Az ellenzéki képviselő többek között arról érdeklődött, van-e folyamatban büntetőeljárás valamilyen tankerületi igazgatóval szemben, és ha igen, akkor milyen tankerületek érintettek, milyen feltételezett bűncselekmények elkövetésével kapcsolatosak az ügyek? Tompos Márton arra is rákérdezett Polt Péternél, került-e sor tanúk kihallgatására, illetve ha még nyomozás van folyamatban, mikor kerülhet az ügy bíróság elé. Amennyiben az eljárás megszüntetésre került, mi volt annak az oka? – olvasható végezetül.

A legfőbb ügyész válaszában többek között arról tájékoztatta az országgyűlési képviselőt, hogy az ügyészség rendelkezésére álló nyilvántartás szerint tankerületi vezetőket érintően a Dunakeszi Rendőrfőkapitányságon sikkasztás bűntette miatt egy, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságon gazdasági vesztegetés bűntette miatt két eljárás van folytamban.

Mindhárom ügy felderítései szakaszban van, ezért gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor

– olvasható.

Polt Péter levelében arra is felhívja Tompos Márton figyelmét, hogy 2018. július 1. napján hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, ami az ügyészség által az országgyűlési képviselők részére adható tájékoztatás szempontjából új helyzetet teremtett azzal, hogy a nyomozás két részre – felderítésre és vizsgálatra – osztotta. A két szakasz közötti a határvonalat a gyanúsítotti kihallgatás jelenti. A monyozás felderítési szakaszában az ügyészségnek csupán felügyeleti jogköre van, az irányítási jogok csupán a vizsgálati szakaszban, a gyanúsítási kihallgatást követően illetik meg.

A felderítési szakaszban folytatott nyomozás ura tehát nem az ügyészség, hanem maga a nyomozó hatóság.

A felderítés szakaszára vonatkozó adatok tekintetében a tájékoztatás a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik – emlékeztet a legfőbb ügyész.