A legfrissebb közvélemény-kutatást a Bild című lap megbízásából az Insa intézet végezte. Az adatok szerint a CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló koalíció támogatottsága rosszabb, mint „valaha”. Mindez annak ellenére alakult így, hogy a kancellár szeptemberben új kezdetet hirdetett, sőt már az általa abba tartott első eredményeket is nyugtázta.

Friedrich Merznek már jó ideje felrótták, hogy túlságosan a külpolitikára összpontosít, és elhanyagolja a bel-, illetve gazdaságpolitikát. Ő maga igyekezett ezen változtatni, azonban nem éppen jól sültek el a dolgok. A napokban például még konzervatív körökben is vihart váltott ki az az általánosító kijelentése, hogy a menekültek, mint fogalmazott, „ártanak a városképnek”.

Legutóbb pedig a nyugdíjreform tervezete okozott, illetve okoz még pártján belül is olyan vitát, amelytől azóta hangos a sajtó. A tervezetet erőteljesen bírálják a legtekintélyesebb gazdasági szakértők is.

Noha a kormánypártok közötti az első hónapokban rendkívül éles nézeteltérések az elmúlt hetekbenn némelyest csillapodtak, a koalíció támogatottságát ez egyáltalán nem javította. Az pedig egyenesen a radikális jobboldali ,és már nem csak az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző AfD malmára hajtotta a vizet, hogy időről időre felerősödtek a párt betiltását sürgető követelések.

A felmérés adatai szerint a kormány munkájával a válaszadók 67 százaléka elégedetlen. Ezzel szemben a megkérdezettek mindössze 22 százaléka volt ellenkező véleményen.

Nem meglepetés, hogy Friedrich Merz támogatottsága is tovább csökkent. A megkérdezettek csupán 25 százaléka volt elégedett a kancellár munkájával. A mostanit megelőző Insa-felmérés szerint ugyanez az arány 27 százalékos volt.

A közvélemény-kutatások elengedhetetlen része a kérdés, hogy melyik párt nyerne, ha a választásokat a legközelebbi vasárnap tartanák. A befutó, akárcsak az elmúlt hónapokban nem egyszer, az AfD lenne, eszerint 26 százalékkal az ellenzéki párt végezne az első helyen. A CDU/CSU-ra a megkérdezettek 25 százaléka szavazna, míg a kisebbik koalíciós párt, a szociáldemokrata SPD 15 százalékot szerezne.

A korábbi kormánykoalíciós Zöldek Pártja 11 százalékon áll, egy hajszállal előzve meg az elsősorban a keleti tartományokban népszerű Baloldal Pártját (Die Linke).

A törvényhozásból a február végi választások nyomán kiesett, ugyanakkor nagy hagyományokkal rendelkező liberális FDP 3 százalékkal továbbra sem juthatna vissza a Bundestagba. Kudarca ítélt ugyanakkor a német politikába 2024 elején szinte berobbant, az alapító Sahra Wagenknecht nevét viselő BSW párt, amely az első hónapokban a tartományokban siker sikerre halmozott.

Ennek ellenére februárban nem jutott be a Bundestagba, alig elmaradva az ehhez szükséges 5 százalékos küszöbtől. Noha a párt a szavazatszámlálás megismétlését követeli, támogatottsága a felmérések szerint azóta is csökkent. Ehhez hozzájárult, hogy maga Sahra Wagenknecht a közelmúltban lemondott a pártelnöki tisztségéről.