Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Annalena Baerbock német külügyminiszter pártja, a Szövetség 90/Zöldek bonni kongresszusán 2022. október 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Hullámvasúton három vezető német politikusnő népszerűsége

A németországi választási eredmények átrajzolják több politikus pályaívét is: a parlament elnöke egy volt CDU-miniszter lesz, a távozó külügyminiszter az ENSZ-ben lehet vezető, míg a kormányra készülő szociáldemokraták az utcára tehetik női társelnöküket.

Egy időben három politikusnő jövendő sorsa váltotta ki a média érdeklődését. Egyikük a tárcájától búcsúzó Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter, a második Saskia Esken, a szociáldemokrata part társelnöke, míg a harmadik a konzervatív Julia Klöckner korábbi mezőgazdasági miniszter.

A német diplomácia az elmúlt több mint három évben rendkívül aktív irányítója tárcájától búcsúzni kényszerült, miután pártja ellenzékbe kényszerült a február végi választások eredményeként. Baerbock Robert Habeck alkancellárral és gazdasági miniszterrel együtt a Zöldek legismertebb politikusa és egyben társelnöke volt, aki külügyminiszterként beutazta a fél világot, aktív volt a konfliktusos térségekben, különös tekintettel a Közel-Keletre, ahol közvetíteni is próbált Izrael és a palesztin terrorszervezet, a Hamász háborújában. De hasonló aktivitást tanúsított az Európai Unióban és az ENSZ különböző fórumain is. Többször is megfordult az orosz háború sújtotta Ukrajnában, és az ostromlott ország egyik legfőbb német kormányzati támogatója volt.

A legfrissebb értesülések szerint a leköszönő külügyminiszternek most az ENSZ-közgyűlés elnöki tisztét ajánlotta fel a még hivatalban levő kormány, hangoztatva, hogy az állás rendkívüli diplomáciai jártasságot kíván. Megbízatása a szokásokhoz hűen júniustól egy évre szólna. A világszervezethez közel álló szakértők szerint megválasztására nagy az esély, aminek fő oka aktív diplomáciai tevékenysége mellett az a tény, hogy a német kormány az ajánlója.

A másik és sokak számára meglepetést keltő hír az volt, hogy a CDU/CSU-val nagykoalícióra készülő szociáldemokrata SPD parlamenti frakciójának több tagja lemondásra szólította fel a párt társelnökét, Saskia Eskent, mert szerintük a két társelnök, Lars Klingbeil és Esken közül az utóbbi hibáztatható leginkább a szociáldemokraták csúfos választási kudarcáért. Esken egyelőre nem reagált a sajátos felszólításra, ugyanakkor közismert, hogy napokkal ezelőtt nagyobb beleszólást követelt a konzervatívokkal folytatott koalíciós egyeztetésekbe.

A harmadik női karrier-irányváltás talán a legnagyobb horderejű a három közül: a választások győztese, a kereszténydemokrata CDU a CSU-val karöltve Julia Klöckner korábbi mezőgazdasági minisztert jelöli a Bundestag elnökének. A jelölést Friedrich Merz, a CDU elnöke, egyben kancellárjelölt kezdeményezte, és az a frakcióban egyhangú támogatásra talált.

Az elnöki tisztség az előírásoknak megfelelően a legerősebb kormánypártot illeti. Az 52 éves Klöckner az eddigi szociáldemokrata Bärbel Bast váltja a Bundestag vezetőjeként. A jelölést követő első nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Bundestag nem csupán az érvek és a megoldások helyszíne, de olyan testület is, amelynek példát kell mutatnia.

„Ha nem vagyunk képesek arra, hogy egymást tisztelve tárgyaljunk és vitázzunk is, hogyan várhatnánk el ezt a társadalom széles rétegeitől”

– idézte az ARD a leendő parlamenti elnököt. Klöckner egyfajta elnöki ars poeticaként fogalmazta meg azt is, hogy a Bundestagnak korszerűsítenie kell munkamódszerét, és törekednie kell arra, hogy az eddiginél erőteljesebben szólíthassa meg a fiatalokat.

Értesülések szerint nagykoalícióra törekvő pártok körében már folyik a vita a miniszteri posztok és más fontos tisztségek betöltéséről.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×