Infostart.hu
eur:
390.89
usd:
339.97
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Világgazdasági Fórum 55. davosi találkozójának egyik pódiumbeszélgetésén 2025. január 22-én. Az idei tanácskozást január 20. és 24. között rendezik a svájci városban.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Michael Buholzer

Ukrajna keményen üzent, mit kellene tennie Magyarországnak

Magyarország és Szlovákia „ultimátumait” „a Kremlnek kellene címezni” – írta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X közösségi oldalon hétfőn.

„Ez a két ország nem tarthatja túszként fogságban az egész EU-t. Felszólítjuk mindkét országot, hogy folytasson építő jellegű együttműködést, és viselkedjenek felelősségteljesen” – közölte Szibiha.

Úgy fogalmazott: „Ma az EU Külügyek Tanácsában ismételten hangsúlyoztam, hogy a magyar és szlovák ultimátumokat kizárólag a Kremlnek kell címezni”.

Hozzátette: „Oroszország teljes körű inváziójának 4. évfordulója előtt megköszöntem az EU-nak és európai partnereinknek az erős támogatást, amely segített megvédeni egész Európát, az igazságosság, az igazság és a szabadság alapelveit. (Az orosz elnök, Vlagyimir) Putyin egészen rosszul számított Ukrajnát illetően. Oroszország megpróbálta megfélemlíteni és megosztani Európát, de ehelyett példátlan egységet és új európai erőt tapasztalt, amelyet újrafegyverkezés és terjeszkedés jellemez.”

A kijevi diplomácia irányítója hangsúlyozta, Ukrajna béketeremtésre való készségét, és szorgalmazta Európa nagyobb részvételét a békefolyamatban. Ezzel egy időben kiemelte az Egyesült Államok vezető szerepét.

Mint írta: „Még mindig nem látjuk, hogy Oroszország hajlandó lenne befejezni a háborút vagy komoly lépéseket tenni a béke irányába, ezért sürgetjük, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára”.

Üzenetében az ukrán politikus felsorolta az általa javasolt teendőket is: „Teljes beutazási tilalom az Európai Unióba az orosz agresszióban részt vevő személyek és hozzátartozóik számára. Védelmi beruházások: minden euró vagy dollár, amelyet Ukrajna védelmi iparába fektetnek, befektetés az európai biztonságba. Szankciós nyomás: a 20. (uniós) szankciós csomag, a tengeri szolgáltatások tilalma és további nyomás az árnyékflottára és a hozzá kapcsolódó vállalatokra.”

Hozzátette: „2026-ot a közös védelmi kezdeményezésekre irányuló SAFE program sikeres végrehajtásának és a kiemelten fontos amerikai fegyverekre irányuló PURL NATO-kezdeményezéséhez való folyamatos hozzájárulásnak az évévé kell tennünk. Ukrajna készen áll a teljes jogú EU-tagság minden követelményének teljesítésére, és arra törekszik, hogy a litván elnökség történelmi mérföldkővé váljon az EU bővítésében.”

A miniszter azt írta: „Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán csatlakozása geopolitikai, biztonsági és gazdasági szükségszerűség”.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×