Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Résztvevők vonulnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációján a fővárosi Szent Isván körút és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán 2018. december 8-án. A tiltakozást az évi ötven nap túlmunka ellen, a tudományos kutatási szabadságáért és a tanszabadságért tartották. A demonstrációhoz számos szakszervezet és szakszervezeti szövetség csatlakozott.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Magyar Szakszervezeti Szövetség: a munkavállalók öntudatára is szükség volna

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a szakszervezetek nincsenek jó helyzetben ma Magyarországon, mert a hazai szociális párbeszéd színvonala elmarad az európai színvonaltól.

A legfontosabb cél, hogy megfelelő szintű érdemi szociális párbeszéd alakuljon ki Magyarországon a jövőben - mondta az InfoRádióban a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

"Ez az egyik legfontosabb alapja lehet annak, hogy az európai uniós minimálbér-irányelv hazai átültetése megfelelő módon valósulhasson meg. Magyarországon egy eleme alapvetően hiányzik a szociális párbeszédnek, és ez pedig az ágazati szintű párbeszéd. Magyarországon nagyon alacsony a kollektív szerződési lefedettség, kevesebb mint 20 százaléknyi munkavállalót érintenek kollektív megállapodások, míg az európai uniós irányelv is azt célozza meg, hogy ez a lefedettség 80 százalékra növekedjen, illetve érjen el valamennyi tagállamban a 80 százalékot" - ecsetelte Zlati Róbert.

Szerinte ehhez

nemcsak a szakszervezeteket kellene megerősíteni, ami jogszabályi változtatásokat is igényelne, hanem a munkavállalók részéről is szükség lenne nagyobb támogatottságra.

"De ugyanilyen fontos lenne a munkáltatói oldal érdekeltségének a megteremtése is. És persze a jogszabályok, ezáltal a kormány hozzáállásbeli változása is, hogy ez megvalósulhasson."

Ennek egyik eleme lenne a korlátozásmentes sztrájkjog - mondta Zlati Róbert.

"Alapjogként tekintünk a sztrájknak az intézményére, illetve a sztrájkjogra. Ez ma sok ágazatban alapvetően korlátozott. Van, amikor napi jogszabályalkotással gátolt. Ezen szükséges lenne változtatni, a szakszervezeteknek a működési támogatását is jó lenne visszaállítani arra a szintre, amelyre korábban A munka törvénykönyvében volt lehetőség. Ezeket kellene visszaállítani, például a munkaidőkedvezményt vagy az oktatási munkaidőkedvezményt."

Zlati Róbert szerint a magyar oktatás ma nem készíti fel a munka világára a fiatalokat, pedig ott jobbak a munkafeltételek, fizetések, ahol jól működő szakszervezetek vannak - tette hozzá a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×