Infostart.hu
eur:
354.92
usd:
305.04
bux:
130901.52
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Professors and assistants explaining a lecture to a group of college students.
Nyitókép: Getty Images

A szakszervezet szerint 25 milliárdból meg lehetne oldani a felsőoktatási dolgozók béremelését

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete addig nem kezdeményez újabb tárgyalást, amíg az államtitkárság nem áll elő konkrét javaslattal és ígérettel a felsőoktatásban dolgozók bérhelyzetének rendezését illetően – mondta az InfoRádióban Gregor Anikó szakszervezeti titkár. Arról is beszélt, hogy készek lennének segíteni a minisztériumnak abban, hogy találjanak forrásokat a költségvetésben a követelések teljesítésére.

Két héttel a legutóbbi találkozó után, május 2-án, csütörtökön újabb tárgyalási fordulót tartottak a felek, de a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) képviselői ezúttal sem tudtak megállapodni a béremelésről a szakállamtitkársággal. Az érdekképviselet továbbra is méltatlannak tartja a felsőoktatásban dolgozók jelenlegi bérhelyzetét.

Az FDSZ és az ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkára azt mondta az InfoRádióban, hogy nem kaptak konkrét béremelési ígéretet a múlt heti egyeztetésen sem. Ezúttal is arra szerettek volna választ kapni az államtitkártól, hogy miként tudja biztosítani a minisztérium azt az ötvenszázalékos azonnali béremelést, amit első körben elengedhetetlennek tart a szakszervezet az állami tulajdonban lévő felsőoktatási intézmények összes dolgozója számára annak érdekében, hogy „méltó bérviszonyok legyenek”.

Gregor Anikó tájékoztatása szerint Hankó Balázs „nem tudott konkrét ajánlatot tenni” erre vonatkozóan, és

az FDSZ addig nem kezdeményez újabb tárgyalást, amíg az államtitkárság nem áll elő konkrét javaslattal.

Az egyetemi docens közölte: az államtitkár inkább azt tanácsolta nekik a múlt heti egyeztetésen, hogy „az egyetemek próbáljanak meg belső forrásból kigazdálkodni valamilyen mértékű béremelést”. A szakszervezeti titkár szerint azonban az érintett intézmények „alulfinanszírozottan működnek”, ezért gyakorlatilag teljesíthetetlen ez a javaslat. Gregor Anikó úgy látja, hogy a szakállamtitkárság „megpróbálja a kancellárokra hárítani a felelősséget”.

A felsőoktatási dolgozók a többi között azt követelik, hogy építsék be az alapbérükbe azt a 15-15 százalékos, munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítést, amit 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelésként. Emellett az így létrejövő garantált alapbérek legalább ötvenszázalékos azonnali emelését akarják elérni minden munkakörben és beosztásban. Gregor Anikó hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják a kialakult bérhelyzetet.

A szakszervezeti titkár kifejtette: számításaik szerint

az azonnali ötvenszázalékos béremelés körülbelül 25 milliárd forintos tételt jelentene a költségvetésben.

„Ha azt nézzük, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem százmilliárdot kap arra, hogy elindítson egy elit bölcsészképzést, vagy hogy az új Pázmány Campust 200 milliárdból építik meg Józsefvárosban, akkor azt hiszem, hogy ezeket a forrásokat hallva nem lenne olyan nehéz 25 milliárdot biztosítani a felsőoktatási dolgozóknak” – jegyezte meg Gregor Anikó.

Kiemelte, hogy az FDSZ kész felajánlani a segítségét a minisztériumnak a béradatok pontosításában, illetve ha kapnak erre engedélyt, akkor abban is, hogy találjanak forrásokat a költségvetésben a megfogalmazott követeléseik teljesítésére.

A témával kapcsolatban kerestük a felsőoktatásért felelős államtitkárságot is, amint megérkezik a válaszuk, közölni fogjuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Közel az uniós pénzek hazahozatala? – Magyar Péter Brüsszelből jelentkezik

Közel az uniós pénzek hazahozatala? – Magyar Péter Brüsszelből jelentkezik

Bejelentette: rövidesen benyújtja hivatalosan az EB elnökének és az ET elnökének is Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez, de szerinte ez sem meglepetés, mert fontos vállalásuk volt, ahogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -Védelmi Hivatal felállítása a korrupció elleni küzdelem jegyében.
Hihetetlen, de igaz: Európa élére repült Magyarország a fizetések területén

Hihetetlen, de igaz: Európa élére repült Magyarország a fizetések területén

Magyarország pénzforgalmi infrastruktúrája ma már az európai élmezőnybe tartozik, és a korábban 2030-ra kitűzött célt jóval megelőzve sikerült elérni, hogy az elektronikus fizetések aránya kétharmad fölé emelkedjen. A Portfolio Financial IT 2026 konferencián elhangzott: az utóbbi évek egyik legnagyobb hazai fizetési újdonsága, a qvik szerepe szépen növekszik az online térben, a bolti (fizikai) elfogadásban azonban több akadály is lassítja a terjedését – köztük az is, hogy nem minden piaci szereplő tartja be maradéktalanul a szabályozói elvárásokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×