Címke: belpolitika (131 cikk)

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Az iráni származású, de az egykori NDK-ban született Sahra Wagenknecht a maga nemében történelmet írt. Pártról pártra váltott, és végül 2024 elején az általa alapított és nevét viselő baloldali BSW-vel (Sahra Wagenknecht Szövetség) sikert sikerre halmozott. Csillaga azonban a kezdeti sikerek ellenére fokozatosan hanyatlott, olyannyira, hogy a tavaly februári választások eredményeként a párt – néhány ezer szavazat híján – nem jutott be a Bundestagba.

A legelfogultabb elemzők szerint sem mondható sikeresnek a tavaly május elején hivatalba lépett, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló kormánykoalíció első kilenc hónapja. A tényleges megmérettetés ugyanakkor idén kezdődik a sorozatos tartományi parlamenti választásokkal.

Bár országgyűlési választást csak 2026 tavaszán tartanak Magyarországon, a mögöttünk hagyott év jelentős része már az intenzív kampány jegyében zajlott. Igyekszünk összefoglalni a két legnagyobb párt, vagyis a Fidesz és a Tisza küzdelmeit, de beszámolunk Gyurcsány Ferenc és a Momentum visszalépéséről is. Foglalkozunk a kormány és a főváros politikai csörtéivel, és a legnagyobb horderejű belpolitikai botrányokkal is. A közélet mellett természetesen a haszonállatokat és a szőlőültetvényeket pusztító járványokról is szót ejtünk.

G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel elemzi az ősz legfontosabb történéseit: tüdőlövést kapott a Tisza kampánya a megszorító csomag kiszivárgásával, és már a Medián is a Fidesz erősödését mutatja.

Brüsszel helyett inkább Washington felé fordulás, hűvösebb viszony Ukrajnával – ezekről beszélt az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, aki szerint elsősorban belpolitikai oka van annak, hogy Karol Nawrocki lengyel elnök lemondta szerdára tervezett találkozóját a magyar miniszterelnökkel.

A CDU fiataljainak csoportjától függhet a tervezett nyugdíjreform sorsa Németországban. A vita hetek óta tart, most azonban „sorsdöntő” szakaszba érkezett.

A fideszes EP-képviselő szerint az Európai Parlamentben már elköszöntek a valóságtól, és a kedden napirendre kerülő határozattervezet egyértelmű beavatkozás Magyarország belügyeibe.

Aligha örvendeztette meg a legújabb közvélemény-kutatás Friedrich Merz kancellárt, aki hat és fél hónapja áll a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta koalíció élén. Mind a kancellár, mind kormánya támogatottsága szinte hétről hétre negatív rekordot dönt, ellentétben az ellenzéki AfD-vel, amely immár lassan „megszokottan” őrzi első helyét.

Aligha gondolta Friedrich Merz, hogy rendkívüli felzúdulást vált ki a múlt héten elhangzott, a menekültekkel kapcsolatos nyilatkozatával. A kancellár, egyben a CDU elnöke ugyanis felrótta, hogy a menekültek nem tartják be a szabályokat, ezért nem illenek bele a „városképbe”. A vihar azóta tart, legutóbb több ezer fős tüntetésbe torkollott.

Váratlanul békülékeny hangot ütött meg a 2026-os költségvetés parlamenti vitájában a német kancellár, Friedrich Merz alighanem a gyászos közvélermény-kutatási adatok után váltott, de így sem kímélte legnagyobb kihívója, az AfD társelnöke.

Kimondatlanul is eddigi kancellári tevékenységét minősítő kemény bírálatokra reagált Friedrich Merz. Élükön a radikális jobboldali AfD-vel az ellenzék pártjai élesen bírálták őt annak kapcsán, hogy az általa vezetett kormány hivatalba lépésének első száz napjában – elsősorban gazdasági téren – ígéreteivel ellentétben szerintük semmit nem tett le az asztalra.

A német parlamenti pártok körében szinte példa nélküli a radikális jobboldali AfD (Alternatíva Németországnak) párt szárnyalása. Egy friss felmérés szerint első ízben vezeti a népszerűségi listát. "Szebb" ajándékot az épp száz napja hivatalba lépett koalíció aligha kaphatott volna, ezt pedig még egy kemény bírálattal is megtoldották.

Mérleget készített az új osztrák kormány: a Christian Stocker vezette hárompárti koalíció március elején lépett hivatalba, négy hónapos tevékenységét azonban beárnyékolta a június 10-i grazi iskolai merénylet.

Az AfD társelnöke szerint Németország érdeke a szövetségi szintű egyeztetés a BSW-vel, míg Sahra Wagenknecht, a baloldali párt elnöke szerint antidemokratikus a jobboldali párt politikai kirekesztése.

Nem csak a szomszédos országok tiltakoznak az illegális bevándorlás szigorítása érdekében elhatározott német kormányzati intézkedések miatt. Ezúttal a rendőrség figyelmeztetett arra, hogy a végrehajtás terhei heteken belül elviselhetetlenné válnak.

A német parlament alsóháza, a Bundestag után a felsőház, a Szövetségi Tanács is jóváhagyta azt a két rendkívüli hitelcsomagot, amely az ország gazdasági fellendítését és biztonságának erősítését hivatott szolgálni. A pénteki döntéssel immár szabaddá vált az út Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellárjelölt számára, hogy az előzetes menetrend szerint április végén Olaf Scholztól átvegye a tisztséget.

A németországi választási eredmények átrajzolják több politikus pályaívét is: a parlament elnöke egy volt CDU-miniszter lesz, a távozó külügyminiszter az ENSZ-ben lehet vezető, míg a kormányra készülő szociáldemokraták az utcára tehetik női társelnöküket.

A hajnali nem hivatalos végeredmény alaposan felülírta a vasárnap esti részeredményeket. Eszerint az előre hozott német parlamenti választások győztese az eddig ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség, a nagy győztes azonban a radikális jobboldali AfD párt. A választások nagy vesztese a korábbi kormánypárt, a liberális FDP, amely a Bundestagtól most búcsúzni kényszerül.

A konzervatív CDU/CSU győzött az előrehozott német parlamenti választásokon. A keresztény pártok szövetsége az előzetes eredménye szerint a voksok 28,4 százalékával végzett az első helyen. A nagy győztes azonban a radikális jobboldali AfD párt, amely a szavazatok 20,1 százalékát szerezte meg, 9,7 százalékkal többet, mint a három évvel ezelőtti parlamenti választásokon.