Infostart.hu
eur:
379.64
usd:
321.66
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Friedrich Merz német kancellár az évenkénti nyári sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2025. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb összecsapás a Bundestagban: kemény kritikát kapott a kancellár és kormánya

Váratlanul békülékeny hangot ütött meg a 2026-os költségvetés parlamenti vitájában a német kancellár, Friedrich Merz alighanem a gyászos közvélermény-kutatási adatok után váltott, de így sem kímélte legnagyobb kihívója, az AfD társelnöke.

A múlt héten meglehetős késéssel az idei esztendőre szóló költségvetést hagyta jóvá a német Bundestag. A vita Friedrich Merz kancellár és az ellenzéki AfD párt első számú vezetője, Alice Weidel heves összecsapása jegyében zajlott. A most szerdai ülésen a 2026-os költségvetés tervezete volt napirenden, az általános vitát azonban hagyományosan a szövetségi kormány egészének politikájáról szóló vitává fajult.

A tervezetet már előző nap nyilvánosságra hozta Lars Klingbeil szociáldemokrata alkancellár és pénzügyminiszter: a jövő évi költségvetés összesen 174 milliárd eurós adósságot irányoz elő, ami rekordnak számít.

A szerdai vitára közvetve rányomta bélyegét az a legutóbbi felmérés, amely szerint a radikális jobboldali AfD párt támogatottsága már magasabb, mint a CDU/CSU pártszövetségé, és Alice Weidel – ráadásul meglehetős fölénnyel – első ízben előzte meg a kancellárt a népszerűségi listán. Elemzők szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténydemokrata kancellár meglehetősen békülékeny hangot ütött meg, az ellenzéket pártvonalakon átívelő kompromisszumkészségre szólította fel.

„Ebben a házban egyetlen parlamenti frakció sem nyerte el az abszolút többséget az idén februárban tartott Bundestag-választásokon” – emlékeztetett, hangoztatva, hogy kormánya el akarja kerülni a konfrontációt, a társadalom mély megosztottságát. Kormánya eltökélt abban, hogy minden viszontagság ellenére kihasználja az országban rejlő lehetőségeket, és biztosítsa a szabadságot, a békét és a jólétet – jelentette ki.

A patetikus szólamok mellett ugyanakkor elutasította az ellenzék bírálatát, amely szerint kormánya a jóléti állam csorbítását hajtaná végre. „Az általunk indított reformok célja nem a jóléti állam lerombolása, hanem mindannak megőrzése, amire az országnak valóban szüksége van” – hangoztatta Merz, aki ugyanakkor a szociálpolitika ellenségeinek nevezte azokat, akik ellenzik a reformokat. Elutasította azokat a bírálatokat is, amelyek szerint a kormány nem mutat empátiát a nehéz helyzetben lévő emberek iránt.

Az AfD-nek címezte a kormány menekültpolitikáját érintő bírálatok elutasítását. A koalíció hivatalba lépését követő szigorításokra utalva azt hangoztatta, hogy kormánya valójában a korábbi bevándorlási, illetve menekültügyi politika alapvető korrekciójához kezdett hozzá.

Németország közelmúltbeli történetének egyik legnagyobb kihívását jelentő szakaszában van – hangsúlyozta a kancellár, aki szerint az egész nyugati érdekközösség talán az eddigi legnagyobb próbatétel előtt áll. Ez következményekkel jár a német gazdaságra nézve, amely a globális piacok felé irányul, és szabályokon alapuló világrendre van szüksége ahhoz, hogy valóban teljes mértékben ki tudja használni a versenyelőnyöket.

Merz beszéde valójában válasz volt az AfD társelnöke, Tino Chrupalla felszólalására. Az általános vita ugyanis a hagyományoknak megfelelően az ellenzék legerősebb pártja vezérszónokának beszédével kezdődik, amely hemzsegett a kemény bírálatoktól. A társelnök már bevezetőjében azt hangoztatta, hogy a 2026-os költségvetés tervezete a megtakarítások helyett tovább növeli az eladósodást. „Véget kell vetni a katasztrofális adósságpolitikának” – fogalmazott, együttműködést ajánlva azoknak az erőknek, amelyek hajlandók együttműködni pártjával, és „valóban jót akarnak az országnak”.

Beszédében a kancellárt többek között adócsökkentésre, a megfizethető energiaárak biztosítására szólította fel. Az AfD társelnöke a Bundeswehr fejlesztésére fordítandó különalap ellenére úgy véli, hogy a hadsereg katasztrofális állapotban van. „Olyan Bundeswehrre van szükség, amely képes megvédeni az országot” – jelentette ki.

A költségvetés vitájának valójában egyetlen üde színfoltja volt. A Zöldek Pártjának képviselőnője a már előző nap kezdődött plenáris tanácskozáson csecsemővel a karjaiban szólalt fel. A képviselőnő ezzel Bundestag-történelmet írt. Korábban ugyanis ahhoz is engedély kellett, hogy egy csecsemő egyáltalán jelen legyen a parlament ülésén, de a szabályokon a házelnök, Julia Klöckner enyhített. Hanna Steinmüller így egy nyakához erősített hordozóban a gyermekét a karjaiban tartva mondhatta el beszédét a szónoki emelvényről.

Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×