eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának épülete esti díszkivilágításban a belvárosi Egyetem téren 2017. november 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Ezernél is több ELTE-dolgozó követel béremelést

Az oktatók, kutatást-oktatást támogató kollégák és tanársegédek számára is igyekeznek béremelést kiharcolni.

Több mint ezer ember írta alá azt a fenntartónak címzett nyílt levelet nyílt levelet, amelyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói követelnek azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedéseket - írja a 24.hu.

Az akciót a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) kezdeményezte. Az egyetem az állami fenntartású felsőoktatási intézmények közül a legnagyobb, és azon kevesek közé tartozik, melyek nem estek át az alapítványba szervező felsőoktatási reformon.

A közzétett közleményben az olvasható:

"Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát".

Azt írják, az akció nyomán az egyetem vezetősége három intézményi minimálbért vezetett be:

  • tanársegédeknek bruttó 380 ezer forint,
  • adjunktusoknak bruttó 420 ezer forint,
  • az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer forint a garantált bérminimuma.

Mint írják, a szakszervezet szerint az éves, 18,2 százalékos maginfláció felemésztette ezeket a béreket. Követelik, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is legyen bérfelzárkóztatás.

Véleményük szerint elengedhetetlen

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény beépítése az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetése és bértáblán való rögzítése, a további oktató kollégák, valamint a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítása,
  • valamint az inflációkövető garantált éves növelés.

A hazai felsőoktatásban elsősorban a modellváltás generált béregyenlőtlenséget az alapítványokba kiszervezett és az állami fenntartásban maradt intézmények között - írja a lap.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×