Mindez akkor is szenzációként hat, hogy német közvélemény-kutató intézetek szinte hetente teszik közzé a friss felméréseket. Ezek célja, hogy feltárják a hivatalban lévő kormány támogatottságát, illetve ennek kapcsán azt, hogy melyik párt nyerné az esetleges választásokat, ha azokat a következő vasárnap tartanák.

Ebből a szempontból az AfD az elemzők szerint történelmet írt. A 2013-ban alakult és 2017-ben a parlamentbe is bejutott párt támogatottsága azóta töretlenül emelkedett. Különösen a Merkel-korszakban, de a Scholz-kormány regnálása idején mindezt az illegális bevándorlás elleni, megalkuvás nélküli kiállásával érte el.

Az éppen száznapos, Friedrich Merz vezette, a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló koalíció hivatalba lépése óta ugyanakkor már nemcsak a bevándorlás elleni harc fő szószólójává, hanem

a kormány gazdaság-, illetve külpolitikájának legélesebb bírálójává vált.

Ami a Forsa közvélemény-kutató intézet konkrét adatait illeti, az AfD a krónikák szerint először előzte meg a konzervatív pártokat. Támogatottsága 26 százalékos, míg a keresztény pártok, a CDU/CSU szövetségének 24 százalékot mértek. Az eddigi 15 százalékról 13-ra csökkent a koalíciós partner szociáldemokrata SPD támogatottsága, míg az AfD-hez hasonlóan ugyancsak ellenzéki Zöldek Pártja felzárkózott az SPD mellé. Rajtuk kívül még 11 százalékkal a Baloldal Pártja jutna be a Bundestagba.

Az idézett elemzők szerint természetesen mindehhez kellett a kancellár, illetve az általa vezetett koalíció népszerűségének szinte folyamatos hanyatlása. A közvélemény-kutató intézetek – és nem csak a Forsa – szerint a megkérdezettek mintegy kétharmada elégedetlen a koalíció, és legalább ennyien a kancellár teljesítményével.

Az elmúlt 100 nap alapján Friedrich Merznek leginkább azt rótták, illetve róják fel, hogy elhanyagolta a bel-, illetve gazdaságpolitikát a külpolitika rovására.

Támogatottsága mindössze 29 százalékos, ami a legrosszabb érték május 6-i hivatalba lépése óta.

A kormány számára lesújtó adatokhoz kellett az is, hogy az AfD időközben bővítette a palettát, és a korábbiaknál is jóval élesebben bírálta a koalíció, illetve a kancellár gazdaságpolitikáját. A két társelnökkel, Alice Weidellel és Tino Chrupallával az élen elítélték az alkotmánymódosítással végrehajtott többszáz milliárdos hitelfelvételeket, amelyek több mint tíz évre szóló rendkívüli eladósodást eredményeznek.

A potenciális választók körében az elmúlt hetekben a AfD iránt sajátos rokonszenvet váltott ki a koalíciós pártok és a Zöldek törekvése a párt teljes kiközösítésére, sőt esetleges betiltására is. Az alkotmányvédelmi hivatal az AfD-t "radikális szélsőségesnek" minősítette, az illetékes közigazgatási bíróság azonban finomított ezen az állásponton. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kancellár nem támogatta az esetleges betiltást, azt hangoztatva, hogy az AfD ellen parlamenti úton kell felvenni a harcot.

Sajátos ajándékkal "lepte meg" a kancellárt és kormányát az AfD két társelnöke. Weidel és Chrupalla közös nyilatkozatukban "rombolónak" minősítették a koalíció eddigi mérlegét.

Mindenekelőtt azt rótták fel, hogy a Merz-kormány teljes mértékben adós maradt Németország politikájának beígért megváltoztatásával, az eddigi "baloldali politika" ígért megszüntetésével.

A német emberek az ígéretek beváltása helyett a "szokásos üzletmenetet" kapták, a Merkel- és a Scholz-kormány "végzetes" döntéseit nem korrigálták. A kancellár tucatszámra szegi meg választási ígéreteit, a koalíció dilettantizmusa még a Scholz-kormányét is felülmúlja – fogalmaztak.

A társelnökök felrótták a beígért iparfejlesztés elmaradását és az eladósodást. Németoszágot immár negyedik éve recesszió fenyegeti, a munkanélküliek száma pedig hárommillió körül mozog. Úgy vélekedtek, hogy a kormány nem támogatja kellően a magánháztartásokat, illetve a vállalatokat, utalva az adókönnyítés elmaradására. Elítélték a koalíció energia- és klímapolitikáját is.

A kormány cserben hagyja a polgárokat – fogalmaztak közös nyilatkozatukban. Felrótták azt is, hogy az "adósságkormány" két kézzel költi a pénzt. Szerintük a németek kivételével mindenkinek jut elég, így a migránsoknak, a baloldali szerveteknek vagy épp Ukrajnának is.

Reményüket fejezték ki, hogy a koalíció még a három hivatali év után leköszönt Scholz-kormánynál is hamarabb felbomlik. "Ellenkező esetben Németországot nemcsak további négy elvesztegetett év, hanem gazdaságunk és jólétünk helyrehozhatatlan veszteségei is fenyegetik" – hangoztatták a társelnökök.