A konzervatív kancellárt már korábban is rendkívül sok bírálat érte amiatt, hogy a bel-, illetve gazdaságpolitikával szemben előnyben részesíti a külpolitikát. Ebből a szempontból szinte jelképes volt, hogy a koalíció századik napján Merz, éppen Ukrajna támogatását megerősítendő, elsősorban videón keresztüli egyeztetéseket szervezett az ukrán elnök, valamint több uniós, illetve NATO-vezető közreműködésével. A résztvevők Donald Trump amerikai elnöknek üzentek az orosz államfővel, Vlagyimir Putyinnal való csúcstalálkozója előtt.

A századik napot "beárnyékolta" egy közvélemény-kutatás is, amelynek adatai szerint az AfD első ízben előzte meg a CDU/CSU-t. Elemzők úgy vélték, hogy az ok egyértelműen a külpolitika Merz általi előnyben részesítése volt.

A kancellár szerdai egész napos elfoglaltsága miatt egy nappal később az X platformon reagált a bírálatokra. Elemzők szerint sajátosan "merzi" volt, hogy a kritikákkal közvetlenül nem foglalkozott, hanem igyekezett azt kiemelni, hogy az első száz napban az általa vezetett, a CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló koalíció "otthon" eddig mit ért el, illetve mire törekszik.

A "rezümé" az ARD közszolgálati médium beszámolója szerint körülbelül az volt, hogy már sok minden sikerült, de még sok a teendő.

A kancellár megerősítette, hogy május 6-án hivatalba lépett kormánya tényleges politikai váltást ígért. Úgy értékelte, hogy Németország ismét megbízható partner Európában és világszerte. "Gazdasági fordulatot kezdeményeztünk, és korrigáltuk az elmúlt hónapok politikáját" – jelentette ki.

A kezdeti lépések megtörténtek, de sok a tennivaló

– hangoztatta a kancellár, aki szerint kormánya 100 napja dolgozik azon, hogy javítsa az emberek életkörülményeit Németországban.

"Sok mindent sikerült elindítani, ismét beruházások történnek Németországban – fogalmazott Merz, hozzátéve, hogy megítélése szerint a gazdaság hangulata lassan javul.

A kormány – mint idézték – gondoskodott arról, hogy a vállalatok befektetési feltételei javuljanak. A cél az, hogy Németország modern ipari ország maradjon. A külföldi versenyre utalva azt a célt fogalmazta meg, hogy a német ipar a mesterséges intelligenciával, a kutatással és más korszerű fejlesztésekkel előkelő helyet foglaljon el ebben a vetélkedésben.

"A világ nem alszik, a lépést tartanunk kell"

– fogalmazott a kancellár

Merz üzenetében utalt arra, hogy kormánya 500 milliárd eurós hitelt vett fel infrastrukturális fejlesztési, illetve klímavédelmi célokra. Szerinte a hidak, az utak és általánosságban a infrastruktúra fejlesztését már rég meg kellett volna tenni. Külön utalt a védelmi célokra felvett 400 milliárd eurós hitelre. Németország most többet fektet be a Bundeswehrbe, mint valaha is – jelentette ki.

Az ARD a tudósításhoz fűzött elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Merz stílusa jelentősen különbözik elődjei, Olaf Scholz és Angela Merkel vezetési stílusától: "ennek lényege, hogy nyilatkozatai szerint legtöbbször elégedett saját magával".

Idézte Merzet, aki a Scholz-kormányt úgy értékelte, hogy képtelen a feladatok végrehajtására. Ellenzéki vezetőként azt hangoztatta, hogy ez a szerep gyakorlatilag őt illeti.

Az elemző ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy kormányának hivatalba lépésekor a Bundestag első körben nem szavazott bizalmat a kancellárnak. Az csak a második fordulóban sikerült, ami példa nélkülinek számított a szövetségi köztársaság történetében.

Scholz különösen a külpolitika frontján sok esetben "elveszettnek" tűnt. Merz azonban a külpolitika terén különösen ügyel arra, hogy "szuverén, magabiztos, sőt büszke" legyen. Donald Trumpnál tett első washingtoni vizitjét rögtön úgy értékelte, hogy rendkívül elégedett a látogatással.

Vezetési módja inkább hasonlít egy vállalkozóéhoz, mint egy politikuséhoz. Ez is megkülönbözteti őt Scholztól és Merkeltől is – vélte az elemző, aki szerint Merz a belpolitikát valójában a kormányra, leginkább a hozzá legközelebb álló, elsősorban konzervtív politikusokra bízza.