Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
330.6
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Christian Stocker új néppárti miniszterelnök sajtóértekezletet tart az osztrák hárompárti koalíciós kormány beiktatási ünnepsége után a bécsi elnöki rezidencián, a Hofburg-palotában 2025. március 3-án. Ez Ausztriában az első olyan kormány, amelyet az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) koalíciója alkot.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Mérleget vont az osztrák kormány – az ellenzék szerint kudarc kudarc hátán

Mérleget készített az új osztrák kormány: a Christian Stocker vezette hárompárti koalíció március elején lépett hivatalba, négy hónapos tevékenységét azonban beárnyékolta a június 10-i grazi iskolai merénylet.

Önmagában már a hivatalba lépés sem volt könnyű. A tavaly szeptemberi parlamenti választások után csak harmadik próbálkozásra sikerült kormányt alakítani, előbb a néppárti kancellár, Karl Nehammer adta vissza a megbízást, vagy Herbert Kickl, a választást megnyerő Osztrák Szabadságpárt elnöke. Az államfő, Alexander Van der Bellen ezután ismét az ÖVP-t bízta meg kormányalakítással, így esett a választás a konzervatívok a nyilvánosság előtt szinte alig ismert második emberére, az addigi pártfőtitkárra, Christian Stockerre, aki a szociáldemokratákkal (SPÖ) és a liberálisokkal (NEOS) már sikerrel vette az akadályt.

Eközben tornyosultak a nehézségek az új kormány előtt, különös tekintettel az Ausztriát is sújtó migrációs válságra, az ország eladósodására, valamint ettől elválaszthatatlanul a fenyegető uniós túlzottdeficit-eljárásra. Mindennek ellenére Christian Stocker arra tett ígéretet, hogy hárompárti kormányával megteremti a biztonságos jövő alapját.

Az első értékelést negyedév eltelte után várták, ami elmaradt a június 10-i tragikus grazi iskolai merénylet miatt. Az egyik helyi gimnázium volt diákja által végrehajtott ámokfutás kilenc tanuló és egy tanárnő életét követelte, Ausztria pedig azóta a történtekre emlékezik, és nem utolsó sorban arra összpontosít, hogy hasonló merényletek a jövőben ne fordulhassanak elő.

A hét elején a kancellár Andreas Babler szociáldemokrata alkancellár és a NEOS-t képviselő pártelnök-külügyminiszter Beate Meinl-Reisinger mérleget vont. „Be akarjuk tartani, amit ígértünk, azaz helyesen cselekedni Ausztria javára” – fogalmazott a konzervatív politikus. A több mint hatmilliárd eurós hiánnyal küszködő költségvetés átalakítását, továbbá a szövetségi kormány, a tartományok, a városok és az önkormányzatok közötti partnerség erősítését említette a kihívások között. Stocker úgy fogalmazott, hogy ez elengedhetetlen Ausztria versenyképességének, jólétének biztosításához. A kancellár szerint a kormányprogramból sok projektet már megvalósítottak az oktatás, a biztonság, az integráció és a gazdaság területén.

Andreas Babler alkancellár az infláció elleni intézkedésekre helyezte a hangsúlyt. Utalt a bankokra ideiglenesen kivetett, évi 500 millió eurós stabilitási adóra, a szabályozott lakáspiac bérleti díjának befagyasztására.

A menekültügy szigorítását célozta az a kormány által kidolgozott, a parlament által jóváhagyott úgynevezett vészhelyzeti törvény, amely megnehezíti a menekültek befogadását. A szabályozás egyik kulcseleme, hogy a kormány parlamenti jóváhagyással vészhelyzetet hirdethet a közrend és a belbiztonság veszélyeztetettsége esetén. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy ez idő alatt még a menekültstátuszért folyamodó bevándorlókat sem fogadnák az országban. Csak azok kaphatnának menedéket, akiknek rokonaik élnek ott, továbbá a felnőtt kíséret nélkül utazó kiskorúak és a kisgyermekes anyák.

A ZIB-2 televíziónak adott értékelő interjújában Stocker kancellár már önkritikusabban fogalmazott. Elismerte, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárást nem sikerült elhárítani. „Szerettük volna elkerülni, de a számok ezt nem tették lehetővé” – hangoztatta a kancellár, de jelezte, nem ez az első alkalom, amikor Ausztriának ilyen eljárással kell szembenéznie. Ez a hiány azonban szakszerűen kezelhető – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva elismerte azt is, hogy az inflációt nem sikerült német mintára csökkenteni. Közölte azt is, hogy 3,3 százalékos inflációs rátával nem lehet megelégedni, csökkenteni akarják két százalékra, de ez nem csak Ausztrián múlik, és Stocker többek között az Egyesült Államokkal folytatott vámtárgyalásokra hivatkozott.

Elismerte azt is, hogy a közvélemény-kutatásokban az FPÖ változatlanul jelentősen vezet. „Még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, de ez nem az időszak vége” – mondta a kancellár.

Az FPÖ a kudarc mérlegéről beszélt. „Néhány hónap alatt a szövetségi kormány további pusztítást és hanyatlást okozott Ausztriában” – fogalmazott Christian Hafenecker, a Szabadságpárt főtitkára. Hasonlóan vélekedett az ugyancsak ellenzéki Zöld Párt vezetője is, aki szerint a kormány elszalasztotta az új kezdet lehetőségeit, és a kudarc felé tart.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×