Infostart.hu
eur:
388.64
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: Polizei_OL/Twitter

Lázad a német rendőrség a megszigorított határellenőrzés terhei miatt

Nem csak a szomszédos országok tiltakoznak az illegális bevándorlás szigorítása érdekében elhatározott német kormányzati intézkedések miatt. Ezúttal a rendőrség figyelmeztetett arra, hogy a végrehajtás terhei heteken belül elviselhetetlenné válnak.

Pontosan két héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra a Friedrich Merz konzervatív kancellár vezette,a CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló koalíciós kormány belügyminisztere az illegális bevándorlás szigorításának programját. A kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő Alexander Dobrindt a határőrséget, mindenekelőtt a rendőrséget rendkívüli jogkörökkel ruházta fel az illegálisnak tartott migránsok azonnali visszafordítására, illetve kitoloncolására.

A Németországgal szomszédos országok, elsősorban Lengyelország és Ausztria szinte azonnal tiltakoztak a határokon történő ellenőrzések, illetve kitoloncolások ellen, hangoztatva, hogy a szóban forgó intézkedések ellentétesek az európai unós jogszabályokkal. Az újdonsült kancellár már a beiktatását követő napon Varsóban igyekezett csökkenteni a feszültséget, hangoztatva, hogy rövid távú „kényszerintézkedésről” van szó és kormánya ténylegesen az európai joggal összhangban álló menekültpolitikára törekszik.

Ennek ellenére az elmúlt két hétben már megkezdődtek a kitoloncolások, amelyekkel kapcsolatban most a rendőrség vezetője emelte fel a hangját.

A német portálok beszámolója szerint Andreas Rosskopf,a rendőri szakszervezet (GdP), ténylegesen a rendőség egyik első számú vezetője a Funke médiacsoport lapjainak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a végrehajtás hatalmas terhekkel jár.

Az ugyanakkor korábban ismert volt, hogy a szakszervezet alapjában véve támogatásáról biztosította a kormányon belül elsősorban a konzervatív pártok által szorgalmazott szigorítási programot, az illegális migráció korlátozását. A GdP vezetője ezúttal viszont arra figyelmeztetett, hogy a rendőrségre nehezedő terhek lassan elviselhetetlenek, ebből fakadóan az intézkedéscsomag „sokáig” nem megvalósítható.

Többek között a Der Spiegel és a Die Zeit idézte Rosskopfot, aki a rendkívüli túlórák, a szolgálati beosztás megváltozása, továbbá a szükséges képzés hiánya miatt panaszkodott.

„Egy dolog világos, mégpedig az, hogy a rendőrség csak néhány hétig tudja fenntartani az ellenezést”

– jelentette ki. Egyes tudósítások szerint a szakszervezeti elnök két-három hetet" említett.

A De Spiegel utalt arra, hogy az elmúlt napokban „jóval több” mint 1000 rohamrendőrt vezényeltek a határ menti területekre. A belügyminiszter azt állította, hogy az intézkedés nyomán mintegy 50 százalékkal nőtt a kitoloncolások száma.

Ezzel kapcsolatban nyilatkozott a szigorításokat túlzottnak tartott kisebbik koalíciós pár, az SPD bel-, illetve menekültpolitikai szakértője. Az idézett politikus, Lars Castelucci szerint a választott német út veszélyeket rejt magában.

„A szigorított határellenőrzéssel és a menedékkérők koordinálatlan visszautasításával fennáll annak a veszélye, hogy európai szomszédaink feladják az európai menekültügyi reform közös irányvonalát, és nemzeti intézkedésekre támaszkodnak” – mondta Castellucci a Funke újságoknak.

A migráció kezelésében Németország csak szomszédaival együttműködve lehet sikeres

– jelentett ki. A CDU belügyi szakértője, Alexander Throm ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a határellenőrzés hatékony. „Németország már nem a migráció mágnese Európában. Európai szomszédaink évek óta remélték, hogy az ország tanújelét adja a korlátozóbb migrációs politikának” – állította konzervatív politikus.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×