Infostart.hu
eur:
378.1
usd:
323.94
bux:
127491.23
2026. április 9. csütörtök Erhard
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Németország - A CDU/CSU a győztes, az AfD a "győztesebb", búcsúznak a liberálisok

A hajnali nem hivatalos végeredmény alaposan felülírta a vasárnap esti részeredményeket. Eszerint az előre hozott német parlamenti választások győztese az eddig ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség, a nagy győztes azonban a radikális jobboldali AfD párt. A választások nagy vesztese a korábbi kormánypárt, a liberális FDP, amely a Bundestagtól most búcsúzni kényszerül.

A német portálok által kora hajnalban közzétett nem hivatalos végeredmény szerint a CDU/CSU a szavazatok 28,52 százalékával végzett az első helyen. A keresztény pártok közös kancellárjelöltje a 69 éves Friedrich Merz, aki minden bizonnyal Németország következő kancellárja lesz. A pártszövetség 4,3 százalékkal növelte szavazatainak számát a 2021 őszi eredményhez képest.

Nagyarányú, rekorderedményt könyvelhet el ugyanakkor a többiek által kiközösített AfD, amely a voksok 20,80 százalékát szerezte meg. A párt nemcsak az egykori NDK területén szerepelt kiválóan, de több nyugat-német tartományban is.

Erre utal, hogy az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt szavazatainak számát a három évvel ezelőttihez képest 10,4 százalékkal növelte, vagyis megduplázta.

A nagy vesztes a szavazatok 16,41 százalékával a szociáldemokrata SPD, amely Olaf Scholz eddigi kancellárral az élén történelmi kudarcot könyvelhetett el . A 2021 szeptemberi parlamenti választások nagy győztese a mostani előre hozott szavazás legnagyobb vesztese lett, 9,3 százalékkal kevesebb szavazathoz jutott most, mint három évvel ezelőtt.

Noha szavazatainak száma csökkent, az az SPD eddigi koalíciós partnere, a Zöldek Pártja a voksok 11,61 százalékával végzett a negyedik helyen, ami a visszaesés ellenére nem hasonlítható össze a szociáldemokraták kudarcával.

A választások másik nagy vesztese az FDP, amely a korábbi pénzügyminiszter, Christian Lindner vezetésével ténylegesen leszerepelt. A liberális párt a voksok 4,33 százalékával elmaradt a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbtől, azaz 7,1 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett, mint 2021 őszén.

A kudarc áldozata az eddigi pártvezető, illetve korábbi miniszter, Lindner, aki már éjfél előtt bejelentette lemondását, visszavonulását.

A nem hivatalos végeredmény szerint a vasárnapi választások nagy meglepetése az egykori NDK-s múlttal rendelkező Baloldal Pártja, a Die Linke, amely a "nagy öregek", a többi között Gregor Gysi és Dietmar Bartsch tátogatásával, de "megfiatalodva" a 36 éves Heidi Reichin vezetésével a szavazatok 8,7 százalékát szerezte meg.

A vasárnapi választások vesztese az alig több mint egy évvel ezelőtt alakult, országos szavazáson első ízben indult Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely a nem hivatalos végeredmény szerint kevéssel ugyan, de elmaradt az 5 százaléktól.

A hajnali nem hivatalos végeredmény felülírta az előző esti koalíciós találgatásokat, amelyek akkor még hárompárti koalíciót jövendöltek.

Hétfő reggelre azonban elemzők már véleményt váltottak, utalva arra, hogy

Németországnak Friedrich Merz, illetve a CDU/CSU vezetésével kétpárti kormánya lesz. A szociáldemokraták csúfos szereplése ellenére a parlamenti többséghez elegendő lesz a konzervatívok és a szociáldemokraták nagykoalíciója.

A kancellárjelölt Friedrich Merz rövid nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy mielőbbi kormányalakításra törekszik, mindennek ellenére megfigyelők szerint ehhez hetekre lesz szükség.

Ami pedig a hétfői menetrendet illeti, a ZDF szerint a délelőtt folyamán ülést tart az összes érintett párt elnöksége. Christian Lindner búcsúja immár kész tény, ugyanakkor várható, hogy a szociáldemokrata SPD vezetésében is jelentős változások lesznek.

Az eddigi kancellár, Olaf Scholz minden valószínűség szerint potsdami képviselőként megőrzi ugyan parlamenti mandátumát, de szerepet aligha vállal.

Németországban tavaly novemberben bukott meg az addigi hárompárti, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és az FDP-ből álló kormány. Az előre hozott választásokat ugyanakkor a kormány által korábban tető alá hozott új választójogi törvény alapján tartották. Ennek fő eleme volt, hogy a Bundestag az addigi 736 főről 630-ra "zsugorodott".

Ez egyben azt jelenti, hogy a kormányalakítóshoz szükséges többség 316 mandátum esetén már biztosított.

Címlapról ajánljuk
„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal
percről percre

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a vasárnapi országgyűlési választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába, hogy beszámoljon a hétközi kormányülés friss döntéseiről. Cikkünk percről percre frissül!

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor Amerika-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az ukrán haderő tavaly brit drónokat használt egy, az oroszok által ellenőrzött híd megsemmisítésére Herszonban. Az eredetileg lehetetlennek vélt művelet a legelső eset volt a hadtörténelemben ukrán tisztek szerint, amikor harci körülmények között, egy drónok vezette akció keretében robbantottak fel hidat - írja a brit Telegraph. A Budapestet tegnap késő éjjel elhagyó J. D. Vance amerikai alelnök csütörtökön kijelentette: Ukrajna és Oroszország számára sem éri meg, hogy "néhány négyzetkilométeren alkudozzanak", és emiatt folytatódjon a háború. "Megéri emiatt további több százezer orosz és ukrán fiatal életet elveszíteni? Megéri ez a várhatóan hónapokig vagy akár évekig tartó magasabb energiaárakat és gazdasági károkat? Szerintünk a válasz egyértelműen nem. De hát, tudják, ketten kellenek a tangózáshoz" - vélekedett az amerikai alelnök, aki szerint az Egyesült Államok "csak kinyithatja az ajtót", azon a háborúzó feleknek kell átsétálniuk. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×