárd eurós pénzügyi alap (Sondervermögen), amelyek a hadsereg erősítését és a gazdasági, infrastrukturális beruházásokat hivatottak elősegíteni.
A parlamenti elfogadtatáshoz alkotmánymódosításra volt szükség, ami lehetővé teszi az alaptörvényben több mint tíz éve rögzített hitelfelvételi korlátozások egy részének felfüggesztését. A szavazás a két alap sorsáról és az alaptörvény módosításáról volt hivatott dönteni, ehhez kétharmados többségre, ennek érdekében pedig az új parlamenti ciklusban már ellenzékbe kényszerülő Zöldek Pártjának támogatására volt szükség. A leendő nagykoalíciós pártok a Zöldeknek tett jelentős klímavédelmi engedmények fejében megszerezték a támogatást.
A Bundestag így a szükséges kétharmadot is meghaladó többséggel adott "zöld jelzést" a különleges alapok megvalósításához. Elemzők szerint ugyanakkor a neheze most következik, mivel a 900 milliárd euró törlesztése hitelből történik, ami a kormány hosszú távú, előzetes közlések szerint 12 évre szóló eladósodását vetíti elő.
Egyáltalán nem tisztázott, hogy a nemzetközi tőkepiaci források mellett a hiteleket milyen forrásokból igyekszik majd előteremteni.
Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban is, hogy valóban a legszükségesebb célok megvalósítására használják majd fel a hiteleket, mint ahogy arról is, hogy a hosszú távú eladósodás milyen hatással lesz a jövő nemzedékére. Mindez megerősíti, hogy a dolgok pillanatnyi állása szerint április végén hivatalba lépő nagykoalíciós kormány rendkívüli terheket vett a vállára.
Tekintélyes gazdasági szakértők egyetértenek a hitelfelvételek szükségességével, mint ahogy a felmérések is arról tanúskodnak, hogy a megkérdezettek többsége is ezen a véleményen van: egyetértenek a gazdaság fellendítésének szükségességével, nem utolsó sorban pedig az ország biztonságának, a hadsereg megerősítésének szükségességével.
A játszma kétesélyes, és hosszabb távon dőlhet el. A győztes, ugyanakkor í nagy vesztes is az új kancellár, Friedrich Merz lehet. Elemzők szerint a CDU elnöke már jelentősen vesztett hitelességéből. A milliárdok a jelek szerint a rendelkezésére állnak majd, de a kancellárjelölt szavahihetősége jelentősen csorbult, amit nehéz lesz visszaszerezni. A 69 éves konzervatív politikus – aki minden valószínűség szerint a szövetségi köztársaság tizedik kancellárja lesz – a választási kampányban töretlenül az ország eladósodása ellen állt ki. A választások után ugyanakkor a parlamenti többség megszerzése érdekében 180 fokos fordulattal már a történelmi eladósodás fő szószólója lett.
A parlamenti vitában többen felrótták neki, hogy kancellárként pontosan az ellenkezőjét teszi majd annak, amit a kampányban ígért.
Ebből a szempontból nem ígérkeznek könnyűnek a szociáldemokratákkal immár élesben zajló koalíciós tárgyalás sem. Noha a nagykoalíciónak a jelenlegi körülmények között nincs alternatívája, a CDU/CSU és az SPD álláspontja különbözik több olyan kérdésben, amelyek az ország számára súlyos megpróbáltatásokat jelentenek. Ez vonatkozik mindenekelőtt az illegális bevándorlás kezelésére, továbbá több szociálpolitikai kérdésre is.
Egyelőre azonban a kancellárjelöltnek, illetve a CDU/CSU és az SPD tervezett nagykoalíciójának még egy parlamenti akadályt kell leküzdenie. A német parlament felsőháza, a Bundesrat ugyanis pénteken szavaz a nagykoalíció hitelfelvételi programjáról, illetve az ezt célzó alkotmánymódosításról. A tizenhat német tartomány képviselőiből álló Bundesratban – akárcsak a Bundestagban – kétharmados többség szükséges, ennek megszerzése valószínű ugyan, de lefutottnak nem tekinthető.
Ha a kancellárjelölt, illetve a CDU/CSU és az SPD ezt az akadályt is sikerrel veszi, a kedden megalakuló új Budestagban a kormány április végi hivatalba lépést követően rendkívül nehéz csaták várnak rá. A legnagyobb ellenfél a radikális jobboldali AfD lesz, amely a február végi választások eredményeként rendkívül megerősödött.