eur:
411.4
usd:
393.3
bux:
0
2024. november 25. hétfő Katalin
Résztvevők vonulnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációján a fővárosi Szent Isván körút és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán 2018. december 8-án. A tiltakozást az évi ötven nap túlmunka ellen, a tudományos kutatási szabadságáért és a tanszabadságért tartották. A demonstrációhoz számos szakszervezet és szakszervezeti szövetség csatlakozott.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Magyar Szakszervezeti Szövetség: a munkavállalók öntudatára is szükség volna

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a szakszervezetek nincsenek jó helyzetben ma Magyarországon, mert a hazai szociális párbeszéd színvonala elmarad az európai színvonaltól.

A legfontosabb cél, hogy megfelelő szintű érdemi szociális párbeszéd alakuljon ki Magyarországon a jövőben - mondta az InfoRádióban a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

"Ez az egyik legfontosabb alapja lehet annak, hogy az európai uniós minimálbér-irányelv hazai átültetése megfelelő módon valósulhasson meg. Magyarországon egy eleme alapvetően hiányzik a szociális párbeszédnek, és ez pedig az ágazati szintű párbeszéd. Magyarországon nagyon alacsony a kollektív szerződési lefedettség, kevesebb mint 20 százaléknyi munkavállalót érintenek kollektív megállapodások, míg az európai uniós irányelv is azt célozza meg, hogy ez a lefedettség 80 százalékra növekedjen, illetve érjen el valamennyi tagállamban a 80 százalékot" - ecsetelte Zlati Róbert.

Szerinte ehhez

nemcsak a szakszervezeteket kellene megerősíteni, ami jogszabályi változtatásokat is igényelne, hanem a munkavállalók részéről is szükség lenne nagyobb támogatottságra.

"De ugyanilyen fontos lenne a munkáltatói oldal érdekeltségének a megteremtése is. És persze a jogszabályok, ezáltal a kormány hozzáállásbeli változása is, hogy ez megvalósulhasson."

Ennek egyik eleme lenne a korlátozásmentes sztrájkjog - mondta Zlati Róbert.

"Alapjogként tekintünk a sztrájknak az intézményére, illetve a sztrájkjogra. Ez ma sok ágazatban alapvetően korlátozott. Van, amikor napi jogszabályalkotással gátolt. Ezen szükséges lenne változtatni, a szakszervezeteknek a működési támogatását is jó lenne visszaállítani arra a szintre, amelyre korábban A munka törvénykönyvében volt lehetőség. Ezeket kellene visszaállítani, például a munkaidőkedvezményt vagy az oktatási munkaidőkedvezményt."

Zlati Róbert szerint a magyar oktatás ma nem készíti fel a munka világára a fiatalokat, pedig ott jobbak a munkafeltételek, fizetések, ahol jól működő szakszervezetek vannak - tette hozzá a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×