Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Christian Stocker új néppárti miniszterelnök sajtóértekezletet tart az osztrák hárompárti koalíciós kormány beiktatási ünnepsége után a bécsi elnöki rezidencián, a Hofburg-palotában 2025. március 3-án. Ez Ausztriában az első olyan kormány, amelyet az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) koalíciója alkot.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Mérleget vont az osztrák kormány – az ellenzék szerint kudarc kudarc hátán

Mérleget készített az új osztrák kormány: a Christian Stocker vezette hárompárti koalíció március elején lépett hivatalba, négy hónapos tevékenységét azonban beárnyékolta a június 10-i grazi iskolai merénylet.

Önmagában már a hivatalba lépés sem volt könnyű. A tavaly szeptemberi parlamenti választások után csak harmadik próbálkozásra sikerült kormányt alakítani, előbb a néppárti kancellár, Karl Nehammer adta vissza a megbízást, vagy Herbert Kickl, a választást megnyerő Osztrák Szabadságpárt elnöke. Az államfő, Alexander Van der Bellen ezután ismét az ÖVP-t bízta meg kormányalakítással, így esett a választás a konzervatívok a nyilvánosság előtt szinte alig ismert második emberére, az addigi pártfőtitkárra, Christian Stockerre, aki a szociáldemokratákkal (SPÖ) és a liberálisokkal (NEOS) már sikerrel vette az akadályt.

Eközben tornyosultak a nehézségek az új kormány előtt, különös tekintettel az Ausztriát is sújtó migrációs válságra, az ország eladósodására, valamint ettől elválaszthatatlanul a fenyegető uniós túlzottdeficit-eljárásra. Mindennek ellenére Christian Stocker arra tett ígéretet, hogy hárompárti kormányával megteremti a biztonságos jövő alapját.

Az első értékelést negyedév eltelte után várták, ami elmaradt a június 10-i tragikus grazi iskolai merénylet miatt. Az egyik helyi gimnázium volt diákja által végrehajtott ámokfutás kilenc tanuló és egy tanárnő életét követelte, Ausztria pedig azóta a történtekre emlékezik, és nem utolsó sorban arra összpontosít, hogy hasonló merényletek a jövőben ne fordulhassanak elő.

A hét elején a kancellár Andreas Babler szociáldemokrata alkancellár és a NEOS-t képviselő pártelnök-külügyminiszter Beate Meinl-Reisinger mérleget vont. „Be akarjuk tartani, amit ígértünk, azaz helyesen cselekedni Ausztria javára” – fogalmazott a konzervatív politikus. A több mint hatmilliárd eurós hiánnyal küszködő költségvetés átalakítását, továbbá a szövetségi kormány, a tartományok, a városok és az önkormányzatok közötti partnerség erősítését említette a kihívások között. Stocker úgy fogalmazott, hogy ez elengedhetetlen Ausztria versenyképességének, jólétének biztosításához. A kancellár szerint a kormányprogramból sok projektet már megvalósítottak az oktatás, a biztonság, az integráció és a gazdaság területén.

Andreas Babler alkancellár az infláció elleni intézkedésekre helyezte a hangsúlyt. Utalt a bankokra ideiglenesen kivetett, évi 500 millió eurós stabilitási adóra, a szabályozott lakáspiac bérleti díjának befagyasztására.

A menekültügy szigorítását célozta az a kormány által kidolgozott, a parlament által jóváhagyott úgynevezett vészhelyzeti törvény, amely megnehezíti a menekültek befogadását. A szabályozás egyik kulcseleme, hogy a kormány parlamenti jóváhagyással vészhelyzetet hirdethet a közrend és a belbiztonság veszélyeztetettsége esetén. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy ez idő alatt még a menekültstátuszért folyamodó bevándorlókat sem fogadnák az országban. Csak azok kaphatnának menedéket, akiknek rokonaik élnek ott, továbbá a felnőtt kíséret nélkül utazó kiskorúak és a kisgyermekes anyák.

A ZIB-2 televíziónak adott értékelő interjújában Stocker kancellár már önkritikusabban fogalmazott. Elismerte, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárást nem sikerült elhárítani. „Szerettük volna elkerülni, de a számok ezt nem tették lehetővé” – hangoztatta a kancellár, de jelezte, nem ez az első alkalom, amikor Ausztriának ilyen eljárással kell szembenéznie. Ez a hiány azonban szakszerűen kezelhető – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva elismerte azt is, hogy az inflációt nem sikerült német mintára csökkenteni. Közölte azt is, hogy 3,3 százalékos inflációs rátával nem lehet megelégedni, csökkenteni akarják két százalékra, de ez nem csak Ausztrián múlik, és Stocker többek között az Egyesült Államokkal folytatott vámtárgyalásokra hivatkozott.

Elismerte azt is, hogy a közvélemény-kutatásokban az FPÖ változatlanul jelentősen vezet. „Még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, de ez nem az időszak vége” – mondta a kancellár.

Az FPÖ a kudarc mérlegéről beszélt. „Néhány hónap alatt a szövetségi kormány további pusztítást és hanyatlást okozott Ausztriában” – fogalmazott Christian Hafenecker, a Szabadságpárt főtitkára. Hasonlóan vélekedett az ugyancsak ellenzéki Zöld Párt vezetője is, aki szerint a kormány elszalasztotta az új kezdet lehetőségeit, és a kudarc felé tart.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.

Kiderült ki a legnagyobb nyertes – és a vesztes is

Csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány. A minisztériumoknál jelentős az átrendeződés.
Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Több mint 500 milliárd forinttal, 12 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek az önkormányzati rendszerbevételei 2027-ben a 2026-os módosított költségvetéshez képest – derül ki a kormány péntek éjjel kiadott tervezetéből. A települések több állami támogatáshoz jutnak, csökken a szolidaritási hozzájárulás, és a beruházásokra is jelentősen több pénz jutna. A forrásbővülés azonban nem jelenti automatikusan a városházák pénzügyi önállóságának erősödését, mert a többlet jelentős része meghatározott közfeladatokhoz és emelkedő működési költségekhez kapcsolódik. A települések vezetői várhatóan elégedetlenek lesznek majd, kérdés, hogy még a parlamenti és bizottsági vitákban milyen módosításokat sikerül kiharcolni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×