Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Professors and assistants explaining a lecture to a group of college students.
Nyitókép: Getty Images

A szakszervezet szerint 25 milliárdból meg lehetne oldani a felsőoktatási dolgozók béremelését

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete addig nem kezdeményez újabb tárgyalást, amíg az államtitkárság nem áll elő konkrét javaslattal és ígérettel a felsőoktatásban dolgozók bérhelyzetének rendezését illetően – mondta az InfoRádióban Gregor Anikó szakszervezeti titkár. Arról is beszélt, hogy készek lennének segíteni a minisztériumnak abban, hogy találjanak forrásokat a költségvetésben a követelések teljesítésére.

Két héttel a legutóbbi találkozó után, május 2-án, csütörtökön újabb tárgyalási fordulót tartottak a felek, de a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) képviselői ezúttal sem tudtak megállapodni a béremelésről a szakállamtitkársággal. Az érdekképviselet továbbra is méltatlannak tartja a felsőoktatásban dolgozók jelenlegi bérhelyzetét.

Az FDSZ és az ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkára azt mondta az InfoRádióban, hogy nem kaptak konkrét béremelési ígéretet a múlt heti egyeztetésen sem. Ezúttal is arra szerettek volna választ kapni az államtitkártól, hogy miként tudja biztosítani a minisztérium azt az ötvenszázalékos azonnali béremelést, amit első körben elengedhetetlennek tart a szakszervezet az állami tulajdonban lévő felsőoktatási intézmények összes dolgozója számára annak érdekében, hogy „méltó bérviszonyok legyenek”.

Gregor Anikó tájékoztatása szerint Hankó Balázs „nem tudott konkrét ajánlatot tenni” erre vonatkozóan, és

az FDSZ addig nem kezdeményez újabb tárgyalást, amíg az államtitkárság nem áll elő konkrét javaslattal.

Az egyetemi docens közölte: az államtitkár inkább azt tanácsolta nekik a múlt heti egyeztetésen, hogy „az egyetemek próbáljanak meg belső forrásból kigazdálkodni valamilyen mértékű béremelést”. A szakszervezeti titkár szerint azonban az érintett intézmények „alulfinanszírozottan működnek”, ezért gyakorlatilag teljesíthetetlen ez a javaslat. Gregor Anikó úgy látja, hogy a szakállamtitkárság „megpróbálja a kancellárokra hárítani a felelősséget”.

A felsőoktatási dolgozók a többi között azt követelik, hogy építsék be az alapbérükbe azt a 15-15 százalékos, munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítést, amit 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelésként. Emellett az így létrejövő garantált alapbérek legalább ötvenszázalékos azonnali emelését akarják elérni minden munkakörben és beosztásban. Gregor Anikó hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják a kialakult bérhelyzetet.

A szakszervezeti titkár kifejtette: számításaik szerint

az azonnali ötvenszázalékos béremelés körülbelül 25 milliárd forintos tételt jelentene a költségvetésben.

„Ha azt nézzük, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem százmilliárdot kap arra, hogy elindítson egy elit bölcsészképzést, vagy hogy az új Pázmány Campust 200 milliárdból építik meg Józsefvárosban, akkor azt hiszem, hogy ezeket a forrásokat hallva nem lenne olyan nehéz 25 milliárdot biztosítani a felsőoktatási dolgozóknak” – jegyezte meg Gregor Anikó.

Kiemelte, hogy az FDSZ kész felajánlani a segítségét a minisztériumnak a béradatok pontosításában, illetve ha kapnak erre engedélyt, akkor abban is, hogy találjanak forrásokat a költségvetésben a megfogalmazott követeléseik teljesítésére.

A témával kapcsolatban kerestük a felsőoktatásért felelős államtitkárságot is, amint megérkezik a válaszuk, közölni fogjuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×