eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: PSZ/Facebook

Szakszervezet: eszközök széles tárházával igyekeznek ellehetetleníteni a sztrájkot

Csütörtökön ismét tárgyalóasztalhoz ültek a pedagógus szakszervezetek képviselői és a köznevelési államtitkár. Maruzsa Zoltán a találkozót puhatolódzó tárgyalásként jellemezte. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét kérdeztük.

Totyik Tamás szerint nagyon komoly fogalmi problémák vannak, miután a csütörtöki találkozó egy sztrájktárgyalás volt, ahol a sztrájkkövetelésekről kellett volna tárgyalni, de mint mondta, ezekről esett a legkevesebb szó a minisztérium részéről, sőt a szakszervezetek két új követelése említésre sem került az államtitkár részéről. Az alelnök emlékeztetett, az oktatást érintő uniós források lehívása – brüsszeli elvárás szerint – a szociális párbeszéd megerősítéséhez kötött, és olybá tűnik, hogy az államtitkár olvasatában a sztrájktárgyalás ennek részét képezi, amivel a szakszervezetek nem értenek egyet. Szerintük annak egy külön tárgyalássorozatnak kellene lenni, adott témakörökben.

Totyik Tamás szintén megjegyezte: lehet, hogy csak egy freudi elszólás volt, de „nagyon megijedtek” a tárgyalások során, mert

Maruzsa Zoltán a jogállásváltást is szóba hozta,

noha az Európai Bizottság részére benyújtott anyagban a kormányzat garanciát vállalt, hogy a pedagógusok jogállásváltására nem kerül sor.

"Úgy fest, a kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt teljesen kiüríti, és azokat a szerzett jogokat, amiket a közalkalmazotti státusszal bíró kollégák élveznek, meg kívánja szüntetni" – mondta.

Az államtitkár nyilatkozata szerint a nagyobb mértékű pedagógusbéremelés az uniós források függvénye, mindazonáltal a kormányzat ígéretet tett januártól egy 10 százalékos emelésre is. Ezzel kapcsolatban Totyik Tamás jelezte, információik szerint az átsorolások megkezdődtek az egyes tankerületeknél, és reményeik szerint ezt a tanárok meg fogják kapni. Ugyanakkor

a 20 százalékot meghaladó infláció esetében a 10 százalékos emelés annyi, mint „halottnak a csók”

– fogalmazott a PSZ-alelnök, hozzátéve: ez nem béremelés, hanem tulajdonképpen ágazati szakmai pótlék.

Enyhe csúsztatásnak nevezte az államtitkár azon kijelentését, hogy pályakezdők valamivel több mint 20 százalékos béremelést kaptak, mivel már egyébként is törvényi kötelezettség felzárkóztatni a fizetéseket a minimálbérhez és garantált bérminimumhoz. De ez a versenyszférához mért lemaradást nem fogja csökkenteni – mondta. Az alelnök felháborítónak tartja, hogy a kormányzat részéről nem esett szó garanciavállalásról arra az esetre, ha Magyarország mégsem tudja lehívni az uniós forrásokat.

Hozzátette: ismereteik szerint a diplomás átlagkereset jóval magasabb lehet a kormány által prognosztizáltnál, a különbözet kifizetésére viszont szintén nem látni állami garanciát, amit egyébként nem uniós forrásból kellene fedezni, hanem nemzeti önerőből.

A hét elején gördülősztrájk vette kezdetét a magyarországi iskolákban, aminek valódi mérlege január 31-e után vonható le – mondta Totyik Tamás, elismerve, hogy a napi megmozdulások alacsonyabb létszámúak a múlt év január 31-i, vagy márciusi sztrájkhoz mérten, de összességében eredményesebb lehet. Azzal együtt, hogy a PSZ szerint

érdemi sztrájkra nincs mód.

A sztrájk lényege ugyanis az, hogy olyan nyomást helyezzen a munkáltatóra, ami változtatásra kényszeríti. A kormány azonban olyan sztrájktörvényt alkotott az oktatásra vonatkozóan, ami alapvetően nem okozhat „fájdalmat”, hiszen az órák 50 százalékát meg kell tartani, a végzős tanulók esetében pedig valamennyi érettségire vonatkozót, valamint – amitől a szakszervezetek sem zárkóznak el – a fogyatékkal élő gyerekeknek is biztosítani kell a teljes ellátást – fejtette ki Totyik Tamás, aki szerint mindez lehetetlenné teszi az érdemi megmozdulást. Emellett zajlik egy lelki nyomásgyakorlás is az intézményvezetők részéről, mondván, sztrájk esetén fejlesztési pénztől eshet el az iskola, vagy őket nem fogják újraválasztani. A PSZ szerint a tanárokat külön-külön is igyekeznek eltántorítani a tiltakozástól, akár családtagjaik révén. „Tehát nagyon széles tárházzal működnek a sztrájk lehetőségének a korlátozására” – fogalmazott

Az alelnök szerint ráadásul a belebegtetett teljesítményértékelési rendszerben olyan szempontok is megjelennének, ami megint csak arra ösztönöznék a tanárokat, hogy semmilyen tiltakozó akcióban ne vegyenek részt, önsorsrondító helyzetekbe sodródva magukat, hiszen azokat preferálnák, akik a legtöbb önkéntes munkát végzik, vagy a lehető legmagasabb óraszámban dolgoznának. Noha most is tudni már olyan településről, ahol a pedagógusok jelentős része heti 32 tanítási órával dolgoznak, ami már olyan terhelés, amit hosszú távon nem lehet normál teljesítménnyel, megfelelő körülmények között teljesíteni, és komoly egészségromoláshoz vezethet – emelte ki a szakszervezeti vezető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×