Infostart.hu
eur:
386.69
usd:
331.91
bux:
118734.29
2026. január 13. kedd Veronika
A Németország új kancellárjának megválasztott Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője (b) leteszi hivatali esküjét Julia Klöckner, a német parlamenti alsóház, a Bundestag Bundestag elnöke előtt a megválasztásáról tartott szavazás második fordulója után Berlinben 2025. május 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Ebrahim Noruzi

Friedrich Merz: ez egy őszinte nap volt

Az új német kancellár nem számol azzal, hogy a megválasztása körüli hercehurcának a jövőre nézve súlyos következményei lehetnek.

Rendkívüli nap volt a keddi nap, azaz május hatodika Németország számára. Nem azért, mert a parlament új kancellárt választott, hanem azért ahogy a választás történt. A Bundestag a második szavazási körben végül kancellárrá választotta a kereszténydemokrata Friedrich Merzet, aki nagykoalíciós, azaz a CDU/CSU–SPD-kormány vezetőjeként tett ünnepélyes fogadalmat az ország szolgálatára. A sikertelen első körös szavazás egybehangzó értékelések szerint viszont olyan bélyeg, amelyet jó ideig aligha tud feledtetni az újdonsült kancellár.

Általános az a vélekedés, hogy ezért maga az új kormányfő a felelős. Az a Friedrich Merz, akinek pártja hosszú ideje vezette a német pártok népszerűségi listáját, és biztosra vehető volt, hogy az általa vezetett CDU a kisebbik keresztény párttal, a CSU-val karöltve megnyeri a hárompárti Scholz-kormány bukását követően kiírt, előre hozott parlamenti választást. Így is történt, és ezt követően született egyezség a szociáldemokratákkal kötendő nagykoalícióról. A megállapodás mindenekelőtt a felelősséget és a megbízhatóságot hangsúlyozta, Merz azonban az elmúlt hetekben eljátszotta ezt egymást követő pálfordulásaival. Legyen szó akár az AfD-viszonyról, akár az illegális bevándorlás elleni harcról, nem utolsó sorban pedig az általa korábban határozottan elutasított, az ország eladósodását gátló alkotmányos sorompó módosításáról. Mindezzel ez értékelések szerint

a kancellár már jóval a keddi parlamenti szavazás előtt saját szavahihetőségét herdálta el.

Ezt bizonyította a keddi voksolás, amelynek első körében az elemzők szerint a CDU vezetőjét saját pártja és a koalíciós partner SPD képviselői közül is szép számban „büntették”, a nem szavazatot figyelmeztetésnek szánva. Feltehetőleg ugyanezek a képviselők a második körben már Merz kancellárrá választása mellett döntöttek.

Mindezt már az újdonsült kancellár sem cáfolta az ARD televíziónak adott keddi esti interjújában. Elismerte, hogy – mint fogalmazott – „őszinte” nap volt. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a történtek nem jelentenek terhet a koalíció számára. Nem számol azzal, hogy a „nehéz kezdésnek” a jövőre nézve súlyos következményei lehetnek. „Biztos vagyok abban, hogy a koalíciós pártok kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést folytatnak majd” – tette hozzá.

Az interjúban Friedrich Merz elismerte, hogy pártjában és az SPD-ben lehettek, sőt voltak elhajlók. Ugyanígy fogalmazott a ZDF-nek nyilatkozva is, utalva arra, hogy az első szavazási körben a koalíciós pártok soraiból 18 szavazat hiányzott. Elismerte azt is, hogy az indítékok különbözők lehettek, de hangsúlyozta, hogy a történteknek „nem kíván utánajárni”.

Elemzők szerint Merznek szerencséje volt, hogy a történtek után az eredeti forgatókönyvnek megfelelően kezdhette meg szerdán franciaországi és lengyelországi látogatását. A kancellár hangsúlyozta, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel való tárgyalásainak fő célja a hagyományos német–francia motor újbóli lendületbe hozása. Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel pedig mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni harc szigorításáról és ennek kapcsán a határok ellenőrzéséről kíván tárgyalni. A teljes Bundestag-kudarc esetén Merz a külföld előtt is jelentős hitelvesztést könyvelhetett volna el.

A titokzatos fehér kesztyű

Az új kancellár parlamenti megválasztásának érdekessége volt a hivatalos eskütétel a Bundestag elnöke előtt. Sokan találgatták, hogy Julia Klöckner az eskütételre mért húzott fel fehér kesztyűt. Erre később maga az érintett adta meg a választ, utalva arra, hogy a szövetségi kancellár hivatali esküjét az 1949-es alaptörvény eredeti példányán teszik le. Ő pedig a rendkívül értékes dokumentum védelme érdekében döntött a kesztyű felvétele mellett. Klöckner elődje, Bärbel Bas (SPD) 2021-ben lemondott a kesztyűről Olaf Scholz eskütételekor. A jelenlegi parlamenti elnök ugyanakkor most

szó szerint vette az „alkotmány védelmét”.

A hagyományoknak megfelelően csak a szövetségi kancellár esküszik a pergamenpapírból készült eredeti dokumentummal. A miniszterek annak másolatára tették le a hivatali esküt Klöckner előtt, aki akkor már nem húzta fel a fehér kesztyűt. Az eredeti, valamint néhány fennmaradt másolatot a Bundestag parlamenti levéltárában őrzik.

Címlapról ajánljuk
Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.

Újranyitott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 13.00 órakor újranyitott, mindkét futópálya üzemel - közölte a Budapest Airport kedd délután a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.01.13. kedd, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Oroszország tegnap hozta nyilvánosságra, hogy a pénteki, Ukrajnát ért Oresnyik-támadás azt a lvivi repülőteret érte, ahol többek között amerikai gyártmányú F-16-os vadászbombázók is állomásoztak korábban. A hétfői nappal az orosz-ukrán háború hivatalosan is átlépte a 1418 napos lélektani határt, azaz azt az időtartamot, ameddig a Szovjetunió Németországgal harcolt a második világháború alatt. Németország zöld utat adott a hazánk által is használt Lynx lövészpáncélosok Ukrajnába szállítására. Hajnalban súlyos támadás érte Ukrajnát - Kijevben elment az áram. A nap folyamán személycserékről szavazott az ukrán parlament: új védelmi miniszter, energiaügyi miniszter, technológiai miniszter és hírszerzési vezető is kinevezésre kerül. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×