Infostart.hu
eur:
367.95
usd:
328.28
bux:
141376.65
2026. október 5. hétfő Aurél
Friedrich Merz német kancellár az évenkénti nyári sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2025. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Újabb összecsapás a Bundestagban: kemény kritikát kapott a kancellár és kormánya

Váratlanul békülékeny hangot ütött meg a 2026-os költségvetés parlamenti vitájában a német kancellár, Friedrich Merz alighanem a gyászos közvélermény-kutatási adatok után váltott, de így sem kímélte legnagyobb kihívója, az AfD társelnöke.

A múlt héten meglehetős késéssel az idei esztendőre szóló költségvetést hagyta jóvá a német Bundestag. A vita Friedrich Merz kancellár és az ellenzéki AfD párt első számú vezetője, Alice Weidel heves összecsapása jegyében zajlott. A most szerdai ülésen a 2026-os költségvetés tervezete volt napirenden, az általános vitát azonban hagyományosan a szövetségi kormány egészének politikájáról szóló vitává fajult.

A tervezetet már előző nap nyilvánosságra hozta Lars Klingbeil szociáldemokrata alkancellár és pénzügyminiszter: a jövő évi költségvetés összesen 174 milliárd eurós adósságot irányoz elő, ami rekordnak számít.

A szerdai vitára közvetve rányomta bélyegét az a legutóbbi felmérés, amely szerint a radikális jobboldali AfD párt támogatottsága már magasabb, mint a CDU/CSU pártszövetségé, és Alice Weidel – ráadásul meglehetős fölénnyel – első ízben előzte meg a kancellárt a népszerűségi listán. Elemzők szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténydemokrata kancellár meglehetősen békülékeny hangot ütött meg, az ellenzéket pártvonalakon átívelő kompromisszumkészségre szólította fel.

„Ebben a házban egyetlen parlamenti frakció sem nyerte el az abszolút többséget az idén februárban tartott Bundestag-választásokon” – emlékeztetett, hangoztatva, hogy kormánya el akarja kerülni a konfrontációt, a társadalom mély megosztottságát. Kormánya eltökélt abban, hogy minden viszontagság ellenére kihasználja az országban rejlő lehetőségeket, és biztosítsa a szabadságot, a békét és a jólétet – jelentette ki.

A patetikus szólamok mellett ugyanakkor elutasította az ellenzék bírálatát, amely szerint kormánya a jóléti állam csorbítását hajtaná végre. „Az általunk indított reformok célja nem a jóléti állam lerombolása, hanem mindannak megőrzése, amire az országnak valóban szüksége van” – hangoztatta Merz, aki ugyanakkor a szociálpolitika ellenségeinek nevezte azokat, akik ellenzik a reformokat. Elutasította azokat a bírálatokat is, amelyek szerint a kormány nem mutat empátiát a nehéz helyzetben lévő emberek iránt.

Az AfD-nek címezte a kormány menekültpolitikáját érintő bírálatok elutasítását. A koalíció hivatalba lépését követő szigorításokra utalva azt hangoztatta, hogy kormánya valójában a korábbi bevándorlási, illetve menekültügyi politika alapvető korrekciójához kezdett hozzá.

Németország közelmúltbeli történetének egyik legnagyobb kihívását jelentő szakaszában van – hangsúlyozta a kancellár, aki szerint az egész nyugati érdekközösség talán az eddigi legnagyobb próbatétel előtt áll. Ez következményekkel jár a német gazdaságra nézve, amely a globális piacok felé irányul, és szabályokon alapuló világrendre van szüksége ahhoz, hogy valóban teljes mértékben ki tudja használni a versenyelőnyöket.

Merz beszéde valójában válasz volt az AfD társelnöke, Tino Chrupalla felszólalására. Az általános vita ugyanis a hagyományoknak megfelelően az ellenzék legerősebb pártja vezérszónokának beszédével kezdődik, amely hemzsegett a kemény bírálatoktól. A társelnök már bevezetőjében azt hangoztatta, hogy a 2026-os költségvetés tervezete a megtakarítások helyett tovább növeli az eladósodást. „Véget kell vetni a katasztrofális adósságpolitikának” – fogalmazott, együttműködést ajánlva azoknak az erőknek, amelyek hajlandók együttműködni pártjával, és „valóban jót akarnak az országnak”.

Beszédében a kancellárt többek között adócsökkentésre, a megfizethető energiaárak biztosítására szólította fel. Az AfD társelnöke a Bundeswehr fejlesztésére fordítandó különalap ellenére úgy véli, hogy a hadsereg katasztrofális állapotban van. „Olyan Bundeswehrre van szükség, amely képes megvédeni az országot” – jelentette ki.

A költségvetés vitájának valójában egyetlen üde színfoltja volt. A Zöldek Pártjának képviselőnője a már előző nap kezdődött plenáris tanácskozáson csecsemővel a karjaiban szólalt fel. A képviselőnő ezzel Bundestag-történelmet írt. Korábban ugyanis ahhoz is engedély kellett, hogy egy csecsemő egyáltalán jelen legyen a parlament ülésén, de a szabályokon a házelnök, Julia Klöckner enyhített. Hanna Steinmüller így egy nyakához erősített hordozóban a gyermekét a karjaiban tartva mondhatta el beszédét a szónoki emelvényről.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×