Infostart.hu
eur:
390.76
usd:
340.15
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Professors and assistants explaining a lecture to a group of college students.
Nyitókép: Getty Images

A szakszervezet szerint 25 milliárdból meg lehetne oldani a felsőoktatási dolgozók béremelését

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete addig nem kezdeményez újabb tárgyalást, amíg az államtitkárság nem áll elő konkrét javaslattal és ígérettel a felsőoktatásban dolgozók bérhelyzetének rendezését illetően – mondta az InfoRádióban Gregor Anikó szakszervezeti titkár. Arról is beszélt, hogy készek lennének segíteni a minisztériumnak abban, hogy találjanak forrásokat a költségvetésben a követelések teljesítésére.

Két héttel a legutóbbi találkozó után, május 2-án, csütörtökön újabb tárgyalási fordulót tartottak a felek, de a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) képviselői ezúttal sem tudtak megállapodni a béremelésről a szakállamtitkársággal. Az érdekképviselet továbbra is méltatlannak tartja a felsőoktatásban dolgozók jelenlegi bérhelyzetét.

Az FDSZ és az ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkára azt mondta az InfoRádióban, hogy nem kaptak konkrét béremelési ígéretet a múlt heti egyeztetésen sem. Ezúttal is arra szerettek volna választ kapni az államtitkártól, hogy miként tudja biztosítani a minisztérium azt az ötvenszázalékos azonnali béremelést, amit első körben elengedhetetlennek tart a szakszervezet az állami tulajdonban lévő felsőoktatási intézmények összes dolgozója számára annak érdekében, hogy „méltó bérviszonyok legyenek”.

Gregor Anikó tájékoztatása szerint Hankó Balázs „nem tudott konkrét ajánlatot tenni” erre vonatkozóan, és

az FDSZ addig nem kezdeményez újabb tárgyalást, amíg az államtitkárság nem áll elő konkrét javaslattal.

Az egyetemi docens közölte: az államtitkár inkább azt tanácsolta nekik a múlt heti egyeztetésen, hogy „az egyetemek próbáljanak meg belső forrásból kigazdálkodni valamilyen mértékű béremelést”. A szakszervezeti titkár szerint azonban az érintett intézmények „alulfinanszírozottan működnek”, ezért gyakorlatilag teljesíthetetlen ez a javaslat. Gregor Anikó úgy látja, hogy a szakállamtitkárság „megpróbálja a kancellárokra hárítani a felelősséget”.

A felsőoktatási dolgozók a többi között azt követelik, hogy építsék be az alapbérükbe azt a 15-15 százalékos, munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítést, amit 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelésként. Emellett az így létrejövő garantált alapbérek legalább ötvenszázalékos azonnali emelését akarják elérni minden munkakörben és beosztásban. Gregor Anikó hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják a kialakult bérhelyzetet.

A szakszervezeti titkár kifejtette: számításaik szerint

az azonnali ötvenszázalékos béremelés körülbelül 25 milliárd forintos tételt jelentene a költségvetésben.

„Ha azt nézzük, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem százmilliárdot kap arra, hogy elindítson egy elit bölcsészképzést, vagy hogy az új Pázmány Campust 200 milliárdból építik meg Józsefvárosban, akkor azt hiszem, hogy ezeket a forrásokat hallva nem lenne olyan nehéz 25 milliárdot biztosítani a felsőoktatási dolgozóknak” – jegyezte meg Gregor Anikó.

Kiemelte, hogy az FDSZ kész felajánlani a segítségét a minisztériumnak a béradatok pontosításában, illetve ha kapnak erre engedélyt, akkor abban is, hogy találjanak forrásokat a költségvetésben a megfogalmazott követeléseik teljesítésére.

A témával kapcsolatban kerestük a felsőoktatásért felelős államtitkárságot is, amint megérkezik a válaszuk, közölni fogjuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×