Infostart.hu
eur:
378.1
usd:
323.94
bux:
127491.23
2026. április 9. csütörtök Erhard
Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Hetekig tartó politikai szenvedés jöhet a német választások után

A konzervatív CDU/CSU győzött az előrehozott német parlamenti választásokon. A keresztény pártok szövetsége az előzetes eredménye szerint a voksok 28,4 százalékával végzett az első helyen. A nagy győztes azonban a radikális jobboldali AfD párt, amely a szavazatok 20,1 százalékát szerezte meg, 9,7 százalékkal többet, mint a három évvel ezelőtti parlamenti választásokon.

A vasárnap esti részeredmények szerint alapjában beigazolódtak az előzetes várakozások. A korábbi előjelzéseknek megfelelően a Friedrich Merz vezette konzervatív pártszövetség 4,3 százalékot javított 2021 szeptemberi teljesítményén. Szinte bizonyos, hogy az ellenzék vezető pártjából a megalakítandó kormány vezetőjévé lép elő.

Ugyanakkor a nagy győztes az Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amely mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni harc képviseletével 10 százalékkal erősítette meg korábbi támogatottságát.

A előehózott választások nagy vesztese az eddigi kancellár, Olaf Scholz által képviselt szociáldemokrata SPD, amely 2021 szeptemberi fölényes győzelméhez képest a voksok 16,3 százalékával 9,4 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett.

Ez a magyarázata annak, hogy a részeredmények közzététele után a kancellár vállalta a felelősséget a történelmi kudarcért, ugyanakkor gratulált a rivális győztes CDU/CSU-nak.

Az SPD-nél kisebb csapás érte a szociáldemokraták eddigi koalíciós partnerét, a Zöldek Pártját, amely 12,4 százalékot szerezve "mindössze" 2,3 százalékot esett vissza.

A kisebb pártok közül a két nagy vesztes, a hárompárti koalíciót tavaly novemberben felrobbantó liberális FDP, amely az késő esti részeredmények alapján a parlamenti bejutáshoz szüksége 5 százalék határán mozog, akárcsak a több mint egy évvel ezelőtt alakult új radikális baloldali párt, a BSW.

A kis pártok nagy győztese az egykori NDK-s múlttal rendelkező Baloldal Pártja, a Die Linke, amely a voksok csaknem 9 százalékát szerezte meg.

A győztes Friedrich Merz, a konzervatívok kancellárjelöltje első nyilatkozatában köszönetet mondotta szavazóknak, egyben a kisebbik keresztény párt, a CSU vezetőjének, Markus Södernek.

Merz cselekvőképes kormányt ígért, hangsúlyozva, hogy az általa vezetett kormány igyekszik visszanyerni Németország megtépázott európai, illetve nemzetközi tekintélyét. A konzervatív kancellárjelölt megerősítette, hogy az illegális meneküllek befogadásának, illetve kitoloncolásának szigorítása mellett legfőbb törekvése a gazdaság talpra állítása, valamint Németország biztonságának erősítése.

Rendkívül elégedetten nyilatkozott pártja szerepléséről Alice Weidel az AfD társelnöke.

A párt kancellárjelöltje a korábbi elutasítások ellenére ismételtem hangsúlyozta hogy az AfD kész az CDU/CSU-val való együttműködésre, ugyanakkor a leghatározottabban folytatni kívánja eddigi migrációs politikáját.

A legfrissebb beszámolók szerint késő estére 5 százalék alá csökkent a liberális FDP támogatottsága, amely ugyanakkor a hajnalra várható előzetes végeredményig még változhat. Lindner mégis kitartott az általa vezetett párt liberális politikája mellett. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a kudarc Lindner pártelnöki állásába kerülhet.

Az előzetes eredmények alapján elemzők szerint teljességgel kizárt, hogy a Németországnak kétpárti koalíciója lehet.

A legvalószínűbb opció lehet az CDU/CSU, valamint az SPD és a Zöldek esetleges koalíciója, de nem kizárt egy kisebb párt esetleges koalíciós részvétele sem. Értesülések szerint a kialakult "szűk keresztmetszetek" azt valószínűsítik, hogy a CDU/CSU győzelme ellenére a kormányalakítás heteket vehet igénybe.

A választások előzetes végeredménye hétfő hajnalra, míg a hivatalos végeredmény a jövő hét közepére várható.

A vasárnapi választásra az új választójogi törvény alapján került sor. Ennek része, hogy a Bundestag az eddigi 736 helyett mostantól 630 képviselői hellyel rendelkezik, és a többséghez minimum 316 mandátum kell.

Beszámolók szerint a részvétel rendkívül magas volt, meghaladva a 80 százalékot.

Címlapról ajánljuk
„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal
percről percre

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a vasárnapi országgyűlési választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába, hogy beszámoljon a hétközi kormányülés friss döntéseiről. Cikkünk percről percre frissül!

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor Amerika-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az ukrán haderő tavaly brit drónokat használt egy, az oroszok által ellenőrzött híd megsemmisítésére Herszonban. Az eredetileg lehetetlennek vélt művelet a legelső eset volt a hadtörténelemben ukrán tisztek szerint, amikor harci körülmények között, egy drónok vezette akció keretében robbantottak fel hidat - írja a brit Telegraph. A Budapestet tegnap késő éjjel elhagyó J. D. Vance amerikai alelnök csütörtökön kijelentette: Ukrajna és Oroszország számára sem éri meg, hogy "néhány négyzetkilométeren alkudozzanak", és emiatt folytatódjon a háború. "Megéri emiatt további több százezer orosz és ukrán fiatal életet elveszíteni? Megéri ez a várhatóan hónapokig vagy akár évekig tartó magasabb energiaárakat és gazdasági károkat? Szerintünk a válasz egyértelműen nem. De hát, tudják, ketten kellenek a tangózáshoz" - vélekedett az amerikai alelnök, aki szerint az Egyesült Államok "csak kinyithatja az ajtót", azon a háborúzó feleknek kell átsétálniuk. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×