Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Peter M. Fisher/Getty Images

Egyetemi bérkövetelések: előrelépés még nincs, államtitkári ígéret már van

Hankó Balázs megígérte, megvizsgálják, hogy az általa ismert fizetési adatok miért nem egyeznek az egyetemi dolgozók bérpapírjain szereplő számokkal. Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkára az InfoRádióban elmondta: hasznos volt az újabb egyeztetés, két hét múlva pedig újra tárgyalni fognak.

A béremelést követelő felsőoktatási dolgozók és képviselőik múlt heti demonstrációjukat követően szerdán a Kulturális és Innovációs Minisztérium Honvéd utcai épületében ültek le tárgyalni az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárral, Hankó Balázzsal. Az egyeztetésen négy állami egyetem rektora mellett jelen volt Gregor Anikó egyetemi docens is, aki azt mondta az InfoRádióban, hogy egyfajta „számháborúba” torkollott a találkozó, amit ezzel együtt hasznosnak nevezett, mert legalább ütköztetni tudták álláspontjaikat a felek. Mint mondta, valamelyest fény derült arra, hogy miért térnek el egymástól az államtitkár és a szakszervezeti képviselők adatai.

Az egyetemi docens hozzátette: ígéretet kaptak Hankó Balázstól arra, hogy a minisztérium megvizsgálja, miért nem egyeznek a tárca által ismert fizetési adatok az egyetemi dolgozók bérpapírjain olvasható információkkal, összegekkel. Abban sikerült egyetértésre jutni, hogy bérfejlesztésre van szükség az egyetemeken, és a fizetéseket a diplomás átlagbérhez kell igazítani, emiatt

újabb tárgyalási forduló lesz két hét múlva.

A szociológus elmondása szerint az államtitkár arra is mutatott nyitottságot, hogy a minisztérium utánajár, ki lehet-e gazdálkodni plusz összegeket az egyetemi tanárok többletfeladatainak anyagi elismerésére; olyan tanári tevékenységekről, kiegészítő oktatásról van szó, amelyek ugyan az alapfeladataik közé tartoznak, de vagy úgy végzik azokat az érintett tanárok, hogy nem kapnak érte plusz fizetést a felsőoktatási intézményektől, vagy forrás, kiegészítő juttatás hiányában nem is indítanak ilyen képzéseket az egyetemeken. Egyes helyeken megpróbálják előteremteni a szükséges pénzt ezekre a többletfeladatokra, de nem mindenhol járnak sikerrel.

Hankó Balázs arra is ígéretet tett, hogy megvizsgálják, be lehet-e építeni az egyetemi dolgozók garantált alapbérébe ezeket a plusz összegeket.

„Ez minden bizonnyal költségvetési vonzattal is járna annak érdekében, hogy legalább közelíteni tudjuk a béreket azokhoz a számokhoz, amiket Hankó Balázs például a parlamentben is megemlített több felszólalásában” – jegyezte meg Gregor Anikó.

A tiltakozók többek közt azt követelik, hogy kerüljön be az alapbérükbe az a 15-15 százalékos munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, amelyet 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelésként az állami fenntartású egyetemek oktatói.

Nem egyeznek a számok

Az államtitkár korábban azt közölte a fenntartói adatok alapján, hogy az állami egyetemek esetében egy egyetemi tanársegéd átlagosan 450 ezer forintot, egy adjunktus 550 ezret, egy docens 800 ezret, míg egy egyetemi tanári 1,2 milliót keres havonta. Ezzel szemben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) azt állítja, hogy a legtöbben csak havi 200-300 ezer forint körüli összegeket kapnak. Egy négy diplomával rendelkező egyetemi adjunktus pedig azt mondta az egyik demonstráción, hogy 277 ezer forint a nettó fizetése, és

44 évesen vissza kellett költöznie a szüleihez, mert nem tudta fenntartani az albérletét.

Ezzel kapcsolatban Gregor Anikó azt mondta, vannak olyan elkötelezett oktatók, akik egy-egy uniós pályázatnak köszönhetően plusz kutatási pénzekhez jutnak, de ez a lehetőség csak az állami fenntartású intézmények számára biztosított, az alapítványi egyetemek ebből kimaradnak. A szakszervezeti titkár felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az uniós pályázatoknak az előnyeit csak kevesen élvezhetik, és az ő plusz keresetük ugyan sokat dob az átlagkereseten, a többség azonban nincs ilyen jó helyzetben.

Hankó Balázs múlt héten azt mondta a parlamentben, hogy az ELTE és BME dolgozóinak az átlagbére 710 ezer forint, amire Gregor Anikó azzal reagált, hogy tudomása szerint az ELTE-n a munkavállalók 75 százaléka ennél kevesebbet keres. Ezzel arra utalt, hogy nem az átlagfizetést kellene figyelembe venni a bérek összehasonlításánál, hanem a mediánt. Megerősítette, hogy

vannak olyan egyetemi tanárok, akik több millió forintot keresnek, a jelentős többség azonban csak 200-300 ezret.

A szociológus hozzátette: az egyetemi dolgozók bérei „teljesen átláthatóak”, szemben az államtitkárral, akinek „2022 óta csak annyit kell megadnia a vagyonnyilatkozatában, hogy 1-5 millió forint közötti összeg a keresete, pontos adatról nem tudunk”. Mint mondta, az egyetemi munkavállalók esetében a 2021-ben és 2022-ben kapott 15-15 százalékos bérkiegészítés „teljesen elinflálódott az elmúlt években”.

Mi a következő lépés?

Az FDSZ következő lépésként arra kéri a jelenlegi helyzetükkel elégedetlen egyetemi dolgozókat, hogy bérpapírjuk csatolásával írjanak levelet azoknak a kormánypárti képviselőknek, államtitkároknak vagy minisztereknek, akik az ELTE-n, a BME-n, a Zeneakadémián vagy a Képzőművészeti Egyetemen végeztek. Gregor Anikó szerint

így a politikusok is értesülhetnek arról, hogy milyen bérek vannak egykori alma materükben.

„Hátha megszólal a lelkiismeretük, hogy nemcsak arra jók ezek az egyetemek, hogy diplomát kapjanak és a dr. rövidítés odakerüljön a nevük elé, hanem ők maguk is tehetnek valamit a bérviszonyok rendezése érdekében. Ez politikai akarat kérdése” – jegyezte meg.

Az egyetemi docens végül elmondta: a kormánynak minél hamarabb „egy határozott pontot kellene tennie az ügy végére, mert itt vannak a nyakunkon az EP-választások”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Egy új, kísérleti Alzheimer-szer csaknem felére csökkentette a betegek szellemi hanyatlásának ütemét egy klinikai vizsgálatban. A gyógyszert évente mindössze kétszer kell beadni, és a kutatók szerint nemcsak lassítja a betegség előrehaladását, hanem az agyban felhalmozódó, idegsejteket károsító fehérjelerakódásokat is képes csökkenteni.

Megszólalt Gulyás Gergely, meghökkentőt mondott a "nem létező" Kormányinfókról

A jelenlegi sajtóviszonyokat és az Országgyűlés munkájának színvonalát is bírálta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget 2018 májusa és 2026 tavasza között vezető volt miniszter egy videóban arról beszélt, hogy hónapok óta nem tartottak Kormányinfót, a parlamenti viták hangneme pedig szerinte ellehetetleníti az érdemi ellenzéki munkát.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Az AI-ban a teljesítmény gyorsabban fejlődik, mint a megértés és a biztonság – mondja Terence Tao

Az AI-ban a teljesítmény gyorsabban fejlődik, mint a megértés és a biztonság – mondja Terence Tao

Októberben az OpenAI több mint 700, mesterséges intelligencia (AI) által generált tanulmányt tett közzé, amelyek a matematika jelentős nyitott problémáit oldják meg. Sok közülük annyira szakmai és sűrű szövegezésű, hogy egyetlen ember sem állítja magáról, hogy megérti. Az ilyen megoldások ellenőrzésére speciális szoftvereket használunk, például a Leant, amely képes igazolni egy összetett matematikai gondolatmenet helyességét. Augusztusban azonban egy AI-modell biztonsági hibát talált a Leanben, amelyet ki lehetett használni annak igazolására, hogy bármely matematikai állítás bizonyított, függetlenül attól, hogy valóban az-e. A hibát gyorsan kijavították. Ám az eset jól mutatja, hogy új valóságban élünk: a legmegbízhatóbb ellenőrző eszközöket is kijátszhatja a jövőben egy kellően nagy képességű AI.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×