Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.48
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Németország - A CDU/CSU a győztes, az AfD a "győztesebb", búcsúznak a liberálisok

A hajnali nem hivatalos végeredmény alaposan felülírta a vasárnap esti részeredményeket. Eszerint az előre hozott német parlamenti választások győztese az eddig ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség, a nagy győztes azonban a radikális jobboldali AfD párt. A választások nagy vesztese a korábbi kormánypárt, a liberális FDP, amely a Bundestagtól most búcsúzni kényszerül.

A német portálok által kora hajnalban közzétett nem hivatalos végeredmény szerint a CDU/CSU a szavazatok 28,52 százalékával végzett az első helyen. A keresztény pártok közös kancellárjelöltje a 69 éves Friedrich Merz, aki minden bizonnyal Németország következő kancellárja lesz. A pártszövetség 4,3 százalékkal növelte szavazatainak számát a 2021 őszi eredményhez képest.

Nagyarányú, rekorderedményt könyvelhet el ugyanakkor a többiek által kiközösített AfD, amely a voksok 20,80 százalékát szerezte meg. A párt nemcsak az egykori NDK területén szerepelt kiválóan, de több nyugat-német tartományban is.

Erre utal, hogy az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt szavazatainak számát a három évvel ezelőttihez képest 10,4 százalékkal növelte, vagyis megduplázta.

A nagy vesztes a szavazatok 16,41 százalékával a szociáldemokrata SPD, amely Olaf Scholz eddigi kancellárral az élén történelmi kudarcot könyvelhetett el . A 2021 szeptemberi parlamenti választások nagy győztese a mostani előre hozott szavazás legnagyobb vesztese lett, 9,3 százalékkal kevesebb szavazathoz jutott most, mint három évvel ezelőtt.

Noha szavazatainak száma csökkent, az az SPD eddigi koalíciós partnere, a Zöldek Pártja a voksok 11,61 százalékával végzett a negyedik helyen, ami a visszaesés ellenére nem hasonlítható össze a szociáldemokraták kudarcával.

A választások másik nagy vesztese az FDP, amely a korábbi pénzügyminiszter, Christian Lindner vezetésével ténylegesen leszerepelt. A liberális párt a voksok 4,33 százalékával elmaradt a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbtől, azaz 7,1 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett, mint 2021 őszén.

A kudarc áldozata az eddigi pártvezető, illetve korábbi miniszter, Lindner, aki már éjfél előtt bejelentette lemondását, visszavonulását.

A nem hivatalos végeredmény szerint a vasárnapi választások nagy meglepetése az egykori NDK-s múlttal rendelkező Baloldal Pártja, a Die Linke, amely a "nagy öregek", a többi között Gregor Gysi és Dietmar Bartsch tátogatásával, de "megfiatalodva" a 36 éves Heidi Reichin vezetésével a szavazatok 8,7 százalékát szerezte meg.

A vasárnapi választások vesztese az alig több mint egy évvel ezelőtt alakult, országos szavazáson első ízben indult Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely a nem hivatalos végeredmény szerint kevéssel ugyan, de elmaradt az 5 százaléktól.

A hajnali nem hivatalos végeredmény felülírta az előző esti koalíciós találgatásokat, amelyek akkor még hárompárti koalíciót jövendöltek.

Hétfő reggelre azonban elemzők már véleményt váltottak, utalva arra, hogy

Németországnak Friedrich Merz, illetve a CDU/CSU vezetésével kétpárti kormánya lesz. A szociáldemokraták csúfos szereplése ellenére a parlamenti többséghez elegendő lesz a konzervatívok és a szociáldemokraták nagykoalíciója.

A kancellárjelölt Friedrich Merz rövid nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy mielőbbi kormányalakításra törekszik, mindennek ellenére megfigyelők szerint ehhez hetekre lesz szükség.

Ami pedig a hétfői menetrendet illeti, a ZDF szerint a délelőtt folyamán ülést tart az összes érintett párt elnöksége. Christian Lindner búcsúja immár kész tény, ugyanakkor várható, hogy a szociáldemokrata SPD vezetésében is jelentős változások lesznek.

Az eddigi kancellár, Olaf Scholz minden valószínűség szerint potsdami képviselőként megőrzi ugyan parlamenti mandátumát, de szerepet aligha vállal.

Németországban tavaly novemberben bukott meg az addigi hárompárti, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és az FDP-ből álló kormány. Az előre hozott választásokat ugyanakkor a kormány által korábban tető alá hozott új választójogi törvény alapján tartották. Ennek fő eleme volt, hogy a Bundestag az addigi 736 főről 630-ra "zsugorodott".

Ez egyben azt jelenti, hogy a kormányalakítóshoz szükséges többség 316 mandátum esetén már biztosított.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×