Németország – a II. világháború utáni – történetében a mostani a huszonegyedik Bundestag. Képviselőinek száma a korábbi törvényhozáshoz képest 106 fővel, az eddigi 736-ról 630-ra csökkent. Megváltoztak az erőviszonyok is, a CDU/CSU konzervatív pártszövetségé a legerősebb frakció, és nincsenek ott a padsorokban a választások eredményeként parlamenti búcsúira kényszerült liberális FDP képviselői.

A nyitó parlamenti nap első fontos döntése az új Bundestag-elnök megválasztása volt. A szavazás nem okozott meglepetést, a képviselők jelentős többséggel a választási győztes CDU/CSU jelöltjét, az 52 esztendős Julia Klöcknert választották meg: Klöckner 382 igen szavazatot kapott, 204 képviselő nemmel szavazott, 31 tartózkodott.

A Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Klöckner politikai pályafutását 1997-ben a CDU ifjúsági szervezetében kezdte, és ettől kezdve fokozatosan emelkedett a ranglétrán. 2018 és 2021 között az akkori Merkel-kormány mezőgazdasági minisztere volt. Ő a negyedik nő Annemarie Renger, Rita Süssmuth, valamint közvetlen elődje, a szociáldemokrata Bärbel Bas után, aki a parlament élén az állam második legmagasabb tisztségét tölti be. Keddi „ünnepi beszédében” megismételte napokkal ezelőtt, akkor még elnökjelöltként ismertetett „ars poeticáját”, amely szerint civilizált, vitázó, de egymást meghallgató képviselőkből álló parlamentet szeretne.

A nyitó nap kezdetén ez az óhaja „nem jött be”. Az ülést ugyanis a 76 esztendős Gregor Gysi korelnök, egykori NDK-ban alakult baloldali reformpárt egyik alapítója nyitotta meg. Gysi ma is tekintélyes tagja az egyesülés után utódpártként alakult Baloldal Pártjának (Die Linke). Gysi szerepvállalása ellen tiltakozott az AfD pártja, és egy nála is idősebb parlamenti képviselőt javasolt a beszéd megtartására.

A Bundestag alakuló ülése kora délután a korábban megszokott vitákat tükrözte. A tét ugyanis az alelnökök megválasztása volt, és minden parlamenti pártnak egy alelnöki tisztség járt volna volna. A pártok annak rendje-módja szerint meg is nevezték jelöltjeiket. A CDU/CSU után a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező, a többiek által ugyanakkor tartósan kiközösített AfD jelöltje, Gerald Otten volt katonatiszt azonban nem kapta meg a szükséges többséget. A párt újabb szavazást követelt, de jelöltje a második körben is elbukott.

Az országos támogatottságát tekintve a CDU/CSU mögé egyre szorosabban felzárkózó AfD korábban jelezte, hogy nem nyugszik bele az elutasító döntésbe.

A CSU Andrea Lindholz belügyi szakértőt, az SPD-t Josephine Ortleb saar-vidéki politikust, a Zöldek Pártja Omid Nouripour volt társelnököt, a Baloldali Pártot Bodo Ramelow volt türingiai kormányfőt küldte versenybe. Ők már az első fordulóban megkapták a többséget.

A nap menetrendjéhez tartozott az is, hogy a korábbi, az új kormány megalakulásáig még hivatalban lévő Oaf Scholz kancellár és immár csak kétpárti kormányának tagjai megkapták az úgynevezett elbocsátó okiratot. A "felmentés " ellenére a Scholz-kabinet az új, minden bizonnyal a konzervatív CDU kancellárjelöltje, Fridrich Merz vezette kormány megalakulásáig ügyvezetőként hivatalban marad.

A várható időpont Merz korábbi kijelentése szerint április 28. lenne, ez azonban a legfrissebb értesülések szerint a koalíciós egyeztetések miatt későbbre tolódhat. A sors iróniája, hogy a CDU/CSU koalíciós partnere a választások nagy vesztese, a szociáldemokrata SPD, de immár Olaf Scholz szerepvállalása nélkül.