Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Back view of female college student raising her hand to answer the question on a class at lecture hall.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Nagyon lassan araszolunk a felsőoktatásban az európai küszöb felé

Szeptemberben adta ki az OECD legújabb, 38 fejlett ország, köztük Magyarország oktatási helyzetét bemutató jelentését, ami szerint nem csökkent hazánkban a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya és nem nőtt jelentősen a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké.

Az OECD minden tagállamról rendszeresen végez összehasonlító vizsgálatokat, amik tele vannak erősségekkel, gyengeségekkel, lehetőségekkel, veszélyekkel; ez a döntéshozók munkáját hivatott segíteni – mondta az InfoRádiónak a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezetője.

A jelentés alapján az egyik ilyen fejlesztendő terület a középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők arányának csökkentése lenne. A legfőbb probléma, hogy míg a szocializmus időszakában nagyon minimális, nemzetközileg kiugróan kicsi volt a lemorzsolódók, tehát a csak általános iskolát végzettek aránya, a 90-es években ez nagyon megnőtt. A munkaerőpiac az elmúlt tízenként évben ugyan integrálta őket, jórészt az építőiparban és a szolgáltatásokban, de

ez nem egy fenntartható valami, és az érdek azt diktálná, hogy ez a csoport egyre kisebb legyen

– fogalmazott Setényi János.

Egyelőre ez a csoport Magyarországon nem csökken, miközben az Európai Unóiban jelentősen visszaszorult a korai iskolaelhagyás és általában az alacsony iskolaképzettség. Az oktatáskutató hozzátette, hogy egy tízezres létszámról van szó, de a gond nem a méretben keresendő. Hanem abban, hogy minden uniós projekt és kormányzati erőfeszítés dacára nem sikerült egyelőre radikálisan csökkenteni ezt a népesség-, vagy tanulócsoportot.

Magyarország a felsőoktatásban csak nagyon lassan halad az európai 40 százalékos küszöb felé – emelte ki Setényi János. Az EU-ben az utolsók között vagyunk, de szintén lassan haladnak más közép-európai országok, elsősorban azért, mert

ahol komoly szakképzés van, ott nem szívesen engednek át munkaképes okos fiatalok a felsőoktatásnak

– mutatott rá. Magyarország mellett ilyen Németország és Csehország is például. Másrészt az érintett államok félnek az állástalan diplomásoktól.

Ebben idén volt egy jelentős elmozdulás Magyarországon – decentralizálták és könnyítettek a felvételiken, és már az egyetemek döntenek a pontszámhatáraikról –, így lényegesen több felsőoktatási intézménybe több hallgató került be, ami az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint látszani is fog a következő OECD-jelentésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 27. 05:00
×
×
×
×