Infostart.hu
eur:
390.89
usd:
339.97
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
The concept of Russias invasion of the territory of Ukraine. Anton Petrus/Getty Images
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Orbán Balázs: nem engedünk az ukrán energiazsarolásnak

A háború kitörésének évfordulóján, kedd este tartják a Baljós közelség című dokumentumfilm premierjét. A film történészek, nyelvészek segítségével mutatja be az ukrán identitás legvitatottabb pontjait, egészen a szláv őstörténettől a modern geopolitikai konfliktusokig. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, fontos arról beszélni, hogy a most zajló háborúban mit kell tennie Európának és Magyarországnak.

Csaknem egyórás dokumentumfilmmel jelentkezett az ukrajnai háború évfordulójára a többek között a Blokád című játékfilmről és a Trianonról szóló dokumentumfilmjéről ismert Tősér Ádám rendező. A Baljós közelség című film bemutatóját február 24-én este tartják az Uránia Filmszínházban – írja a Mandiner összefoglalója.

Az ukrán háború a XXI. század egyik legvéresebb fegyveres konfliktusa. A legutolsó statisztikák szerint hetente 9 ezer ember veszíti életét vagy sebesül meg a frontokon mindkét oldalon, több millió ember hagyta el az országot, és a geopolitikai jelentősége és következményei a háborúnak még ma sem láthatóak – mondta a film bemutatóján részt vevő Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki hozzátette: ráadásul

még az is elképzelhető, hogy a háború még hosszú évekig velünk marad,

úgyhogy fontos arról beszélnünk, hogy mi történik körülöttünk, ebben a helyzetben Európának mit kellene tennie, és mint Magyarország stratégiája, mi hogyan tudunk kimaradni ebből a konfliktusból, és hogyan tudjuk garantálni Magyarország békéjét, biztonságát.

Mint Orbán Balázs fogalmazott, „a helyzet súlyos, mert ugyan Magyarország humanitárius értelemben folyamatosan támogatja és támogatta is Ukrajnát, de egyértelműen jeleztük, hogy nem kívánunk beleszállni az ukránok oldalán ebbe a háborúba. Nem kívánjuk az ukránok követeléseit teljesíteni. Ezért az elmúlt hónapokban Ukrajna és Magyarország között egy valódi konfliktus robbant ki.”

Ukrajna azt követeli Magyarországtól, hogy támogassuk a háborút, ez elsősorban fegyverszállítást és pénzküldést jelent, másodsorban Ukrajna szeretne az Európai Unió tagja lenni,

és azt követeli, hogy minden európai uniós ország támogassa Ukrajna ez irányú törekvéseit, és a harmadik, hogy azt követelik minden uniós országtól, hogy váljon le az olcsó orosz energiáról – mondta Orbán Balázs, aki szerint Magyarország ezekkel a követelésekkel nem ért egyet, ellenáll ezeknek a követeléseknek.

„Először is

nem szeretnénk egy kiszélesedő orosz–ukrán háborút, amiben mi is résztvevők vagyunk, először pénzküldéssel, aztán fegyverszállításokkal, végső soron katonák küldésével.

A többi európai ország elindult ezen az úton, Magyarország nem kíván ezen az úton továbbmenni” – fogalmazott Orbán Balázs, aki szerint Ukrajna európai uniós csatlakozása, vagyis egy háborúban lévő ország uniós tagsága azonnal behozná a háborút Európába.

Hozzátette: a következő időszak európai uniós költségvetése csak és kizárólag Ukrajnáról szólna, tehát nem jutna támogatás az európai gazdáknak, az európai cégeknek és az európai családoknak, mert Ukrajna minden pénzügyi forrást felemésztene.

Harmadsorban pedig az olcsó orosz energia hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességéhez – mondta Orbán Balázs, aki szerint

nem szeretnénk olyan helyzetet, hogy az olcsó orosz energia kivezetése miatt radikálisan megnőnek az egész térségben a benzinárak.

Magyarországon olyan rendszer van, hogy az Ural olaj és a Brent olaj közötti árkülönbséget, ami extraprofitadó formájában jelentkezik az energiacégeknél, a magyar állam elvonja, és a rezsicsökkentésbe forgatja. Tehát az olcsó orosz olaj nem csak a benzinárakat mérsékli, vagy az áremelések ellen hat, hanem részben a rezsicsökkentés pénzügyi fedezetét is biztosítja. Ezt sem szeretnénk elveszíteni – mondta Orbán Balázs, aki szerint ez valódi három konfliktuspont Ukrajna és Magyarország között.

„Ezért Ukrajna úgy döntött, és a negyedik évfordulót, a mai napot is tulajdonképpen ez a konfliktus határozta meg, hogy egy energiaembargón keresztül zsarolni próbálja Magyarországot”

– mondta Orbán Balázs, hozzátéve: „leállították a Barátság kőolajvezetéken az olajszállításokat, jelezték, hogy politikai változásban érdekeltek Magyarországon, és ezzel tulajdonképpen a folyamatban lévő választási kampányba is beavatkoztak. Ez egy nagyon súlyos helyzet, az elmúlt 35 évben a magyar politikában ilyen még nem történt, hogy egy szomszédos ország ilyen ellenséges lépést hajtott volna végre ennyi nappal a választások előtt. Erre kell felkészülni, és igyekszünk kivédeni az energiazsarolást. Ebben tettünk lépéseket, tehát nem hagyjuk, hogy Ukrajna megzsarolja Magyarországot, és nem hagyjuk azt sem, hogy az orosz olaj kivezetésével emeljék a benzin és a rezsiköltségeket Magyarországon” – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×