eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Budapest, 2024. március 12.Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a felsőoktatási felvételi jelentkezési eljárás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2024. március 12-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Hankó Balázs az Arénában: készek vagyunk a megegyezésre az Erasmus-programról, de Brüsszel nem enged

Bár folyamatosan zajlanak a tárgyalások, továbbra sem született megegyezés a magyar kormány és az Európai Bizottság között az Erasmus programmal kapcsolatban – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőtt képzésért felelős államtitkára. Hankó Balázs arról is beszélt, hogy idén több mint 120 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, és kiemelte: a pedagógusszakok iránt a korábbiakhoz képest jóval nagyobb volt az érdeklődés.

A magyar kormány tavaly novemberben egy teljes javaslatcsomagot küldött arról, hogyan lehetne megoldani az Erasmus-ügyet érintő vitás kérdéseket, az Európai Bizottság részéről azonban azóta nem érkezett válasz. A kabinet az elmúlt időszakban többször is jelezte, elfogadhatatlannak tartja, hogy kizárták a modellváltó magyar egyetemeken tanuló diákokat, professzorokat az Erasmus+ programból, illetve tiltakozik az ellen is, hogy az érintett magyar kutatók nem vehetnek részt a Horizont programban. Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője korábban közölte: kétszázezer magyar diákot, húszezer oktatót és húszezer kutatót érint hátrányosan a kizárás.

Hankó Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, folyamatosan tárgyal a magyar kormány az Európai Bizottsággal, és jelezte: a magyar diákok, kutatók szempontjai, érdekei alapján készek lennének a megegyezésre, ugyanez azonban szerinte nem mondható el az Európai Bizottságról. A tárgyalásoknak két alappillére van. Az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár emlékeztetett: több mint négy hónapja írásban juttatták el Brüsszelbe azokat a szabályozási javaslatokat, amelyeket elfogad a magyar kabinet a személyi összeférhetetlenség vonatkozásában, valamint a kuratóriumi tagság időtartamát (kétszer hat év) illetően.

A magyar kormány engedett az úgynevezett „lehűlési idő” kérdésében is, melynek lényege, hogy ha valaki politikai tisztséget viselt és ezáltal fennállt az összeférhetetlenség ténye, akkor minimum egy évig nem lehet kuratóriumi tag az adott egyetem vagyonkezelő alapítványában.

Hankó Balázs jelezte: törekszenek a kompromisszumra, de nem tudnak előrébb jutni az ügyben, mert nem kapnak válaszokat Brüsszelből. Felhívta a figyelmet, hogy a tavaly ősszel elküldött javaslatcsomagot megelőzően egy olyan „brüsszeli diktátumot” adott ki az EB, melynek két pontját

„a tudás és a nemzet szuverenitása érdekében” nem fogadhatta el a magyar kormány.

Az Európai Bizottság egyik kérése az volt, hogy az egyetemi autonómia jegyében zárják ki a fenntartott intézmény vezetőit (rektorok, egyetemi tanárok) a kuratóriumokból. Az államtitkár közölte: tizenkét rektor van az érintett egyetemi kuratóriumokban. „Pontosan ki és mit nevez itt autonómiának?” – tette fel a kérdést.

A másik brüsszeli javaslat arra vonatkozik, hogy külső bizottságok és NGO-s szereplők határozzák meg, kiket kellene jelölni a kuratóriumokba. Hankó Balázs viszont úgy véli,

autonóm intézményrendszerek működésébe nem lehet beleszólása külső szereplőknek.

„Ördögi csavarnak” nevezte, hogy az Európai Bizottság azt hangoztatja, a magyar felsőoktatás nem autonóm. „Ezzel szemben az a helyzet, hogy az az autonómiaelemzés, amit Magyarországgal szemben használnak, nem zajlott le” – tette hozzá.

Időhúzás történik?

Az államtitkár elmondta: a jelenleg is zajló tárgyalások egyik központi kérdése az egyetemi jelentkezésekre vonatkozó határidő meghosszabbítása. A júniust követő időszakra az egyetemek tavaly november végéig pályázhattak. A Tempus Közalapítvány már elbírálta a pályázatokat és továbbította is azokat Brüsszelbe, újabb fejlemény nem történt azóta. Hankó Balázs közölte: a magyar kormány szeretné, ha a tavalyi pályázati forrásokhoz kapcsolódóan

május 31-ig meghosszabbítanák a határidőt.

„Annak ellenére, hogy négy és fél hónapja nem kapunk választ az Európai Bizottságtól, hiszünk abban, hogy az észszerűség és a racionalitás határain belül meg tudunk állapodni” – jegyezte meg a politikus. Mint fogalmazott, két héttel ezelőtt még „ígéretes” volt az EB álláspontja a határidő kitolását illetően, legutóbb viszont már azt közölték, csak akkor hosszabbítanának, ha a már említett két fő, vitatott kérdésben megegyezés lesz a felek között.

„Ez a mostani helyzet a tyúk-tojás szindrómára hasonlít, amit nem engedhetünk meg, mert egyszerűen nem mehetünk bele abba, hogy a magyar diákokat kizárják azokból a mobilitási programokból, amelyekben minden európai állampolgárnak közös joga, hogy részt vehessen bennük” – összegzett az államtitkár.

Két év alatt megduplázódott a felsőoktatásba jelentkezők száma

Az idei felvételivel kapcsolatban kiemelte: felülmúlta minden előzetes várakozásukat, hogy immár második éve több mint 120 ezer diák adta be a jelentkezését valamilyen felsőoktatási intézménybe. Emlékeztetett, hogy a minisztérium két évvel ezelőtt újította meg a felvételi eljárást azzal a mottóval, hogy „ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség”. Úgy gondolja, a felsőoktatás megújításával nagyobb szabadságot, autonómiát kaptak a felsőoktatási intézmények, valamint fenntartóik, és ezáltal az egyetemek „szabadabban, rugalmasabban tudnak reagálni saját gazdaságuk, térségeik igényeire”.

Hankó Balázs szerint elengedhetetlen volt a rendkívül centralizált, központi szabályozókkal működő felvételi rendszer lazítása. Mint mondta,

az új szisztémában „egyedi formájúvá válnak” az intézmények, melyek reményei szerint egyre vonzóbbak lesznek a diákok számára.

A jelentkezések számát illetően a 2022-es évhez képest nagyon jelentős emelkedés történt. 2022 előtt átlagosan 90 és 100 ezer között volt a jelentkezői létszám, 2023-ban 126 ezren jelentkeztek, idén pedig 120 990-en. „Úgy néz ki, tartósan megmarad a megújult magyar felsőoktatási rendszer vonzereje” – fogalmazott a politikus.

Hozzátette: a magyar gazdaságnak több, diplomával rendelkező munkavállalóra van szüksége ahhoz, hogy „a tudásgazdaságot és a tudásgazdagságot erősítsük”. Kiemelte: jelentős előrelépés tapasztalható a „jelentkezők szerkezetét” illetően is.

A 2022-es évhez képest ugyanis megduplázódott a jelentkezők létszáma, mint ahogy a tanári/tanítói pályára vágyó diákok száma is:

idén 8650 első helyes tanár/tanító jelentkező volt.

A műszaki és természettudományos tanárképzésekre két évvel ezelőtt még csak nyolcszázan jelentkeztek, idén viszont kétezren. Több mint 670 matematika-, 312 úgynevezett science- (biológia, kémia, földrajz), 143 kémia- és 131 fizikatanár-jelentkezés volt 2024-ben.

Hankó Balázs végül elmondta: a megújított képzéseknek is köszönhető, hogy egyre többen jelentkeznek a felsőoktatási intézményekbe, ami rendkívül jó hír az utánpótlás szempontjából, ugyanis egy-két év múlva az érintett hallgatók „már tanári diplomával a kezükben állhatnak be a köznevelési intézményekbe oktatni, tanítani”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×