Infostart.hu
eur:
390.5
usd:
331.62
bux:
111046.97
2025. december 23. kedd Viktória
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), az Oktatási Hivatal (OH) és a HÖOK Közhasznú Nonprofit Kft. közös szervezésében megrendezett Pont Ott Parti felvételi eredményváró rendezvény résztvevői a Városligetben 2022. július 21-én. Ezen a napon este nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Ezzel eldőlt, hogy a több mint 99 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.MTI/Kovács Anikó
Nyitókép: MTI/Kovács Anikó

Minden, amit tudni kell az új felvételi rendszerről – akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető

Jelentős változásokra számíthatnak az érintett diákok a következő felvételi időszaktól – mondta az InfoRádiónak a megújult felvételi eljárásról a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy a módosításokról egyeztettek a hallgatói szervezetekkel is.

A politikus azt mondta az InfoRádiónak, hogy tavaly a diákokkal, az egyetemekkel és a fenntartókkal folytatott konzultáció eredményeképpen született döntés arról, hogy megújítják a felvételi rendszert. Kiemelte, hogy az idei évtől nagyobb mozgásteret kapnak az egyetemek, amelyek szabadon eldönthetik, hogy a felvételi pontszámok összegzésénél mely tárgyakat fogadják el.

Varga-Bajusz Veronika szerint megéri az emelt szintű érettségit választani, mert minden elért százalék után 1 pont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapják meg a diákok. Hozzátette: eddig központilag meghatározott esetekben járt többletpont, a mostani tanévtől azonban már

az intézmények maguk dönthetik el, hogy a 100 pontot milyen plusz teljesítményért, vállalásért ítélik oda.

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint szinte valamennyi egyetemen elismerik a nyelvvizsgát, az emelt szintű érettségit, a sportsikereket és a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, de az intézmények saját döntése alapján akár munkatapasztalat, szóbeli felvételi, előképzettség, önkéntesség vagy valamilyen felkészítő tanfolyam elvégzése is eredményezhet többletpontokat. Kiemelte, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat – annak idejétől és tartalmától függően – 16, 32 vagy 64 pontot jelenthet,

„ezzel akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető”.

A politikus úgy véli, az új rendszerrel az egyetemek „jobban, célzottabban és rugalmasabban” alakíthatják ki azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztják leendő hallgatóikat, a változtatások egyúttal a diákok számára is kedvezőek. Emlékeztetett: a felvételi rendszert az elmúlt években azzal a céllal újították meg, hogy „a magyar gazdaság és a térség igényeire nyitott, arra reagálni képes egyetemeink legyenek”.

A rugalmasabb felvételit két lépésben alakították ki, a változások egy része így már az idei eljárásban hatályba lépett. Az idei felvételin már az egyetemek dönthettek arról, hogy mely képzéseken kérnek emelt vagy középszintű érettségit, illetve milyen minimumpontszámot várnak el.

„A már bevezetett változások sikeresen debütáltak idén, hiszen a felvettek számának 33 százalékos növekedése az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb eredménye”

– közölte Varga-Bajusz Veronika, aki megjegyezte: 2023-ban a medián pontszám 6 ponttal emelkedett a megelőző évihez képest, vagyis a fiatalok jobb teljesítménnyel kerültek be a felsőoktatásba.

Kampány is indul

A helyettes államtitkár elmondta: megállapodtak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával abban, hogy a szervezet az idei évben segíti a tájékoztató kampányt, mivel fontosnak tartják, hogy a változtatásokkal kapcsolatos információk mindenkihez időben eljussanak. Hozzátette: az első évek során figyelik és összegzik a tapasztalatokat a hatékony működés érdekében.

Mindegyik változás életbe lép idén, a felvételi jelentkezési határideje viszont a korábbi években megszokottak szerint továbbra is február 15-e lesz és ezt követően kezdődik meg a felvételi időszak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A különösen magas cukortartamú ételekre vetnének ki adót Németországban

A különösen magas cukortartamú ételekre vetnének ki adót Németországban

Nem véletlen, hogy a karácsonyi ünnepekhez időzítve állt elő Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke egy új adó bevezetésére tett indítványával. Szerinte az úgynevezett cukoradó régóta esedékes politikailag és gazdaságilag egyaránt.

A januártól életbe lépő változásokról szólt az idei utolsó Kormányinfó

Az ünnepek miatt szokatlan időben, kedden délután fél 4-től kezdték a Kormányinfót. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt posztolta, hogy az év valószínűleg utolsó kormányülését tartották kedden. A Kormányinfón nem hangzott el nagy bejelentés, elsősorban a januártól életbe lépő változásokat ismertették. A kormányülésen szó esett a Benes-dekrétumokról is, Orbán Viktor tárgyalt szlovák kollégájával az ügyről – mondta Gulyás Gergely.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×